Értékesített, de birtokba nem adott ingatlan nyilvántartása

Kérdés: Ügyfelünk az ingatlant a tárgyév augusztusában értékesítette, de azt csak a teljes vételár megfizetése után, a tárgyévet követő évben adta a vevő birtokába, ezzel az időponttal szállt át a tulajdonjog is a vevőre. Az ügyfél az ingatlant (raktár- és irodaépületek) az értékesítés előtt és az értékesítés után is bérbeadás útján hasznosította. A helyi önkormányzat álláspontja szerint, mivel az ügyfél szándéka az ingatlan értékesítésével megváltozott, a tárgyév zárásakor a tárgyi eszközök között kimutatott ingatlant át kellett volna minősíteni készletté, és a tárgyévet követő évben történő értékesítésekor mint készletértékesítést elszámolni. Helyes ez az álláspont?
Részlet a válaszából: […] ...– általában – egy későbbi értékesítés esetén sem változik meg. A tárgyi eszközt csak abban az esetben kell átsorolni a készletek közé, ha azt rendeltetésének megfelelően tartósan (legalább egy évet meghaladóan) nem lehet használni, sem saját célra,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 24.
Kapcsolódó címkék:  

Bérbe adott, illetve bérbevett állatokkal kapcsolatos elszámolások

Kérdés: Bértartásra átadott állatok esetében, amikor az átadott anyaállatok a bérbeadó tulajdonában maradnak, a szaporulatot a bérbevevő a bérbeadó részére számlázza, mi az elszámolás helyes gyakorlata? Kérem, részletezzék a lehetséges elszámolási módokat! A bérbeadó meghatározott díjat kér a bértartásért. A bértartó számlázhat-e bértartással kapcsolatos költségeket? A bértartás során keletkező szaporulat átadása a bérbeadó részére számlázandó-e?
Részlet a válaszából: […] ...a bérbevevő beszerzésként számol el: T 161, 466 – K455, T 151 – K 161, 467, majd könyveli az értékesített hús és egyéb haszonyanyagkészletrevételi értékét: T 21-22 – K 151, és a beszerzési értékből fennmaradórészt pedig terven felüli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 2.
Kapcsolódó címkék: