Tőkeemelés a törzstőkén felüli vagyon terhére, differenciáltan

Kérdés: A kft. a törzstőkén felüli vagyonából megemelte a törzstőkét. A törzstőkeemelésről a társaság döntött, a taggyűlési jegyzőkönyv szerint: "a taggyűlés a jegyzett tőkét a Gt. 154. §-ának alkalmazásával a törzstőkén felüli vagyonból, ingyenes juttatással a mai nappal ... Ft-tal megemeli." A tőkeemelés a fentiek szerint nem a törzsbetétek arányában történt, hanem attól eltérően, a taggyűlésen hozott határozatnak megfelelően (0 és 9-szeres szorzókkal). Az ingyenes juttatással történt törzstőkeemelés után kinek, milyen járulék-, adó- és illetékfizetési kötelezettsége van?
Részlet a válaszából: […] ...a társasági szerződésben is e szerintrendelkeztek.A Gt. 154. §-ának (1) bekezdése alapján a törzstőkefelemelhető a törzstőkén felüli vagyon terhére. A törzstőkén felüli vagyonelemei az Szt. szerinti szabad tőketartalék, szabad eredménytartalék....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 21.
Kapcsolódó címke:

Magánszemély osztalékjövedelme utáni adó

Kérdés: A betéti társaság cégvezetője tulajdonosi osztalékot szeretne felvenni a tárgyévi eredményből. Be kell-e állítani a mérlegbe az osztalékfizetést? Mikor és milyen összegű adót kell fizetni az osztalék után? Része-e az adó az osztaléknak? Fel lehet-e osztalékot venni a korábban képződött nyereségből is, ha igen, milyen mértékkel adózik? Mennyi adót kell fizetni, ha a cégvezető a felvett osztalékot tőkeemelésre fordítja?
Részlet a válaszából: […] ...35 százalék. Például, ha a 2002. évi beszámolóban történik osztalékról döntés, akkor a 2002. évi beszámolóban kimutatott saját tőkénél – és mivel a döntés 2003-ban hozható meg – a 2003. január 1-jén ismert jegybanki alapkamatot kell figyelembe venni. Tegyük fel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 19.
Kapcsolódó címkék: