24 talált cikk a befektetési alap kifejezésre

Kérdés: Egy társaság a forgatási célú 37-es számlacsoportba könyvelt befektetési jegyeire választhatja-e a valós, azaz a piaci árfolyamon történő értékelést a számviteli politikájában? Ha igen, akkor helyes-e az a gyakorlat, hogy a december 31-i piaci árfolyamon értékelik évente ezeket az értékpapírokat? Azaz, évente nyereség, avagy veszteség kerül elszámolásra. Az így keletkezett nyereség és veszteség jellegű tételek összevontan az értékpapírokra a 87-es vagy 97-es számlacsoportban számolhatók-e el ez esetben?

Kérdés: „A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról” szóló 2014. évi XVI. törvény hatálya alá tartozó befektetési alap a jegyzett tőkéjét forintban és euróban tartja nyilván. A jegyzett tőke euró- (legyen 100 euró) összegének egy része még pénzügyileg nem teljesült, a jegyzett, de még be nem fizetett tőke soron szerepel (legyen 40 euró). Kérdés, hogy az év végi átértékeléssel kapcsolatos, mivel jegyzett, de még be nem fizetett tőkekövetelés is.
– A jegyzett tőke euróösszegét át kell értékelni?
– A jegyzett, de még be nem fizetett tőke összegét át kell értékelni?
– A jegyzett tőke euróösszegéből a 40 eurót, a jegyzett, de még be nem fizetett tőke összegéből is a 40 eurót át kell értékelni?
– Semmit nem kell átértékelni?

Kérdés: Cégünk csoportos élet- és baleset-biztosítást kötött a dolgozóira. Biztosítottak a dolgozók, kedvezményezett a cég (a dolgozók lemondtak a kedvezményezetti pozícióról). A lenti könyvelési tételek helyességét meg tudják erősíteni vagy cáfolni? Éves biztosítási díj elszámolása: T 368 (követelés biztosítóval szemben) – K 454 (szállítók) Baleset miatt kifizetés elszámolása: T 384 (bank) – K 368 (követelés biztosítóval szemben). A 368 egyenlegét minden év 12. 31-ével kell elszámolni pénzügyi ráfordításként vagy pénzügyi bevételként? Fenti esetben a biztosítás után nem kell adót fizetni?

Kérdés: Egy befektető nagy összegű eurót ad portfóliókezelésbe egy külföldi banknak azzal, hogy csak és kizárólag a külföldi bank alapkezelője által kezelt befektetési alapokba fektetheti a pénzt. Az alapkezelő ezért jutalékot fizet a befektetőnek, ami meg is jelenik a kivonaton. Ez a jutalék a pénzügyi műveletek bevétele vagy egyéb bevétel?

Kérdés: A társaság az alábbi kétfajta biztosítást kötötte meg egy biztosítótársasággal, mindkettő esetében a kedvezményezett a cég:
1. Egyszeri díjas, unit-linked biztosítás.
2. Rendszeres havi díjas – befektetési egységekhez kötött életbiztosítás – biztosítás.
A befizetett összegeket a biztosítóval szembeni követelésként kell elszámolnia a társaságnak. Mindkét esetben a biztosítás/mérleg fordulónapi értékének – mivel ezek nem esnek egybe – és a befizetett összeg különbözetét el lehet/el kell számolni időbeli elhatárolásként az eredménnyel szemben a biztosító által megküldött tájékoztató alapján? Ha igen, akkor az időbeli elhatárolásról a követő év elején milyen könyvelési tétel kapcsolódik hozzá?

Kérdés: Kft. ügyfelem egy Ingatlanbefektetési Alap tulajdonosa. Az ingatlanalap 2023 júniusában elindította a megszűnési eljárást, ami egy évig is eltarthat. Az ingatlanalap a kollektív befektetési formákról és kezelőikről szóló 2014. évi törvény 79. § (2) bekezdése alapján, a befektetők írásbeli kezdeményezésére tekintettel, előleg formájában történő részkifizetés teljesítéséről döntött. Az összeget utalták, és az ügyfelem bankszámlájára meg is érkezett. Ez az összeg az ügyfelemnél is előlegként legyen nyilvántartva a megszűnési eljárás befejezéséig, vagy a részkifizetésnek (illetve az esetleges további részkifizetéseknek) már lesz eredménykimutatása, azaz a pénzügyi műveletek bevételét növeli?

Kérdés: A befektetési alap adott településen ingatlannal rendelkezik, társaságiadó-fizetési kötelezettsége nem keletkezett, az ingatlan befektetési céllal való szerzése kétségtelen. Hogyan értelmezhető jelen esetben "a kizárólag a létesítő okiratában meghatározott alaptevékenysége, főtevékenysége kifejtésére használ" Htv. 3. § (3) bekezdése?

Kérdés: Ingatlanbefektetési alap irodaházat vásárol, amelynek a befejezése folyamatban van. Vannak viszont olyan szintek, amelyek már elkészültek, és lenne rájuk bérlő. A tulajdonjog az épület teljes befejezésekor száll át a vevőre, viszont az eladó birtokba adná a már elkészült szinteket. Hasznosíthatja-e az alap bérbeadási céllal úgy az ingatlant, hogy még nincs a tulajdonában, csak a birtokbaadás történt meg? Jól gondoljuk, hogy ez nem adójogi kérdés, és amennyiben a szerződés erre kitér, nincs akadálya a bérbeadásnak?

Kérdés: Az ingatlanbefektetési alap (áfaalany) bérbe adja a háromemeletes épület több irodáját különböző cégeknek és egy magánkórháznak. Amagánkórház egy nagy teljesítményű liftet fog építeni, amivel a fekvőbetegek feljutnak a harmadik emeletre. Hogyan tudja kompenzálni az alap a többi bérlőt, amiért tűrniük kell egy hosszadalmas építkezést? Elképzelésünk szerint a magánkórház kártalanítást fizet, amit az alap "továbbad" a többi bérlőnek. Milyen megítélés alá esik ez az áfa rendszerében? Van-e számlaadási kötelezettség? A lift a magánkórház könyveibe kerül, idegen ingatlanon végzett beruházásként. Ha megszűnik az alap és a kórház közötti szerződés, akkor hogyan kerülhet át az alapba, és mi ennek az áfavonzata? Milyen értéken kerül át?

Kérdés: Adott egy gazdasági társaság, amely 2019. 02. 20-án zárt végű hitelviszonyt megtestesítő befektetési jegyeket vásárolt. A bekerülési értéke 100 egység, 2019. 12. 31-én az alap által megadott nettó eszközérték 160 egység. Milyen módon kell és szükséges átértékelni a befektetési jegyeket?