Ingatlan számviteli, adójogi értelmezése

Kérdés: A Számviteli Levelek 434. számának átnézése kapcsán a 8360. kérdésre adott válaszban megdöbbenéssel olvastam, hogy a választ adó szerint: "Fentiek alapján nem egyértelmű, hogy 2014-ben milyen okból kerülhetett sor a számla megbontására, hiszen az ingatlan és a hozzá tartozó földrészlet (telek) együtt kezelendő." Ez a szövegrész ellentmond a számviteli követelményeknek, amelyből az következik, hogy a telek (földrészlet) és a felépítmény (épület) együttes vásárlásakor a számlán külön kell feltüntetni a telek értékét, és külön a felépítmény értékét, sőt, ha csak egy értéket tüntet fel az eladó, akkor azt a vevőnél (a beszerzőnél) a könyvelés során meg kell bontani a telek és a felépítmény értékére. Ezek előrebocsátása után kérdezem, melyik álláspont a helyes?
Részlet a válaszából: […] ...az építményadót (adóköteles az építmények közül a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész), illetve a telekadót (adóköteles a telek). Az épület értelmező rendelkezését az OTÉK-ra hivatkozva határozza meg (ami lényegében megegyezik a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 12.
Kapcsolódó címkék:  

Iparűzési adó: befektetési alap

Kérdés: Lehet-e az iparűzési adó alanya a jogi személynek minősülő befektetési alap (az ingatlanalap)?
Részlet a válaszából: […] ...mint jogi személy, épület, beépítetlen belterületi földrészlet (telek) tulajdonosává válik, akkor terhelheti helyiépítményadó-, telekadó-fizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 22.
Kapcsolódó címkék: