Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

7 találat a megadott béren kívüli juttatás tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Béren kívüli juttatás könyvelése kivás kft.-nél

Kérdés:

Kérem, ismertessék a 2019-ben kivás kft. által a munkavállalóknak adott béren kívüli juttatások és egyes meghatározott juttatások teljes körű könyvelését!

Részlet a válaszból: […]nem minősülő egyes meghatározott juttatásokat az Szja-tv. 70. §-a részletezi, az (1)-(4) és a (6)-(7) bekezdésekben. Könyvelés a kérdéshez kapcsolódóan 551. Béren kívüli juttatások és személyi jövedelemadója Ezen a számlán belül indokolt munkavállalónként elkülönítetten kimutatni a Széchenyi Pihenő Kártya alszámláira (szálláshely, vendéglátás, szabadidő) utalt összegeket: - a Széchenyi Pihenő Kártya megvásárlásakor a kibocsátónak fizetett összeg könyvelése: T 368 - K 384; - átadása a munkavállalóknak, ha annak összege külön-külön és együttesen nem haladja meg a törvényben előírt mértéket: T 551 - K 368, kapcsolódóan az adóalap után fizetendő személyi jövedelemadó: T 551 - K 462, szociális hozzájárulási adó: T 5612 - K 463-8; - ha az átadásra kerülő Széchenyi Pihenő Kártya összege külön-külön meghaladja a törvényben előírt mértéket, illetve a rekreációs keretösszeget, a meghaladó rész könyvelése: T 552 - K 368, kapcsolódóan ezen adóalap után fizetendő személyi jövedelemadó: T 552 - K 462, szociális hozzájárulási adó: T 5612 - K 463-8. 552. Egyes meghatározott juttatások és személyi jövedelemadója Néhány juttatás könyvelése az Szja-tv. 70. §-ából: - kiküldetési rendelvény és a kft. nevére szóló számla alapján az étkezés és az igénybe vett más szolgáltatás, továbbá a napidíj elszámolása: T 552 - K 381, kapcsolódóan az adóköteles jövedelem alapján meghatározott adóalap után fizetendő személyi jövedelemadó: T 552 - K 462, szociális hozzájárulási adó: T 5612 - K 463-8; - a telefonszolgáltatás igazolt számlájának könyvelése (levonható áfa a törvény szerinti értékben): T 529, 466 - K 454, az adóköteles telefonszolgáltatás áfát is magában foglaló értéke: T 552 - K 529, 466, kapcsolódóan az adóköteles adóalap után fizetendő személyi jövedelemadó: T 552 - K 462, szociális hozzájárulási adó: T 5612 - K 463-8; - a reprezentációs költségek elszámolása az igazolt, áfát is magában foglaló számla alapján: T 552 - K 454, kapcsolódóan a reprezentációs költségek adóalapja után fizetendő személyi jövedelemadó: T 552 - K 462, szociális hozzájárulási adó: T 5612 - K 463-8; - üzletiajándék-juttatás elszámolása az igazolt, áfát is magában foglaló számla alapján: T 552 - K 454, kapcsolódóan az üzletiajándék-juttatás adóalapja után fizetendő személyi jövedelemadó: T 552 - K 462, szociális hozzájárulási adó: T 5612 - K 463-8; - reprezentációnak nem minősülő rendezvényszervezéshez kapcsolódó kifizetések a kft. nevére szóló számlák alapján, az áfát is magában foglaló összegben történő könyvelése: T 552 - K 454, kapcsolódóan az adóköteles adóalap után a fizetendő személyi jövedelemadó: T 552 - K 462, szociális hozzájárulási adó: T 5612 - K 463-8; - csekély értékű ajándék könyvelése a számlázott, áfát is magában foglaló összegben: T 552 - K 454, kapcsolódóan az adóköteles[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. augusztus 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7981
Kapcsolódó tárgyszavak:

2. találat: Munkavállalói csoportok béren kívüli juttatása

Kérdés: Társaságunk 2006 óta szabályzatban határozta meg a munkavállalói béren kívüli juttatási rendszerét és az elszámolás módját. A szabályzatot a szakszervezet is jóváhagyta. A munkavállalói csoportok egységes havi keretösszeggel rendelkeznek. 2019. évre kialakított szabályzatunk jövedelemként adózó választható elemként tartalmazná a készpénz juttatását is, maximálva a havi keretösszeg bizonyos százalékában. Az így meghatározott készpénzjuttatási keretből a munkáltató a munkavállalókat terhelő adót és járulékot levonja, a bruttó készpénzköltségkeret összege után a szociális hozzájárulási adót megfizeti. A juttatást a munkavállaló munkabérutalásra szolgáló bankszámlájára, havonta a munkabérfizetéssel egy időben utaljuk át. Az így adott készpénzjuttatás számvitelileg elszámolható-e - hasonlóan az önkéntes pénztári hozzájáruláshoz - személyi jellegű egyéb kifizetésként, vagy a bérköltségbe tartozik?
Részlet a válaszból: […]kérdés szerint 2019. évre kialakított szabályzatuk készpénzjuttatásra vonatkozó rendelkezését jogszabály nem támasztja alá, így az jogellenes. Béren kívüli juttatást készpénzben csak akkor lehetne adni, ha erre az Szja-tv. tartalmazna rendelkezést, nevesítve azt is, hogy az adóköteles vagy adómentes. Hangsúlyozni kell, hogy 2019. január 1-jétől ilyen rendelkezés nincs!A Számviteli Levelek 402. számában a 7880. kérdésre adott válaszban a szakmai véleményekre hivatkozva (jogszabályi előírás hiányában) a munkáltatói hozzájárulásnak az önkéntes nyugdíjpénztári befizetését tekintettük olyannak, mint az Szja-tv. 25. §-a (1) bekezdése szerinti nem önálló tevékenységből származó bevétel, pontosabban költségtérítés. Ez azonban nem készpénz a munkavállalónak, a munkavállaló helyett teljesített juttatás. Ezért a kérdés szerinti készpénzjuttatás[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. április 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7913

3. találat: Béren kívüli juttatás értelmezése

Kérdés: Az Szja-tv. 71. §-a (1) bekezdésének g) pontja értelmében béren kívüli juttatásnak minősül a munkavállalónak az iskolarendszerű képzési költsége munkáltató által történő átvállalása révén juttatott jövedelemből a minimálbér két és félszeresét meg nem haladó rész a törvényben rögzített feltételek mellett. Az Szja-tv. 2015. január 1-jei változása alapján, az adóévben a Széchenyi Pihenőkártya szálláshely, vendéglátás, illetve szabadidő alszámlára utalt összeget figyelmen kívül hagyva, a béren kívüli juttatások éves keretösszege évi 200 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll. Jól értelmezzük a törvény szövegét, miszerint az iskolarendszerű képzési költség munkáltató általi átvállalása esetén a minimálbér két és félszeresét (262 500 forintot) meg nem haladó összeg minősül béren kívüli juttatásnak, de a törvényi korlát miatt csak 200 ezer forint számolható el mint béren kívüli juttatás?
Részlet a válaszból: […]munkáltatói elrendelés alapján a munkakör betöltéséhez szükséges, vagy egyébként a munkáltató tevékenységével összefüggő szakmai ismeretek megszerzését, bővítését szolgálja.Az Szja-tv. 70. §-a (4) bekezdésének b) pontja, (4a) be­kezdésének a) pontja 2015. január 1-jétől hatályos előírása alapján: egyes meghatározott juttatásnak minősül az adott juttatásokra vonatkozóan meghatározott értékhatárokat meg nem haladóan biztosított béren kívüli juttatások - figyelmen kívül hagyva a Széchenyi Pihenőkártya szálláshely, vendéglátás, illetve szabadidő alszámlájára az adóévben utalt összeget - adóévi együttes értékének az éves keretösszeget meghaladó része az évi 200 ezer forintot meghaladja, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll.A törvényi előírásból valóban az következik, bár az iskolarendszerű képzési költség munkáltató által történő átvállalása esetén a minimálbér két és félszeresét meg nem haladó összeg minősül béren kívüli juttatásnak, de a törvényi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. május 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6672
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

4. találat: Béren kívüli juttatások elszámolása

Kérdés: Mikor kell költségként elszámolni a cafeteria-rendszer keretei között adott béren kívüli juttatásokat? (Egészség- és nyugdíjpénztári átutalások, étkezési utalványok, internetszámlák stb.) A végleges vagyonvesztés a juttatónál a juttatás időpontjában következik be, e juttatásokat azonban a munkavállalók általában utólag kapják meg.
Részlet a válaszból: […]magánszemély tagdíjának kiegészítéseként egyoldalú kötelezettségvállalás alapján a magánnyugdíjpénztárba fizetett összeg. Az Szja-tv. 71. §-ának (1) bekezdése alapján a magánszemély ezen bevétele után a magánszemélyt juttatásban részesítő kifizető (juttató) 25 százalék adó fizetésére kötelezett. Ezt az adót a juttatónak - a (3) bekezdés alapján - a juttatás hónapja kötelezettségeként, az Art.-ben előírt módon és határidőre kell a juttatónak bevallania és befizetnie. A juttatónak a kedvezményes adózású juttatásokról nyilvántartást kell vezetnie. A hivatkozott törvényi előírás figyelembevétele mellett a különböző pénztárakba történő befizetéseket az átutalás időpontjával kell a személyi jellegű egyéb kifizetések között elszámolni a kedvezményes adózású juttatásokat terhelő adóval (25 százalék) együtt (T 559 - K 384 és T 559 - K 462). A számviteli elszámolás tehát az átutalás időpontjához kapcsolódik ezekben az esetekben. Kissé más a helyzet az üdülési csekkek, az étkezési utalványok esetében. Amikor a társaság azokat beszerzi, akkor még nem lehet költségként elszámolni, a beszerzett üdülési csekkeket, melegétkezési utalványokat a követelések között kell kimutatni (T 368 - K 384). Amikor a társaság ezeket az[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. május 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4597
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

5. találat: Adóköteles béren kívüli juttatások

Kérdés: A 2007. évet érintően a következő esetek helyes értelmezése végett kérem az Önök segítségét! Egy cégnél két munkavállaló esetében meghaladta a 400 000 Ft-os határt a természetbeni juttatás. Az egyik munkavállaló természetbeni juttatásai 2007-ben: 393 000 Ft üdülési csekk (munkavállaló + 5 hozzátartozó, 6x65 500 Ft), 60 000 Ft egészségpénztár munkáltatói hozzájárulás (hó/5000 Ft), 40 000 Ft iskolakezdési támogatás (kettő saját gyermek után), összesen: 493 000 Ft. A másik munkavállaló természetbeni juttatásai: 60 000 Ft egészségpénztár munkáltatói hozzájárulás (hó/5000 Ft), 336 450 Ft tandíj, 46 678 Ft tankönyvek, összesen: 443 128 Ft. Helyesen értelmezem-e azt, hogy amennyiben a juttatás meghaladja a 400 000 Ft korlátozást, csak a munkáltatónak kell megfizetnie az alábbi adótételeket a természetbeni juttatások után? 54% szja a 400 000 Ft feletti rész után, nyugdíjjárulék 21% az szja-val növelt összeg után (154% után), természetbeni egészségbiztosítás 5% az szja-val növelt összeg után (154% után), pénzbeli egészségbiztosítás 3% az szja-val növelt összeg után (154% után), eho 11% a 400 000 Ft feletti rész után (csak a hozzátartozóknál kell az adómentes rész felett megfizetni?). Sajnos nem egyértelmű számomra, hogy az üdülési csekkek esetében együttesen kell számolni a munkavállalónál a 393 000 Ft-ot, és mindent fizetünk utána, vagy mivel a hozzátartozók esetében nem haladja meg az adómentes határt, azt figyelmen kívül kell hagyni, és nem tartozik bele a 400 000 Ft-os határba? A dolgozóink még kapnak havi 5000 Ft étkezési jegyet, 9 Ft/km bejárási hozzájárulást, de ezek, ha jól értelmezem, nem számítanak bele a 400 000 Ft-os határba.
Részlet a válaszból: […]munkavállalónál a 393 000 Ft-ot. A munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatás adója a 400 ezer forint levonásával kiszámított adóalap 54 százaléka, és a személyi jövedelemadóval növelt rész után meg kell fizetni a munkáltatót terhelő társadalombiztosítási járulékot, amely 2007-ben: nyugdíj-biztosítási járulék 21 százalék, az egészségbiztosítási járulék 8 százalék, amelyből a természetbeni egészségbiztosítási járulék 5 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalék. A magánszemélynek nincs semmilyen adófizetési kötelezettsége az ilyen juttatások után. Az Eho-tv. 3. §-ának (5) bekezdése szerint viszont mentes a százalékos mértékű egészségügyi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. január 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 3952
Kapcsolódó tárgyszavak:

6. találat: Adóköteles béren kívüli juttatás szja-ja

Kérdés: A munkavállaló munkaviszonya 2006. 03. 31-én megszűnt. Részére a munkáltató adómentes béren kívüli juttatást fizetett. Ez az összeg azonban időarányosan meghaladta a 400 E Ft-os határt, tehát adókötelezettség keletkezett. Ezt a munkáltató elmulasztotta megfizetni. Hogyan lehet pótolni? A márciusban érvényben lévő 44%-os adóval, vagy a szeptembertől érvényes 54%-os adóval?
Részlet a válaszból: […]meg, és a kifizetőre irányadó rendelkezések szerint fizeti meg és vallja be. Mivel a munkavállaló munkaviszonya 2006. 03. 31-én szűnt meg, az akkor hatályos mértékkel (44 százalékkal) kell az adóköteles béren kívüli juttatás után a személyi jövedelemadót megfizetni és bevallani. Mivel a munkáltató az adóköteles béren kívüli juttatás személyi jövedelemadóját az Szja-tv.-ben előírt időponttal elmulasztotta bevallani és megfizetni, mulasztását önellenőrzés keretében - az Art. 49-51. §-aiban foglalt módon - önellenőrzési pótlék megfizetésével pótolhatja. Itt[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. március 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 3044
Kapcsolódó tárgyszavak:

7. találat: Adóköteles béren kívüli juttatás

Kérdés: Az Szja-tv. 71. §-ának (1) bekezdése alapján a munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatásnak minősül a munkáltató által [a 71. § (2) bekezdésében felsorolt], az Szja-tv. rendelkezései szerint a munkavállalónak az adóévben biztosított juttatások együttes értékéből legfeljebb évi 400 ezer forintot, illetőleg a 400 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben munkaviszonyban töltött napokkal arányos összegét meghaladó rész (adóalap). Az Szja-tv. 71. § (3) bekezdése szerint a munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatás meghatározásához a (2) bekezdésben említett minden olyan juttatást figyelembe kell-e venni, amelyet a munkáltató a munkavállalónak, valamint a munkavállaló munkaviszonyára tekintettel más magánszemélynek az adóévben adott?
Részlet a válaszból: […]munkáltatójától (akivel a 2006. adóév első napjától a 2006. adóév utolsó napjáig folyamatosan munkaviszonyban volt) 2006-ban összesen 390 ezer Ft összegű, az Szja-tv. 71. §-ának (2) bekezdésében felsorolt juttatásban részesül. A munkavállaló gyermeke - aki nem volt jogviszonyban a szülő munkáltatójával - a munkavállaló munkaviszonyára tekintettel a szülő munkáltatójától a 2006. adóévben 19 ezer forint összegű iskolakezdési támogatásban[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. március 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 2573
Kapcsolódó tárgyszavak: