Személyi jellegű egyéb kifizetések

Kérdés: A személyi jellegű egyéb kifizetéseket az Szt. 3. §-a (7) bekezdésének 3. pontja tartalmazza. Az Szja-tv. 1. számú melléklete hosszan részletezi a személyijövedelemadó-mentes bevételeket (amelyek jellemzően magánszemélyek bevételei, azaz személyi jellegű egyéb kifizetésnek minősülnek, de nem így nevesítettek), az Szja-tv. 70. §-a egyes meghatározott juttatásokról, a 71. §-a a béren kívüli juttatásokról, mint adóköteles jövedelmekről rendelkezik. A KSH munkaügyi statisztikája, ami a kereseten kívüli jövedelem egyes elemeit egyéb munkajövedelemként, szociális költségként, egyéb munkaerőköltségként határozza meg. A probléma az, hogy a három helyen történő szabályozás csak részben fedi le egymást, nehezen (vagy egyáltalán nem) feleltethetők meg egymásnak, esetenként nem is azonosíthatók. A kérdés az, hogy a többirányú követelményeknek a számvitel hogyan tud megfelelni?
Részlet a válaszából: […] ...a természetbeni juttatások (ideértve a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó térítést, a magáncélú telefonhasználatot, a reprezentációs költségeket, a csekély értékű ajándékokat, a rendezvényszervezés költségeit, az egyes meghatározott juttatások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 8.
Kapcsolódó címke:

Kis értékű ajándék minősítése

Kérdés: Kis értékű ajándék egyaránt adható-e magánszemélynek és vállalkozásnak? Vagy a vállalkozásnak adott kis értékű ajándékot úgy kell kezelni, hogy azt a vállalkozás egy adott dolgozója kapta? Az Áfa-tv. kis értékű ajándék fogalmában "a másnak ingyenesen és alkalmi jelleggel juttatott" kifejezés értelmezhető-e úgy, hogy az átvevő lehet jogi személyiségű társaság is?
Részlet a válaszából: […] A válasznál a különböző törvényi előírásokra tekintettel kell lenni úgy, hogy azok nem minden esetben fogalmaznak egyértelműen, illetve egymással összhangban.Az Áfa-tv. alapján nem minősül termékértékesítésnek, illetve szolgáltatásnyújtásnak a kis értékű ajándék,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 4.
Kapcsolódó címkék: