Osztalék utáni szociális hozzájárulási adó

Kérdés: A kft. magánszemély tagjai részére a 2018. évi beszámoló elfogadásakor 2019 májusában osztalékot állapított meg. Az osztalék után ki a szociális hozzájárulási adó kötelezettje? A jövedelmet szerző természetes személy? Ez esetben a kifizető társaságnak van szociálishozzájárulásiadó- (előleg-) levonási kötelezettsége az osztalék kifizetésekor? Mikor keletkezik az osztalékkifizetés utáni adófizetési kötelezettség? Az 1908. bevallásban kell bevallani? Hol? A szociális hozzájárulási adó végső összegét a magánszemély a 2019. évi szja-bevallásban állapítja meg? A felső határ megállapításakor a magánszemély bérjövedelme mellett figyelembe vehető-e a bérbeadásból származó jövedelme? Év közbeni osztalékfizetés mellett elfogadható-e a magánszemély nyilatkozata a várható éves jövedelméről?
Részlet a válaszából: […] ...minősül (a kérdés szerinti esetben a kft. két magánszemély tagja).A Szocho-tv. 2. §-ának (2) bekezdése szerint– a vállalkozásból kivont jövedelem,– az értékpapírkölcsönből származó jövedelem,– a vállalkozói osztalékalap, az osztalékjövedelem,–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 30.
Kapcsolódó címkék:  

Bevallási nyilatkozat – 2016

Kérdés: A 2016-tól érvényes szabályozás szerint a 2015. év jövedelmei kapcsán először használható új bevallási mód a bevallási nyilatkozat. Nem világos a feltételrendszer. Mely jövedelmek esetén, kik választhatják? Van-e kizáró feltétel? Kérem részletes válaszukat!
Részlet a válaszából: […] ...megléte esetén bevallási nyilatkozat nem tehető. Idetartoznak a tőkejövedelmek (kamat, osztalék, árfolyamnyereség, vállalkozásból kivont jövedelem), az önkéntes pénztári adomány, illetve az egymillió forintot meghaladó ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 28.
Kapcsolódó címke: