Személyi jellegű egyéb kifizetések

Kérdés: A személyi jellegű egyéb kifizetéseket az Szt. 3. §-a (7) bekezdésének 3. pontja tartalmazza. Az Szja-tv. 1. számú melléklete hosszan részletezi a személyijövedelemadó-mentes bevételeket (amelyek jellemzően magánszemélyek bevételei, azaz személyi jellegű egyéb kifizetésnek minősülnek, de nem így nevesítettek), az Szja-tv. 70. §-a egyes meghatározott juttatásokról, a 71. §-a a béren kívüli juttatásokról, mint adóköteles jövedelmekről rendelkezik. A KSH munkaügyi statisztikája, ami a kereseten kívüli jövedelem egyes elemeit egyéb munkajövedelemként, szociális költségként, egyéb munkaerőköltségként határozza meg. A probléma az, hogy a három helyen történő szabályozás csak részben fedi le egymást, nehezen (vagy egyáltalán nem) feleltethetők meg egymásnak, esetenként nem is azonosíthatók. A kérdés az, hogy a többirányú követelményeknek a számvitel hogyan tud megfelelni?
Részlet a válaszából: […] ...megfelelő adóztatással!)Számlaösszefüggések:A szakszervezet által a tagjának, közeli hozzátartozójának stb. beszerzett üdülési utalványok fizetett összegének könyvelése: T 368 – K 384, majd átadása a szakszervezeti tagoknak: T 551 – K 368;– kapcsolódóan, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 8.
Kapcsolódó címke:

Béren kívüli juttatások elszámolása

Kérdés: Mikor kell költségként elszámolni a cafeteria-rendszer keretei között adott béren kívüli juttatásokat? (Egészség- és nyugdíjpénztári átutalások, étkezési utalványok, internetszámlák stb.) A végleges vagyonvesztés a juttatónál a juttatás időpontjában következik be, e juttatásokat azonban a munkavállalók általában utólag kapják meg.
Részlet a válaszából: […] ...elszámolás tehát az átutalás időpontjához kapcsolódikezekben az esetekben.Kissé más a helyzet az üdülési csekkek, az étkezésiutalványok esetében. Amikor a társaság azokat beszerzi, akkor még nem lehetköltségként elszámolni, a beszerzett üdülési csekkeket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 13.
Kapcsolódó címkék: