Jegyzett tőke emelése ki nem fizetett osztalékból

Kérdés: A társaság 40 millió forint ki nem fizetett osztalékkötelezettséggel (a tulajdonos magánszemélyek követelésével) rendelkezik. A Gt. 13. §-a szerint a nem pénzbeli hozzájárulás lehet követelés is. A tagok osztalékkövetelésével lehet-e jegyzett tőkét emelni? Ha igen, akkor ennek milyen adóvonzata van? Az eddig megjelent válaszok az elő­leg-, illetve a kölcsönkövetelés apportjáról szóltak. Az osztalékapporttal kapcsolatos kérdésre az APEH-től azt a választ kaptam, hogy lehet, de előtte le kell adózni, vagy elengedett követelésként kell kezelni. Én a válaszokkal nem értek egyet. Mi az Önök véleménye?
Részlet a válaszából: […] ...jogos, az adós (a társaság) által elismertkövetelése csak az adóval, az ehóval csökkentett összeg, ezt a csökkentettösszeget lehet a jegyzett tőke emelésére fordítani. (Csak a magánszemélyadózott pénzéből lehet tőkét emelni!)Így van ez akkor is, ha a legfőbb szerv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 15.

Visszavásárolt üzletrész térítés nélküli átadása

Kérdés: A Gt. megengedi, hogy ha a társaság nem él a tőkeleszállítás (bevonás) lehetőségével, a "saját üzletrész"-t tagjai között szétoszthatja vagyonarányosan, és így a jegyzett tőke nem változik. Társaságunk a visszavásárolt üzletrészt 1999-ben tagjai között szétosztotta, utána 20 százalék forrásadót fizetett, megnövelte a társaságiadó-alapját. Miért kell még szja-val is terhelni? Mennyiben más tőkeemelés ez, mint a bevonás utáni osztalék visszaforgatása? Szerintünk az szja-fizetési kötelezettség sérti a társasági jog előírásait.
Részlet a válaszából: […] ...(feltétel az is, hogy az időszakról készült beszámoló mérlegében az osztalék kifizetése után is legalább 4167 ezer forint legyen a jegyzett tőke emelése előtti saját tőke összege), az üzletrész bekerülési értéke 1 millió forint, de nem vehetik saját célra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 22.