Jelentős összegű céltartalék megszüntetése a mérlegben

Kérdés: Társaságunk egyik, 51%-os tulajdonosa, külföldi tagja – a 2015. üzleti év vonatkozásában – jelezte, hogy 45 M Ft összegű holdingdíjra tart igényt. A másik tag az összeget vitatta, emiatt 2015-ben 45 M Ft összegre céltartalékot képeztünk, amely összeg meghaladta a mérlegfőösszeg 2%-át. Végül a két tag 2016. év végére megállapodott, és a külföldi tulajdonos lemondott az igényéről. A céltartalékot 2016-ban megszüntettük. A fentiek alapján jelentős összegű hibának minősül-e a 2015. évi céltartalékképzés, szükséges-e háromoszlopos beszámolót készíteni a 2016. évre vonatkozóan?
Részlet a válaszából: […] ...természetesen abból indultunk ki, hogy a társaság 2015-ben jogszerűen, az Szt. 41. §-ának (1)-(2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével képezte a céltartalékot a 45 M Ft összegben (mert például a korábbi években a külföldi tulajdonosnak rendszeresen fizetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 25.
Kapcsolódó címke:

Jóváhagyott osztalék az anyacég könyveiben

Kérdés: Az anyavállalat 100%-ban tulajdonosa két leánycégnek, amelyeknél 2015-ben osztalékot hagytak jóvá. Az egyik leánycég osztalék-jóváhagyása időben előbb történt, mint az anyacégé, a másik leánycégnél az anyacéggel azonos napon. Az anyacégnél a leánycégek jóváhagyott 2015. évi osztalékát 2015. évre nem könyvelték, az osztalékok teljes összegét 2016-ban átutalták. Mi a helyes könyvelés és beszámolókészítés 2016-ban? Maradhat-e az anyacég könyvelésében a 2016. évi adatok között a fizetett osztalék, vagy 3 oszlopos beszámolót kell készítenie az anyacégnek?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 2015-ben hatályos 84. §-ának (1) bekezdése alapján a kapott (járó) osztalékot akkor lehetett a pénzügyi műveletek bevételei között könyvelni, ha annak összege a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált, bizonylata az adózott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 12.
Kapcsolódó címkék: