Alvállalkozó vagy szolgáltató?

Kérdés: Társaságunk fő tevékenysége máshova nem sorolt egyéb rendeltetésű gépgyártás. A gyakorlatban takarmánykeverő üzemek gépeinek gyártását, összeszerelését végezzük. A megrendelővel kötött szerződésben szerepel, hogy alvállalkozó igénybevétele lehetséges. A végleges átadási határidő ismerete, az akkor folyó munkák és leterheltség dönti el az alvállalkozók igénybevételét. Új takarmánykeverő üzem létrehozása során az építőipari munkákra alvállalkozókat veszünk igénybe. A számlázás tételes, minden eladott gépet, terméket felsorolunk. Ha a szerződésben nem tudjuk nevesíteni az alvállalkozót, de a vele kötött szerződésből kiderül, mit vásároltunk, amit változatlan formában továbbadunk, hova könyveljük? Ha igénybe vett szolgáltatásként, az iparűzési adó alapjából levonható? Az építési naplóból megismerhető az alvállalkozó, miért kell ezt a szerződésben nevesíteni? Ha ezek fennállnak, probléma lehet-e az, ha nem könyvelünk közvetített szolgáltatást?
Részlet a válaszából: […] ...helyi iparűzési adó alapja meghatározása során a Htv. 52. §-ának 32. pontja szerinti értelmezést kell alkalmazni. Alvállalkozói teljesítés végzése során az adóalany (itt a kérdező cég) mind megrendelőjével, mind alvállalkozójával a Ptk. szerinti –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 7.

Építési-szerelési munkák önköltsége norma alapján

Kérdés: Az Szt. 62. §-ának (2) bekezdése szerint a befejezetlen termelés előállítási értéke, közvetlen önköltsége lehet a norma szerinti közvetlen önköltség is. Ez a módszer alkalmazható a befejezetlen építési-szerelési munkák közvetlen önköltségének megállapítására is?
Részlet a válaszából: […] ...ezen módszere elsősorban a befejezetlenépítési-szerelési munkák közvetlen önköltsége meghatározása során alkalmazható,teljesítési fokkal történő arányosítással, de használható a sajátvállalkozásban végzett építési-szerelési beruházások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 31.