Operatív lízing, ami valójában pénzügyi lízing

Kérdés: a) Az operatívlízing-szerződés a bérleti időszak végén opciós vételi jogot biztosít a lízingbevevőnek, ezt a "tartalom elsődlegessége a formával szemben" számviteli alapelv szerint pénzügyi lízingként kell elszámolni. Ezt a konstrukciót támasztja alá az új Szt. 3. §-a (8) bekezdésének 13. pontja is. b) Ha az opciós vételi jogot biztosító szerződés alapján a lízingbevevő az eszközt a tárgyi eszközök között aktiválja, majd a szerződés lejáratakor vételi jogával nem él, és ezért az eszköz visszakerül a lízingbeadóhoz, hogyan kell kezelni az aktivált eszköz után elszámolt értékcsökkenést, hiszen az eszköz nem maradt a társaságnál, így ténylegesen csak bérlet volt (a társaság a lízingelt eszköz lízingdíját viszont a futamidő alatt nem tudta bérleti díj formájában elszámolni). Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...kell az egyéb ráfordításokkal szemben elszámolni (T 8664 – K 128, 138, 148), majd a bruttó érték számlára az elszámolt terv szerinti, illetve terven felüli értékcsökkenést át kell vezetni (T 129, 139, 149 – K 12-14, illetveT 128, 138, 148 – K 12-14),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.
Kapcsolódó címkék:    

Totálkáros gépkocsival kapcsolatos elszámolások

Kérdés: Milyen könyvelési tételei vannak annak az eseménynek, ha egy céges kocsi totálkáros lesz? Mit kell tenni a biztosító által felértékelt roncsértékkel? Ha eladjuk a roncsot, annak az áfája arányosítható-e?
Részlet a válaszából: […] ...esetben ilyennek tekinthető a biztosító által felértékelt roncsérték. (Számviteli szempontból ez az érték nem lehet magasabb, mint a terv szerinti értékcsökkenéssel csökkentett bekerülési érték.) Amennyiben a roncs készletre vételi értéke kevesebb, mint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.
Kapcsolódó címkék: