Iparűzési adó alapjának megosztása

Kérdés: Mezőgazdasági őstermelőnek, akinek a székhelye a városi lakása, telephelye pedig egy faluhoz tartozó tanya, hogyan kell megosztania az iparűzési adó alapját? Saját maga után nincsen személyi jellegű kifizetése, alkalmazottja sincsen. Eszközei (a mezőgazdasági eszközök, még a mobiltelefonja is) a telephelyén vannak, az adminisztrációt is a tanyán végzik. Ilyen esetben miért nem jó a 0 és 100 százalék megosztás?A székhely szerinti adócsoport követelheti-e a "legalább 10 százalék" megfizetését részükre?
Részlet a válaszából: […] ...arányos módszer, illetve a komplex módszer alkalmazásakor a magánszemély vállalkozó, továbbá ha a nem magánszemély vállalkozó ügyvezetője után személyi jellegű ráfordítás nem merült fel, akkor utánuk személyi jellegű ráfordításként 500 000 forintot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 18.
Kapcsolódó címkék:  

A székhely figyelembevétele az iparűzési adónál

Kérdés: Abban az esetben, ha a székhelyen nem folyik tevékenység (a székhelyen csak egy bérelt irodahelyiség van, ahol nem tartózkodik senki sem), lehet-e nulla az iparűzési adó alapja a székhely szerinti településnél? Hogyan lehet ez esetben alkalmazni az adóalap-megosztási módszereket?
Részlet a válaszából: […] ...is kötődnek bizonyos cégvezetési, adminisztratív funkciók. Ebben az értelemben nem kifogásolható az a gyakorlat sem, ha az (egyik) ügyvezető után elszámolt személyi jellegű ráfordítás egy részét a székhely szerinti településen mutatják ki, akkor is, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 14.
Kapcsolódó címkék: