Óvadékot nem adja vissza a bérbeadó

Kérdés: A cég lakást ad bérbe magánszemélynek. A bérbeadásra nem választott áfakötelezettséget. Szerződés szerint 3 havi bérleti díjnak megfelelő óvadékot fizettek, melyről számlát nem állítottak ki. Az óvadék összege a bérbeadónak okozott károk ellentételezésére használható fel. A bérleti szerződés megszűnik, mivel az ingatlanban károk keletkeztek. Szóban megállapodtak, hogy az óvadékot a bérlő nem kapja vissza. A bérbeadó erről írt egy feljegyzést, de a bérlő már nem fogja aláírni, és az óvadékot sem fogja visszakövetelni. A bérbeadónak van-e számlázási kötelezettsége a nála maradt óvadékkal kapcsolatban? A károk helyreállítási költsége meghaladja az óvadék összegét. Elképzelhető, hogy a bérlő nem minden kárt állít helyre az eredeti állapotnak megfelelően, ez esetben kevesebb lesz a költség, mint az óvadék összege. Hogyan kell könyvelni a cégnél maradt óvadékot?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy az óvadékkal kapcsolatos törvényi előírásokat a Ptk. a zálogjog keretében tartalmazza.A Ptk. 5:95. §-ának (1) bekezdése szerint óvadék – többek között – pénzen és értékpapíron kézizálogjogként alapítható. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 13.
Kapcsolódó címke:

Magánszemély által végzett felújítás

Kérdés: A kft. tulajdonában áll egy leromlott állapotú lakóingatlan. A kft. felújításra forrásokkal nem rendelkezik, banki hitelt nem kap. Bérbe­adással tudná hasznosítani. A bérlő egy magánszemély lenne, aki a bérleti díj elengedése fejében saját erőből vállalná az ingatlan felújítását. A magánszemély a felújítás költségeiről nem tud számlát kiállítani. Szerződés alapján lehet-e a felújítás költségeit aktiválni, a magánszeméllyel szembeni kötelezettségként előírni, illetve a kiállításra kerülő bérleti díjról szóló számlákat ezen kötelezettséggel kompenzálni? Vagy a magánszemélynek kölcsönszerződéssel kell a kft. rendelkezésére bocsátani a felújítás költségeinek a fedezetét?
Részlet a válaszából: […] ...szembeni kötelezettség lép. Ez a kötelezettség a már említett megállapodáshoz kapcsolódó kölcsönszerződésen alapul. A bérleti díj számlázása után a kft.-nél kimutatott követelés lesz az, amit a magánszeméllyel szembeni – a kölcsönszerződésen alapuló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 11.