Követelés kiegyenlítése zálogtárgy birtokbavételével

Kérdés: Az alábbi tényállásban kérünk szakmai iránymutatást. Az "A" társaság engedményezési szerződéssel megszerezte "B" társaságtól annak az "X" társasággal szembeni lejárt követelését 10.000 forintért. Az "X" társaság tartozása 100.000 forintnak megfelelő deviza + annak kamata. Az engedményezéssel "A" társaságra szállt át az "X" társaság tartozását biztosító zálogjog is, amely ingatlanban testesült meg. Az ügylet lezárása érdekében az "A" társaság az "X" társasággal különmegállapodást kötött. "A" társaság 25.000 Ft elszámolási kötelezettség megfizetésével az ingatlan tulajdonosává vált, azonnali birtokbavétellel. Milyen értékben határozható meg az "A" társaság tulajdonába került ingatlan aktiválási értéke? Milyen számviteli elszámolások szükségesek? Az engedményezett követelés ilyen módon történő lezárása milyen növelő/csökkentő hatással van az adózás előtti eredményre és a társaságiadó-alapra?
Részlet a válaszából: […] ...is az "A" társaságra szállt át, ezt a vásárolt követelés vételkori becsült értékén: a 100.000 forintnak megfelelő deviza vételkori árfolyamon számított forintértéke + az eredeti szerződés szerinti kamat együttes összegén, amely feltételezhetően több mint 100.000 Ft...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 30.
Kapcsolódó címkék:  

Üzletrész-visszavásárlás adói

Kérdés: A kft. alapítója eladja üzletrészét (névérték 3 millió forint) 20 millió forintért és egy – nyilvántartás szerint – 10 millió forint (nettó) értékű ingatlanért a kft.-nek. Hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményt? Milyen adózási vonzata van a magánszemélynél és a kft.-nél?
Részlet a válaszából: […] ...az üzletrész visszavásárlási értékébe: T 478 – K 311.A nem egyedüli tag magánszemélynek – az Szja-tv. 67. §-a alapján – az árfolyamnyereségre vonatkozó előírások szerint keletkezik adófizetési kötelezettsége. Jellemzően a jövedelem a kapott ellenérték...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 14.
Kapcsolódó címkék: