Lekötött tartalék a kilépő taggal történő elszámoláskor

Kérdés: Két részvénytársaság beolvadással történő átalakulása során, a Gt. 74. §-a értelmében el kell számolni az átalakulásban részt venni nem kívánó részvényessel. Az elszámolás alapja a saját tőke/jegyzett tőke arány. Szakértői vélemény szerint a lekötött tartalék nem képezi alapját a felosztható vagyonnak. Jól gondoljuk? A közgyűlés dönthet a jegyzett tőke értékénél lényegesen nagyobb lekötött tartalék felosztásáról? A kilépő taggal történő elszámolás veszélyeztetheti-e a maradó tagok vagyoni helyzetét és a társaság működését?
Részlet a válaszából: […] ...lekötött tartalékba helyezést, vagy a kísérleti fejlesztés aktiváltértékéből még le nem írt összegre, vagy az árfolyamveszteség éscéltartalékképzés különbözetére képzett lekötött tartalékot nem indokoltolyannak tekinteni, amit nem lehet a kilépő tagot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 25.
Kapcsolódó címkék:  

Visszatérés az Szt. hatálya alá (eva)

Kérdés: Bevételi nyilvántartást vezető bt. evaalanyisága megszűnésekor visszatér az Szt. hatálya alá. Nyitómérlegébe milyen kötelezettségeket vehet fel? Felveheti-e kötelezettségei közé az evás időszak alatt megtermelt jövedelem osztalékkifizetési kötelezettségét? Felvehet-e a taggal szembeni kötelezettséget tagi kölcsönből?
Részlet a válaszából: […] ...eszközökhöz kapcsolódó, még ki nem egyenlített számlák, a tevékenység finanszírozására felvett és még nem törlesztett hitelek); a céltartalékokat (különösen a harmadik személyekkel szembeni várható kötelezettségekre, folyamatban lévő peres eljárások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 16.
Kapcsolódó címkék: