Ingatlan számviteli, adójogi értelmezése

Kérdés: A Számviteli Levelek 434. számának átnézése kapcsán a 8360. kérdésre adott válaszban megdöbbenéssel olvastam, hogy a választ adó szerint: "Fentiek alapján nem egyértelmű, hogy 2014-ben milyen okból kerülhetett sor a számla megbontására, hiszen az ingatlan és a hozzá tartozó földrészlet (telek) együtt kezelendő." Ez a szövegrész ellentmond a számviteli követelményeknek, amelyből az következik, hogy a telek (földrészlet) és a felépítmény (épület) együttes vásárlásakor a számlán külön kell feltüntetni a telek értékét, és külön a felépítmény értékét, sőt, ha csak egy értéket tüntet fel az eladó, akkor azt a vevőnél (a beszerzőnél) a könyvelés során meg kell bontani a telek és a felépítmény értékére. Ezek előrebocsátása után kérdezem, melyik álláspont a helyes?
Részlet a válaszából: […] ...alá a választ adónak a kérdésben hivatkozott álláspontját, azaz a telek és a telken lévő felépítmény együttes kezelését.A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) külön-külön szabályozza az építményadót (adóköteles az építmények közül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 12.
Kapcsolódó címkék:  

Ki nem vetett építményadó

Kérdés: A 6679. számú kérdésre adott válaszukban írták, hogy a helyi építményadót akkor is meg kell fizetni az Art.-ben rögzített esedékességkor, ha az önkormányzati adóhatóság azt nem vetette ki a 2013. és a 2014. évre. Ugyanakkor az építményadót az adóhatóság határozata alapján kell megfizetni, márpedig határozat nem született. Áttekintenék ennek fényében a válaszukat?
Részlet a válaszából: […] Valóban, válaszunk nem pontos. Figyelmen kívül hagytuk ugyanis, hogy az Art. 125. §-a (2) bekezdése alapján az építményadót (valamint a telekadót, a magánszemély kommunális adóját és a nem önadózásos települési adót) az önkormányzati adóhatóság állapítja meg, azaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 16.