Követelés kiegyenlítése zálogtárgy birtokbavételével

Kérdés: Az alábbi tényállásban kérünk szakmai iránymutatást. Az "A" társaság engedményezési szerződéssel megszerezte "B" társaságtól annak az "X" társasággal szembeni lejárt követelését 10.000 forintért. Az "X" társaság tartozása 100.000 forintnak megfelelő deviza + annak kamata. Az engedményezéssel "A" társaságra szállt át az "X" társaság tartozását biztosító zálogjog is, amely ingatlanban testesült meg. Az ügylet lezárása érdekében az "A" társaság az "X" társasággal különmegállapodást kötött. "A" társaság 25.000 Ft elszámolási kötelezettség megfizetésével az ingatlan tulajdonosává vált, azonnali birtokbavétellel. Milyen értékben határozható meg az "A" társaság tulajdonába került ingatlan aktiválási értéke? Milyen számviteli elszámolások szükségesek? Az engedményezett követelés ilyen módon történő lezárása milyen növelő/csökkentő hatással van az adózás előtti eredményre és a társaságiadó-alapra?
Részlet a válaszából: […] ...becsült értékén: a 100.000 forintnak megfelelő deviza vételkori árfolyamon számított forintértéke + az eredeti szerződés szerinti kamat együttes összegén, amely feltételezhetően több mint 100.000 Ft, a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban indokolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 30.
Kapcsolódó címkék:  

Értékvesztéssel csökkentett követelés elengedése

Kérdés: A kft. 2010. 12. 31-én fennálló kölcsönkövetelése 41,2 millió forint, a felszámított kamatkövetelés 11,8 millió Ft. A kölcsönkövetelés teljes összegét 2009-ben értékvesztésként elszámoltuk. A kamatkövetelést 2009-ben és 2010-ben egyéb bevételként, majd teljes összegben értékvesztésként mutattuk ki. Az így elszámolt értékvesztés összegével a társaságiadó-alapot növeltük. 2010-től az értékvesztésként elszámolt összeg 20%-ával a társasági adó alapját csökkentettük. A kft.-nek 2011-ben szándékában áll elengedni a már teljes összegben értékvesztésként elszámolt kölcsön- és kamatkövetelését. A behajthatatlan követelésnek nem minősülő követelés elengedése miatt a ráfordításként elszámolt hitelezési veszteség – esetünkben – nem növeli a társasági adó alapját. A problémát az okozza, hogy a 2011-ben elengedett követelést ráfordításként kellene elszámolni, de már 2009-ben a kölcsön és a kamat miatti követelésnél az értékvesztést is ráfordításként számoltuk el. A kérdező az így felvetett probléma feloldására különböző megoldásokat vet fel, és kérdezi, hogy helyes-e az álláspontja?
Részlet a válaszából: […] ...felvetett variációkegyike sem jó megoldás, mivel maga a kiindulási pont (a probléma!) a hibás!Ha a kft. mind a kölcsönkövetelése, mind a kamatköveteléseteljes összegére már 2009-ben, illetve 2010-ben értékvesztést számolt el, akkorezen követelések könyv szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 15.
Kapcsolódó címkék: