Bérlet vagy lízing?

Kérdés: Szerződést kötöttünk személygépkocsi-bérletre, maradványérték-elszámolással. Az időtartam 48 hónap. A futamidő végén a gépkocsi tulajdonjoga a bérbeadóé marad. Az első bérleti díj a bruttó maradványérték, majd havonta bérleti díjak és árfolyam-különbözet került kiszámlázásra. Az egyedi bérleti szerződés változó kamatozást tartalmaz, viszont a havi bérleti díjak kamatot nem tartalmaztak. A futamidő végén elszámoltunk, a bérbeadó értékesítette a gépkocsit. Az eladási ár és az általa kalkulált könyv szerinti érték különbözetével elszámolt, melynek eredménye jóváírás. Kérdésem a teljes bérlet költségeinek, illetve a jóváírás elszámolása.
Részlet a válaszából: […] ...a könyvekből ki kell vezetni. Ehhez a terv szerinti értékcsökkenést át kell vezetni a bruttó érték számlára: T 149 – K 142. Ha az átvezetés után a 142. számlának Tartozik egyenlege van (az adott esetben a maradványérték miatt lehet, ha az több, mint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 27.
Kapcsolódó címkék:  

Devizaalapú ügyletek

Kérdés: Az utóbbi időben egyre gyakrabban kötnek devizabelföldi jogi személyek egymással devizaalapú, de forintfizetésű ügyleteket. Ezen ügyleteknél a szerződés összege devizában van meghatározva, ugyanakkor a számlázás – meghatározott árfolyam alapján – forintban történik. Az ügylethez gyakran kapcsolódik előleg is. Az időbeli eltérésekből adódó árfolyam-különbözeteket hogyan kell kezelni a számviteli, illetve az áfaelszámolásokban?
Részlet a válaszából: […] ...áfát is a ténylegesen fizetett összegben (T 455 – K 466), egyidejűleg megszüntetve az elkülönített számlákat (T 3682 – K 3681). Ezen átvezetések után, továbbá a számlázott érték és az előleg különbözetének kiegyenlítésekor a szállító számláján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 14.
Kapcsolódó címke: