Keresés eredménye

6 találat a megadott béren kívüli juttatás tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!
1. találat: Munkavállalói csoportok béren kívüli juttatása
Kérdés: Társaságunk 2006 óta szabályzatban határozta meg a munkavállalói béren kívüli juttatási rendszerét és az elszámolás módját. A szabályzatot a szakszervezet is jóváhagyta. A munkavállalói csoportok egységes havi keretösszeggel rendelkeznek. 2019. évre kialakított szabályzatunk jövedelemként adózó választható elemként tartalmazná a készpénz juttatását is, maximálva a havi keretösszeg bizonyos százalékában. Az így meghatározott készpénzjuttatási keretből a munkáltató a munkavállalókat terhelő adót és járulékot levonja, a bruttó készpénzköltségkeret összege után a szociális hozzájárulási adót megfizeti. A juttatást a munkavállaló munkabérutalásra szolgáló bankszámlájára, havonta a munkabérfizetéssel egy időben utaljuk át. Az így adott készpénzjuttatás számvitelileg elszámolható-e - hasonlóan az önkéntes pénztári hozzájáruláshoz - személyi jellegű egyéb kifizetésként, vagy a bérköltségbe tartozik?
Részlet a válaszból: […]jogellenes. Béren kívüli juttatást készpénzben csak akkor lehetne adni, ha erre az Szja-tv. tartalmazna rendelkezést, nevesítve azt is, hogy az adóköteles vagy adómentes. Hangsúlyozni kell, hogy 2019. január 1-jétől ilyen rendelkezés nincs!A Számviteli Levelek 402. számában a 7880. kérdésre adott válaszban a szakmai véleményekre hivatkozva (jogszabályi előírás hiányában) a munkáltatói hozzájárulásnak az önkéntes nyugdíjpénztári befizetését tekintettük olyannak, mint az Szja-tv. 25. §-a (1) bekezdése szerinti nem önálló tevékenységből származó bevétel, pontosabban[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. április 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7913
2. találat: Béren kívüli juttatás értelmezése
Kérdés: Az Szja-tv. 71. §-a (1) bekezdésének g) pontja értelmében béren kívüli juttatásnak minősül a munkavállalónak az iskolarendszerű képzési költsége munkáltató által történő átvállalása révén juttatott jövedelemből a minimálbér két és félszeresét meg nem haladó rész a törvényben rögzített feltételek mellett. Az Szja-tv. 2015. január 1-jei változása alapján, az adóévben a Széchenyi Pihenőkártya szálláshely, vendéglátás, illetve szabadidő alszámlára utalt összeget figyelmen kívül hagyva, a béren kívüli juttatások éves keretösszege évi 200 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll. Jól értelmezzük a törvény szövegét, miszerint az iskolarendszerű képzési költség munkáltató általi átvállalása esetén a minimálbér két és félszeresét (262 500 forintot) meg nem haladó összeg minősül béren kívüli juttatásnak, de a törvényi korlát miatt csak 200 ezer forint számolható el mint béren kívüli juttatás?
Részlet a válaszból: […]szolgálja.Az Szja-tv. 70. §-a (4) bekezdésének b) pontja, (4a) be­kezdésének a) pontja 2015. január 1-jétől hatályos előírása alapján: egyes meghatározott juttatásnak minősül az adott juttatásokra vonatkozóan meghatározott értékhatárokat meg nem haladóan biztosított béren kívüli juttatások - figyelmen kívül hagyva a Széchenyi Pihenőkártya szálláshely, vendéglátás, illetve szabadidő alszámlájára az adóévben utalt összeget - adóévi együttes értékének az éves keretösszeget meghaladó része az évi 200 ezer forintot meghaladja, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll.A törvényi előírásból valóban az következik, bár az iskolarendszerű képzési[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. május 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6672
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
3. találat: Béren kívüli juttatások elszámolása
Kérdés: Mikor kell költségként elszámolni a cafeteria-rendszer keretei között adott béren kívüli juttatásokat? (Egészség- és nyugdíjpénztári átutalások, étkezési utalványok, internetszámlák stb.) A végleges vagyonvesztés a juttatónál a juttatás időpontjában következik be, e juttatásokat azonban a munkavállalók általában utólag kapják meg.
Részlet a válaszból: […]magánszemélyt juttatásban részesítő kifizető (juttató) 25 százalék adó fizetésére kötelezett. Ezt az adót a juttatónak - a (3) bekezdés alapján - a juttatás hónapja kötelezettségeként, az Art.-ben előírt módon és határidőre kell a juttatónak bevallania és befizetnie. A juttatónak a kedvezményes adózású juttatásokról nyilvántartást kell vezetnie. A hivatkozott törvényi előírás figyelembevétele mellett a különböző pénztárakba történő befizetéseket az átutalás időpontjával kell a személyi jellegű egyéb kifizetések között elszámolni a kedvezményes adózású juttatásokat terhelő adóval (25 százalék) együtt (T 559 - K 384 és T 559 - K 462). A számviteli elszámolás tehát az átutalás időpontjához kapcsolódik ezekben az esetekben. Kissé más a helyzet[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. május 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4597
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
4. találat: Adóköteles béren kívüli juttatások
Kérdés: A 2007. évet érintően a következő esetek helyes értelmezése végett kérem az Önök segítségét! Egy cégnél két munkavállaló esetében meghaladta a 400 000 Ft-os határt a természetbeni juttatás. Az egyik munkavállaló természetbeni juttatásai 2007-ben: 393 000 Ft üdülési csekk (munkavállaló + 5 hozzátartozó, 6x65 500 Ft), 60 000 Ft egészségpénztár munkáltatói hozzájárulás (hó/5000 Ft), 40 000 Ft iskolakezdési támogatás (kettő saját gyermek után), összesen: 493 000 Ft. A másik munkavállaló természetbeni juttatásai: 60 000 Ft egészségpénztár munkáltatói hozzájárulás (hó/5000 Ft), 336 450 Ft tandíj, 46 678 Ft tankönyvek, összesen: 443 128 Ft. Helyesen értelmezem-e azt, hogy amennyiben a juttatás meghaladja a 400 000 Ft korlátozást, csak a munkáltatónak kell megfizetnie az alábbi adótételeket a természetbeni juttatások után? 54% szja a 400 000 Ft feletti rész után, nyugdíjjárulék 21% az szja-val növelt összeg után (154% után), természetbeni egészségbiztosítás 5% az szja-val növelt összeg után (154% után), pénzbeli egészségbiztosítás 3% az szja-val növelt összeg után (154% után), eho 11% a 400 000 Ft feletti rész után (csak a hozzátartozóknál kell az adómentes rész felett megfizetni?). Sajnos nem egyértelmű számomra, hogy az üdülési csekkek esetében együttesen kell számolni a munkavállalónál a 393 000 Ft-ot, és mindent fizetünk utána, vagy mivel a hozzátartozók esetében nem haladja meg az adómentes határt, azt figyelmen kívül kell hagyni, és nem tartozik bele a 400 000 Ft-os határba? A dolgozóink még kapnak havi 5000 Ft étkezési jegyet, 9 Ft/km bejárási hozzájárulást, de ezek, ha jól értelmezem, nem számítanak bele a 400 000 Ft-os határba.
Részlet a válaszból: […]levonásával kiszámított adóalap 54 százaléka, és a személyi jövedelemadóval növelt rész után meg kell fizetni a munkáltatót terhelő társadalombiztosítási járulékot, amely 2007-ben: nyugdíj-biztosítási járulék 21 százalék, az egészségbiztosítási járulék 8 százalék, amelyből a természetbeni egészségbiztosítási járulék 5 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalék. A magánszemélynek nincs semmilyen adófizetési kötelezettsége[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. január 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 3952
Kapcsolódó tárgyszavak:
5. találat: Adóköteles béren kívüli juttatás szja-ja
Kérdés: A munkavállaló munkaviszonya 2006. 03. 31-én megszűnt. Részére a munkáltató adómentes béren kívüli juttatást fizetett. Ez az összeg azonban időarányosan meghaladta a 400 E Ft-os határt, tehát adókötelezettség keletkezett. Ezt a munkáltató elmulasztotta megfizetni. Hogyan lehet pótolni? A márciusban érvényben lévő 44%-os adóval, vagy a szeptembertől érvényes 54%-os adóval?
Részlet a válaszból: […]munkavállaló munkaviszonya 2006. 03. 31-én szűnt meg, az akkor hatályos mértékkel (44 százalékkal) kell az adóköteles béren kívüli juttatás után a személyi jövedelemadót megfizetni és bevallani. Mivel a munkáltató az adóköteles béren kívüli juttatás személyi jövedelemadóját az Szja-tv.-ben előírt időponttal elmulasztotta bevallani és megfizetni, mulasztását önellenőrzés[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. március 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 3044
Kapcsolódó tárgyszavak:
6. találat: Adóköteles béren kívüli juttatás
Kérdés: Az Szja-tv. 71. §-ának (1) bekezdése alapján a munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatásnak minősül a munkáltató által [a 71. § (2) bekezdésében felsorolt], az Szja-tv. rendelkezései szerint a munkavállalónak az adóévben biztosított juttatások együttes értékéből legfeljebb évi 400 ezer forintot, illetőleg a 400 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben munkaviszonyban töltött napokkal arányos összegét meghaladó rész (adóalap). Az Szja-tv. 71. § (3) bekezdése szerint a munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatás meghatározásához a (2) bekezdésben említett minden olyan juttatást figyelembe kell-e venni, amelyet a munkáltató a munkavállalónak, valamint a munkavállaló munkaviszonyára tekintettel más magánszemélynek az adóévben adott?
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. március 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 2573
Kapcsolódó tárgyszavak: