Terhelési értesítő alapján fizetés harmadik félnek

Kérdés: Cégünk egy lengyel munkája kapcsán lengyel alvállalkozót alkalmazott ("A" cég), amely a kivitelezéshez további alvállalkozót ("B" cég) bízott meg. Az "A" cég nehéz gazdasági helyzetbe került, így nem tudta kifizetni az alvállalkozóját. A lengyel megrendelőnk a lengyel törvényekre hivatkozva egy terhelési értesítőt küldött nekünk a "B" cég számára fizetendő összegről, amit mi ki is fizettünk. Számvitelileg hogyan kell helyesen könyvelnünk a "B" cég számára kifizetett díjat, illetve milyen adóvonzatai vannak ennek a tételnek? Társasági adó, áfa, illetve bármilyen egyéb adó kapcsolódik hozzá?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak szerint valójában a kérdező cég átvállalta az "A" cég "B" céggel szembeni tartozásait, ellentételezés nélkül. A tartozás (kötelezettség) átvállalását szerződéssel (megállapodással) kellett volna alátámasztani. Jelen esetben azonban a tartozást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 9.

Beszedett vizsgadíjjal kapcsolatos elszámolások

Kérdés: 2023. 09. 04-től a gépjárművezető-képzést végző autósiskoláknak a vizsgadíjat be kell szedniük a tanulóktól, és azt a Közlekedési Alkalmassági Vizsga Központnak kell utalniuk. Erről az autósiskola számlát kap részletezővel, hogy melyik tanuló nevében mennyi vizsgadíj lett befizetve. Az autósiskola a tanulóktól készpénzben veszi át a díjat vagy utalással kapja. Milyen bizonylatot kell kiállítania a tanuló felé? Ez az autósiskola bevétele lesz, a továbbutalt díj pedig a költsége? Vagy nem tartozik a szolgáltatásnyújtás kategóriába, csak számviteli bizonylatot kell kiállítani, és átmenő tétel lesz? Ha bevételnek számít, akkor az iparűzésiadó-alapnál a kapott számla értéke csökkentő lehet? Rá kell írni a számlára, hogy közvetített szolgáltatást tartalmaz vagy alvállalkozói teljesítmény? Átalányadózó egyéni vállalkozónál bevételnek számít?
Részlet a válaszából: […] A kérdés többszöri átolvasása után arra a következtetésre lehetett jutni, hogy a kérdező a lehetséges megoldás keresése során elfelejtkezett a bizonylati elv és a bizonylati fegyelem alapvető követelményéről, mely szerint minden gazdasági eseményt - bizonylattal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 12.

Partner vízügyi hálózatának javítása támogatásból

Kérdés: Az alábbi eset helyes számviteli elszámolásához kérem a tanácsukat. Adott egy magyar társaság, amely a támogatói okirat szerint részt vesz a Nyugat-Balkán régió éghajlatvédelmi fejlesztésében, amelynek kivitelezéséhez 60%-ban kap állami támogatást. A megállapodás szerint a fennmaradó 40%-ot saját önerejéből kell állnia. A végrehajtott fejlesztések, tanácsadói tevékenységek ezen régióban található partner vízügyi hálózatának javítását szolgálják, vagyis nem a támogatásban közvetlenül részesülő, kivitelező magyar társaság saját tulajdonában lévő eszközökhöz, hálózatokhoz kapcsolódnak. Ez esetben hogyan kell elszámolni a fejlesztéshez igénybe vett alvállalkozók számláit, a saját maga által beletett munka bérköltségét? Amennyiben fennáll a partnernél létrehozott munka esetében bármilyen helytállási kötelezettség, kell-e a társaságnak a támogatói bevételekből ezen kötelezettség végett esetlegesen felmerülő költségek fedezetére bármilyen részt a kapott támogatás összegéből elhatárolnia?
Részlet a válaszából: […] ...partner (támogatás a térítés nélküli átadás is).A támogatás elszámolásához természetesen a költségeket gyűjteni kell, az alvállalkozói teljesítmények értékét az igénybe vett szolgáltatások költségeként, a társaság által befektetett munkaerő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 13.

Használtan vásárolt ingatlan értékesítés céljából

Kérdés: Társaságunk használtan vásárolt ingatlant azzal a céllal, hogy azt különböző javítási munkák elvégzése után áfamentesen értékesítse. A szükséges munkákat külső vállalkozóval (alvállalkozóval) kívánja a társaság elvégeztetni. A javítási munkákhoz szükséges anyagokat társaságunk már beszerezte, biztosítani fogja az alvállalkozó részére. A felújításhoz szükséges tárgyi eszközöket is a társaságunk szerzi be, és biztosítja az alvállalkozó részére azok használatát. Hogyan kell mindezeket könyvelni, elszámolni? Az áfa levonható vagy sem?
Részlet a válaszából: […] ...értékesítése áfamentes lesz, a "felújításnak" nevezett munkákhoz beszerzett anyagok, a külső vállalkozó (itt nem értelmezhető az alvállalkozó) számláiban szereplő előzetesen felszámított áfa nem vonható le, az az anyagok, a külső vállalkozó számlája...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 13.

Egyéni vállalkozóra vonatkozó leltározási szabályok

Kérdés: 1. Szja-tv. hatálya alá tartozó kereskedő egyéni vállalkozó év végén vezethet-e kizárólag mennyiségi leltárt? Ha igen, milyen tartalommal és hol van ez jogilag szabályozva, illetve, ha mennyiségi és értéket tartalmazó leltár készítésére köteles, ennek tartalmi leírása mely jogszabályban van rögzítve? A leltáron túl egyéb nyilvántartást köteles-e vezetni a készletről, mint áfakörös vállalkozó? 2. Szja-tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozóra irányadóak-e a számviteli törvény alapelvi rendelkezései, pl. a valódiság elve? Ha igen, mely jogszabályból vezethető le ez a rendelkezés?
3. Szja-tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó a készletéről értékveszteséget számolhat-e el, ha igen, ehhez milyen dokumentumok kitöltésére köteles, és ez a jogszabály mely rendelkezésén alapul?
Részlet a válaszából: […] ...200 ezer forintnál alacsonyabb értékű használatba vett tárgyi eszközök;- áruk (kereskedelmi készletek);- betétdíjas göngyöleg;- alvállalkozói teljesítmények;- saját termelésű készletek:= befejezetlen termelés,= félkész és késztermék.Az áfát az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 23.

Gépek átadása lehet-e üzletágátadás?

Kérdés: Ipari tevékenységet folytató "A" társaság a tevékenységéhez szükséges ingatlant és gépeket "B" társaságtól bérli (kapcsolt vállalkozásától), és saját munkaerővel, alvállalkozókkal állítja elő jelenleg is a termékeit. Szeretné, ha a gépek átkerülnének a tulajdonukba, az ingatlant továbbra is bérelnék. Lehet-e alkalmazni a gépek átadására az Áfa-tv. 17. § (4) bekezdése szerinti áfamentes üzletágátadás szabályát? A gépek átadása után az "A" cégben lévő üzletrészüket a magánszemély tulajdonosok befektetőknek kívánják értékesíteni.
Részlet a válaszából: […] A válasznál az üzletág fogalmából [Áfa-tv. 259. §-ának 25/A. pontja] kell kiindulni. Üzletág a vállalkozásnak olyan működő egysége, amely szervezeti szempontból függetlenül, a hozzá tartozó vagyonnal alkalmas az önálló gazdasági tevékenység folytatására.A kérdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 23.

Mobil kerítés eladása és telepítése - áfa

Kérdés: Egy hatóságibejelentés-köteles építkezéshez, az építési terület körbekerítéséhez mobil kerítéseket adunk el a partnernek, telepítéssel együtt. A partner ragaszkodik a fordított áfás számlához arra hivatkozva, hogy az egész építkezés fordított áfa alá esik, a mi megítélésünk szerint azonban mivel elsősorban terméket értékesítünk, és csak mellékszolgáltatásként telepítjük a mobil kerítéseket, ez semmiképpen nem tartozik az Áfa-tv. 142. §-a alá, és a számlánkat 27% áfa felszámításával kell kiállítanunk. Jól gondoljuk?
Részlet a válaszából: […] ...azok önállóan ítélendők meg akár az adómérték, akár az adózási mechanizmus tekintetében. Egy építési beruházás esetében az alvállalkozói szolgáltatásoknál nem az a rendező elv, hogy amennyiben az ingatlan létrehozása (vagy bővítése,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 9.

Alvállalkozó által üzemeltetett depó telephelynek minősül?

