Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

6 találat a megadott cafeteria tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Cafeteria "bérben"

Kérdés: Cégünknél megmaradt a cafeteria-rendszer, de belekerült, hogy lehet "bérben" is kérni az összeget. Jól gondoljuk-e - habár bérként adózik -, hogy nem bérköltségként, hanem a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell kimutatni az ilyen címen számfejtett összeget?
Részlet a válaszból: […]munkabérnövekmény a juttatás összege.Módosítható a munkaszerződés úgy is, hogy az kiegészül azzal, a munkáltató a munkavállaló részére biztosítja például az (előre megvásárolt) étkezési utalványokat, amelyeket a munkáltató az átvétel elismertetése mellett ad át a munkavállalóinak. Ez esetben a felbruttósított összeget külön kell számfejteni, és a bérköltségen belül természetben adott munkabérként elszámolni. (Tehát így is bérköltség!)A munkaszerződés módosításával járó cafeteriajuttatás feltételezhetően a munkáltatók többségének nem megfelelő, nem szimpatikus. Indokolt valamilyen más megoldást találni.Az Szja-tv. 25. §-ának (1) bekezdése szerint, nem önálló tevékenységből származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély a tevékenységével összefüggésben, vagy egyébként az e tevékenysége alapjául szolgáló jogviszonyára tekintettel megszerez. Ilyennek minősül különösen a nem önálló tevékenység alapjául szolgáló jogviszonyára tekintettel munkabér, ... tiszteletdíj, ... jutalom, ... üzemanyag-megtakarítás címén fizetett összeg, költségtérítés... A nem önálló tevékenységből származó bevétel egésze jövedelem, kivéve a nem önálló tevékenységre tekintettel költségtérítésként kapott bevétel, amelyből levonható a 3. számú melléklet rendelkezései szerint elismert költség.Hosszabban idéztük az Szja-tv. rendelkezését, amely - a témában már megismert szakmai vélemények alapján - jó kiindulópont lehet - jogszabályi szabályozás hiányában - a cafeteria keretébe tartozó juttatásoknak a személyi jellegű egyéb kifizetések közötti elszámolhatóságához.A tervezett cafeteriajuttatások feltételeit, összegeit, a munkavállaló részére való juttatás módját, átvételének igazolását a kollektív szerződésben vagy belső szabályozásban indokolt szabályozni.A cafeteriajuttatások olyan költségtérítések, amelyeket az Szja-tv. 3. sz. melléklete nem tartalmaz. Ebből következően ezen költségtérítések egésze jövedelem, amely bérként adózik a munkavállalónál is, meg a munkáltatónál is.A választ adó véleménye szerint a cafeteriajuttatások - az előbbiek figyelembevétele mellett - csak a munkáltató által beszerzett juttatások, illetve a munkavállalónál felmerült és ténylegesen dokumentált költségek vonatkozásában értelmezhető, tisztán pénzbeli juttatásra nem!Ha a munkáltató szerezte be a cafeteriajuttatás tárgyát, akkor az áfát is magában foglaló beszerzési árat kell nettó összegnek tekinteni, és a felbruttósított összeget a személyi jellegű egyéb kifizetések között - a juttatás időpontjában - elszámolni a munkavállalóval szembeni kötelezettségként:[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. április 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7886
Kapcsolódó tárgyszavak:

2. találat: Cafeteriajuttatás két munkáltatónál

Kérdés: A munkavállaló két munkáltatóval áll munkaviszonyban, és mindkét esetben jogosult cafeteriajuttatásra. Mindkét munkáltatónál a cafeteria alapja a munkavállaló választása meghatározott elemek közül. Ezen nyilatkozat alapján - amely tartalmazza azt is, hogy más munkáltatótól ilyenben nem részesül - 2012. január, február, március hóra kapott önkéntes egészségpénztári és önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulást "A" munkáltatójánál és "B" munkáltatójánál is. A márciusi utalást követően derült ki, hogy a munkavállaló helytelenül nyilatkozott, és nem kaphatta volna mindkét helyen a munkáltatói hozzájárulást. Ennek javítása hogyan történhet?
Részlet a válaszból: […]munkáltatónál azonban ezt - mivel nem kaphatta volna - bérjövedelemnek kell tekinteni, ezért utólagosan személyi jövedelemadót, járulékot kell a munkavállalótól levonni, illetve a munkáltatónak ez után a jövedelem után szociális hozzájárulási adót kell fizetnie. Természetesen a másik munkáltatónál a cafeteriajuttatás miatt bevallott
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. augusztus 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5549
Kapcsolódó tárgyszavak:

3. találat: Erzsébet-utalvány több munkaviszony esetén

Kérdés:

Több munkavállaló is további munkaviszonyt létesített cégeinknél. A főállású munkaviszonyukban 2012-ben a havi 5000 Ft összegű Erzsébet-utalványt fogják kapni, mint béren kívüli juttatást. A törvényt úgy értelmezzük, hogy a munkavállalónak nyilatkoznia kell, hogy más cégnél kap-e béren kívüli juttatást, és csak egy helyen, a főállású jogviszonyában kaphatja a juttatást kedvezményes adózással. Jól gondoljuk?

Részlet a válaszból: […]szerint indokolt eljárni. Így a kérdező cég - mivel nem ismeri, hogy az adott munkavállaló más jogviszonyában részesült-e a béren kívüli juttatás ezen formájában - kérjen nyilatkozatot a magánszemélytől az adott juttatásra vonatkozóan. Ez esetben az esetleges jogkövetkezményeket az írásban nyilatkozó magánszemély viseli. Természetesen nincs akadálya annak, ha a magánszemély más jogviszonyában már kapott havi 5000 forint értékben Erzsébet-utalványt, hogy a kérdező cég is további utalványt adjon, de akkor az már nem béren kívüli juttatás, hanem egyes meghatározott juttatások közé tartozó jövedelem lesz (a személyi jövedelem­adón túlmenően 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás is terheli).   Olvasói észrevétel (megjelent a Számviteli Levelek 264. számában - 2012.04.19.) Észrevétel: Olvasóink a Számviteli Levelek 261-es szám 5330-as kérdése kapcsán kérték, hogy azon állításunkat jogszabályhelyesen támasszuk alá, mely szerint a munkavállaló csak egy munkahelyről részesülhet juttatásban Erzsébet-utalvány formájában. A szerző válaszol: Erzsébet-utalvány több munkaviszony esetén - helyesbítés 2012-től a munkáltató a munkavállalónak havi 5000 forint értékben adhat Erzsébet-utalványt fogyasztásra kész étel vásárlására az Szja-tv. 71. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontja alapján. A hivatkozott alpont arról rendelkezik, hogy a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára a havi 5000 forintot meg nem haladó rész minősül béren kívüli juttatásnak. Arról nincs rendelkezés, hogy több juttatótól származóan együttvéve is csak a havi 5000[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. március 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5330
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

4. találat: Végtörlesztés a cafeteria rendszerében

Kérdés: A takarékszövetkezet a 2012. évi cafeteria rendszerébe a végtörlesztéshez adható munkáltatói támogatást is beépítené a többi - szja szempontjából - cafeteriába tartozó elemmel együtt. A dolgozók választhatnak a végtörlesztés és az egyéb elemek között. Ebben az esetben is adómentes mind a kifizető, mind a munkavállaló szempontjából a végtörlesztés?
Részlet a válaszból: […]cafeteria rendszerébe tartozó elemek, ha összegszerűen azonosak is, összehasonlíthatatlanok, ha a cafeteria-rendszerbe tartozó elemek összegszerű meghatározása során a takarékszövetkezetet terhelő személyi jövedelemadót és egészségügyi hozzájárulást is számításba veszik, akkor nyilvánvaló a választás. Más feltételek mellett nyújtható a kamatmentes kölcsön, amit vissza kell fizetni, mint a béren kívüli juttatások, illetve az egyéb, kedvezményesen adózó juttatások. A válaszadó véleménye az,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. február 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5293
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

5. találat: Éves bérlet - kilépett a munkavállaló

Kérdés: A munkavállaló részére 2011. január hónapban éves BKV-bérletet biztosított a munkáltató. A munkavállaló március végén kilépett. A cafeteria­szabályzat alapján, ha a munkavállaló munkaviszonya év közben szűnik meg, a munkavállaló az éves cafeteriakeret időarányos részére jogosult. Amennyiben a munkavállaló az időarányos összeget meghaladóan vett igénybe cafeteriaelemet, az időarányos részen felüli összeget pénzben vissza kell térítenie. A visszatérítés milyen bizonylat alapján történjen, és hogyan kell elszámolni? Az éves BKV-bérlet után január hónapra bevallott és megfizetett személyi jövedelemadónak a visszatérítésre jutó arányos részét önellenőrzéssel visszaigényelheti-e a társaság?
Részlet a válaszból: […]januárban biztosítják a munkavállaló részére, ezért a juttatás hónapja január, a januári szja-bevallásban kell a személyi jövedelemadóját megfizetni, s januárra kell a személyi jellegű egyéb kifizetések között is az adóval együtt elszámolni. Ha a munkavállaló 2011 márciusában kilépett (mivel a BKV-bérlet nem egy darab éves bérlet, hanem 12 darab havibérlet), a munkavállalótól - célszerűen - vissza kellett volna kérni, más munkavállaló részére átadni. Amennyiben lehetőség van a visszaváltásra, akkor visszaváltani azokat. A cafeteriaszabályzat szerint az időarányos részen felüli összeget a munkavállaló pénzben téríti meg. Ez esetben a béren kívüli juttatás nem változik (januárban volt), a munkáltatónál korábban felmerült költségekre nyújt fedezetet a munkavállaló által megfizetett összeg, amelyet az egyéb bevételek között kell elszámolni, bizonylata a cafeteriaszabályzatra hivatkozó munkáltatói levél (felszólítás) a konkrét összeg megfizetésére, könyvelni csak a ténylegesen megfizetett összeget lehet. Ha a kilépett munkavállaló az egész évre szóló BKV-bérlet még fel nem használt részét a munkáltatónak visszaadja, és azt (a még fel nem használt szelvényeket) a munkáltató - a munkavállaló kérésére - a munkavállaló felé, a közvetített[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. május 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5043
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

6. találat: Béren kívüli juttatások elszámolása

Kérdés: Mikor kell költségként elszámolni a cafeteria-rendszer keretei között adott béren kívüli juttatásokat? (Egészség- és nyugdíjpénztári átutalások, étkezési utalványok, internetszámlák stb.) A végleges vagyonvesztés a juttatónál a juttatás időpontjában következik be, e juttatásokat azonban a munkavállalók általában utólag kapják meg.
Részlet a válaszból: […]magánszemély tagdíjának kiegészítéseként egyoldalú kötelezettségvállalás alapján a magánnyugdíjpénztárba fizetett összeg. Az Szja-tv. 71. §-ának (1) bekezdése alapján a magánszemély ezen bevétele után a magánszemélyt juttatásban részesítő kifizető (juttató) 25 százalék adó fizetésére kötelezett. Ezt az adót a juttatónak - a (3) bekezdés alapján - a juttatás hónapja kötelezettségeként, az Art.-ben előírt módon és határidőre kell a juttatónak bevallania és befizetnie. A juttatónak a kedvezményes adózású juttatásokról nyilvántartást kell vezetnie. A hivatkozott törvényi előírás figyelembevétele mellett a különböző pénztárakba történő befizetéseket az átutalás időpontjával kell a személyi jellegű egyéb kifizetések között elszámolni a kedvezményes adózású juttatásokat terhelő adóval (25 százalék) együtt (T 559 - K 384 és T 559 - K 462). A számviteli elszámolás tehát az átutalás időpontjához kapcsolódik ezekben az esetekben. Kissé más a helyzet az üdülési csekkek, az étkezési utalványok esetében. Amikor a társaság azokat beszerzi, akkor még nem lehet költségként elszámolni, a beszerzett üdülési csekkeket, melegétkezési utalványokat a követelések között kell kimutatni (T 368 - K 384). Amikor a társaság ezeket az[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. május 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4597
Kapcsolódó tárgyszavak: ,