Befektetési jegyekkel kapcsolatos elszámolások

Kérdés: Nem pénzügyi tevékenységet folytató kft. Magyarországon forgalomba hozott befektetési jegyet jegyzett a befektetési alap indulása előtti jegyzési időszakban. A megfizetett ellenérték a névértéknél alacsonyabb diszkontált ár volt (5,5 százalékos kamat figyelembevételével került megállapításra). El lehet-e számolni, és ha igen, akkor hogyan, a ténylegesen megfizetett vételár és a névérték közötti különbözetet? A kibocsátási tájékoztató szerint a 4 éves futamidő alatt a befektetési alap a napi árfolyamon köteles visszavásárolni a befektetési jegyet. A futamidő alatt kell-e, lehet-e hozamot elszámolnia piaci árfolyam alapján, ha ténylegesen hozamfizetés nem történik? Változik-e az eset megítélése, ha a kibocsátó tőkegaranciát és a teljes futamidőre összesen 6% hozamgaranciát vállalt, de azzal a megkötéssel, hogy a tőke- és hozamgarancia csak a lejáratig tartott befektetési jegyekre érvényes?
Részlet a válaszából: […] A befektetési jegyeket (ideértve a meghatározott futamidejűbefektetési jegyeket is) – az általános számviteli előírások szerint -bekerülési értéken kell a könyvekbe felvenni. Ha a vételkori ár (a megfizetettellenérték) alacsonyabb volt, mint a névérték, akkor ezen az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 25.
Kapcsolódó címke:

Értékpapír-eladás az arányosításnál

Kérdés: Az Áfa-tv. 3. számú melléklet 2/d) pontja alapján az alapok befektetési jegyeinek rendszeres (nem eseti) beszerzéséből, illetve értékesítéséből származó árfolyamnyereséget az arányosításnál számításba kell-e venni? Ha igen, az összes bevétel 10 százalékát meghaladó mérték számítása során az árfolyamnyereséget milyen bevételhez kell viszonyítani?
Részlet a válaszából: […] ...A befektetési jegyek rendszeres beszerzése, értékesítése nemeseti jellegű, hanem az adóalanyiságot eredményező gazdasági tevékenységgelszoros összefüggésben van, ha az ebből származó – előbbiek szerinti – bevételmeghaladja az összes bevétel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 13.