Kérdés: Társaságunk csomagszállítással foglalkozik. Ezt több esetben úgy oldja meg, hogy alvállalkozót bíz meg a csomagszállítással, illetve az ahhoz szükséges depó (ingatlan) üzemeltetésével. A depókat az alvállalkozó biztosítja, és üzemelteti saját alkalmazottaival, a depónak használt ingatlant illetően a csomagszállító fővállalkozónak semmilyen ráhatása nincs. Más esetben csomagautomatát üzemeltetünk a településen, illetve egyes automatákat szintén alvállalkozók működtetnek. A kérdés az, hogy a helyi iparűzésiadó-kötelezettség megállapítása szempontjából a csomagszállító vállalkozó alvállalkozója által üzemeltetett depó telephelyet keletkeztet-e a társaság számára? Továbbá a csomagautomatákat üzemeltető társaságunknak, illetve az alvállalkozóinknak keletkezik-e telephelye az automata elhelyezése szerinti településen?
Részlet a válaszából: […] ...vasúti pályát.Mindebből egyrészt levonható az a következtetés, hogy amennyiben a településen a vállalkozó nem, csak a vállalkozó alvállalkozója rendelkezik a fentieknek megfelelő telephellyel, akkor csak ez utóbbit terheli a településen a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 15.

Rendezvényszervezés - alvállalkozói teljesítmény - innovációs járulék alapjának összefüggései

Kérdés: Ügyfelem rendezvények szervezésével foglalkozik. A megrendelői általában egy tételben kérik a számlán feltüntetni a rendezvény konkrét megjelölése mellett (8230 TEÁOR - Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése) csak a rendezvényszervezés szöveget, időnként előfordul az is, hogy a megrendelő tételesen kéri a számlán feltüntetni a rendezvényszervezéssel kapcsolatos költséget, külön-külön. Melyik a helyes számlázási mód? Egy soron feltüntetni a "rendezvényszervezés" szolgáltatást, vagy fel kell tüntetni minden esetben a rendezvény kapcsán nyújtott szolgáltatásokat részletesen, vagy elég, ha csak a megrendelő kérésére van részletezve? A megrendelő nem fogadja el a szolgáltatások közvetítését. A rendezvényszervezésre milyen típusú szerződést lehet, kell kötni a vásárolt szolgáltatások esetében? Lehet vállalkozási szerződés is? Ha igen, akkor a rendezvényszervezéshez igénybe vett szolgáltatásokra köthető-e a szolgáltatás nyújtójával a Ptk. szerinti vállalkozási szerződés, vagy csak megbízási szerződés lehet? Az innovációs járulék alapja megegyezik az iparűzési adó alapjával. Így esetünkben csak az alvállalkozói díjjal lehet csökkenteni az adóalapot. A halmozódások kiszűrése miatt szeretnénk tudni, hogy milyen típusú szerződést kell alkalmazni az egyes vásárolt szolgáltatások esetében.
Részlet a válaszából: […] ...a kérdező választ kapni. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény az iparűzési adó alapját csökkentő tételként nevesíti az alvállalkozói teljesítések értékét, amelynél feltétel az 52. § 32. pont szerint, hogy az a Ptk. szerinti vállalkozási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 15.

Nem szokásos tevékenység, IFRS-ek alkalmazása

Kérdés: Ügyfélkörünkben merült fel kérdés a 2022. 10. 10-én esedékes Pénzügyi vállalkozások különadójával (Extraprofitadó) kapcsolatban: A Magyar Közlöny 2022. évi 118. számában megjelent 257/2022. kormányrendelet módosítja a korábbi - 93. számban megjelent - Pénzügyi vállalkozások különadója alapjának meghatározását, melyben az adó alapja:
"A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény szerinti, az adóévet megelőző adóévi éves beszámoló alapján meghatározott nettó árbevétel, azzal, hogy nem tartozik a nettó árbevételbe a Htv. 40/D. § (2) bekezdés f) pontja szerinti, a nem a szokásos tevékenység keretében keletkezett áruértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból származó bevétel."
Jól értelmezzük, hogy esetünkben (nem választottuk az IFRS-t) a Magyar Közlöny 93. számában megjelentekkel [197/2022. (VI. 4.) kormányrendelet] ellentétben, nem kell az adó alapjának meghatározásánál az áruértékesítésből származó bevételt figyelembe venni, vagy ez csak azokra a pénzügyi vállalkozásokra vonatkozik, amelyek az IFRS szerint vezetik a számviteli nyilvántartásaikat? Hogyan kell eljárni a nem IFRS szerint könyvelőnek a nem szokásos tevékenység keretében keletkezett szolgáltatásnyújtásból származó bevétel esetében?
Részlet a válaszából: […] ...a Htv. szabályait a nettó árbevétel, az eladott áruk beszerzési értéke, az anyagköltség, a közvetített szolgáltatások értéke és az alvállalkozói teljesítések értéke megállapítása során a 40/C-40/I. §-okban, az iparűzésiadó-kötelezettség teljesítése során...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 27.
1
2
3
20