Kis összegű követelések értékvesztése

Kérdés: Társaságunknál a fogyasztónként kis összegű követeléseknél az értékvesztés összegét ezen követelések nyilvántartásba vételi értékének százalékában határozták meg. Erre a számviteli törvény lehetőséget adott. A következő évben újból megállapítjuk a fogyasztónként kis összegű követelések – előbbiek szerinti – értékvesztését, azt egyéb ráfordításként elszámoljuk, az előző évben elszámolt értékvesztés teljes összegét pedig visszaírjuk egyéb bevételként. A társaság ezt az elszámolási módot azért alakította ki, mert nem tudta másként az értékvesztéssel összefüggő korrekciókat a társasági adó logikája szerint megvalósítani. Helyes ez az értékvesztés-visszaírási gyakorlat?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nem helyes.Az Szt. 55. §-ának (2) bekezdésében foglalt előírás lényege, hogy a vevők, az adósok (az adott esetben a fogyasztók) együttes minősítése alapján lehet az értékvesztés összegét megállapítani ezen követelések nyilvántartásba vételi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 14.
Kapcsolódó címkék:  

El nem ismert teljesítés

Kérdés: A 2488. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan további, az építőipari gyakorlatban előforduló esetekre szeretnék választ kapni. Ilyen eset, hogy a megrendelő az elvégzett munkáról a számlát befogadja, a szerződés mennyiségi és minőségi átvételét igazolja. A fizetési határidőben viszont felszólítás ellenére sem fizetett, likviditási problémáira hivatkozik, évekig elhúzza a fizetést, előfordulhat az, hogy közben felszámolásra is sor kerül. Véleményem szerint ilyen esetben jogos az árbevételkénti elszámolás.
Részlet a válaszából: […] ...önköltség 8000 EFt. Ha ezt a társaság árbevételként elszámolja, akkor egyrészt kimutat 2000 EFt adózás előtti eredményt (ami után a társasági adó 320 E Ft, az adózotteredmény 1680 E Ft), befizet 2000 E Ft áfát. Mivel a megrendelő nem ismerte el,biztos, hogy nem fog...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 27.
Kapcsolódó címkék: