Béren kívüli juttatás könyvelése kivás kft.-nél

Kérdés:

Kérem, ismertessék a 2019-ben kivás kft. által a munkavállalóknak adott béren kívüli juttatások és egyes meghatározott juttatások teljes körű könyvelését!

Részlet a válaszából: […] ...kérés meglepő, mivel egyrészt a béren kívüli juttatások és az egyes meghatározott juttatások könyvelésében 2019-től sincs változás, másrészt a kivás kft.-nél nincsenek sajátosságok, amelyek speciális könyvelést igényelnek.A kérdés - feltételezhetően -...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 8.

Munkavállalói csoportok béren kívüli juttatása

Kérdés: Társaságunk 2006 óta szabályzatban határozta meg a munkavállalói béren kívüli juttatási rendszerét és az elszámolás módját. A szabályzatot a szakszervezet is jóváhagyta. A munkavállalói csoportok egységes havi keretösszeggel rendelkeznek. 2019. évre kialakított szabályzatunk jövedelemként adózó választható elemként tartalmazná a készpénz juttatását is, maximálva a havi keretösszeg bizonyos százalékában. Az így meghatározott készpénzjuttatási keretből a munkáltató a munkavállalókat terhelő adót és járulékot levonja, a bruttó készpénzköltségkeret összege után a szociális hozzájárulási adót megfizeti. A juttatást a munkavállaló munkabérutalásra szolgáló bankszámlájára, havonta a munkabérfizetéssel egy időben utaljuk át. Az így adott készpénzjuttatás számvitelileg elszámolható-e - hasonlóan az önkéntes pénztári hozzájáruláshoz - személyi jellegű egyéb kifizetésként, vagy a bérköltségbe tartozik?
Részlet a válaszából: […] ...nem számolható el.A Számviteli Levelek 390. számában a 7672. kérdésre adott válaszban leírtuk, hogy 2019. január 1-jétől a készpénzes béren kívüli juttatások megszűntek, és így feleslegessé vált az éves keretösszeget meghatározó rendelkezés is. A kérdés szerint 2019...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 18.

Béren kívüli juttatás értelmezése

Kérdés: Az Szja-tv. 71. §-a (1) bekezdésének g) pontja értelmében béren kívüli juttatásnak minősül a munkavállalónak az iskolarendszerű képzési költsége munkáltató által történő átvállalása révén juttatott jövedelemből a minimálbér két és félszeresét meg nem haladó rész a törvényben rögzített feltételek mellett. Az Szja-tv. 2015. január 1-jei változása alapján, az adóévben a Széchenyi Pihenőkártya szálláshely, vendéglátás, illetve szabadidő alszámlára utalt összeget figyelmen kívül hagyva, a béren kívüli juttatások éves keretösszege évi 200 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll. Jól értelmezzük a törvény szövegét, miszerint az iskolarendszerű képzési költség munkáltató általi átvállalása esetén a minimálbér két és félszeresét (262 500 forintot) meg nem haladó összeg minősül béren kívüli juttatásnak, de a törvényi korlát miatt csak 200 ezer forint számolható el mint béren kívüli juttatás?
Részlet a válaszából: […] ...törvény hivatkozott előírásának értelmezése helyes, kevés pontosítással.Az Szja-tv. 71. §-a (1) bekezdésének g) pontja alapján béren kívüli juttatásnak minősül - ha a juttató a munkáltató - a munkavállalónak az iskolarendszerű képzési költsége...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 14.

Béren kívüli juttatások elszámolása

Kérdés: Mikor kell költségként elszámolni a cafeteria-rendszer keretei között adott béren kívüli juttatásokat? (Egészség- és nyugdíjpénztári átutalások, étkezési utalványok, internetszámlák stb.) A végleges vagyonvesztés a juttatónál a juttatás időpontjában következik be, e juttatásokat azonban a munkavállalók általában utólag kapják meg.
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 70. §-a (5) bekezdésének a) és b) pontja alapjánegyes természetbeni és egyéb béren kívüli juttatások bevételének minősül- a magánszemély javára átutalt munkáltatói/foglalkoztatóihozzájárulásból az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 13.

Adóköteles béren kívüli juttatások

Kérdés: A 2007. évet érintően a következő esetek helyes értelmezése végett kérem az Önök segítségét! Egy cégnél két munkavállaló esetében meghaladta a 400 000 Ft-os határt a természetbeni juttatás. Az egyik munkavállaló természetbeni juttatásai 2007-ben: 393 000 Ft üdülési csekk (munkavállaló + 5 hozzátartozó, 6x65 500 Ft), 60 000 Ft egészségpénztár munkáltatói hozzájárulás (hó/5000 Ft), 40 000 Ft iskolakezdési támogatás (kettő saját gyermek után), összesen: 493 000 Ft. A másik munkavállaló természetbeni juttatásai: 60 000 Ft egészségpénztár munkáltatói hozzájárulás (hó/5000 Ft), 336 450 Ft tandíj, 46 678 Ft tankönyvek, összesen: 443 128 Ft. Helyesen értelmezem-e azt, hogy amennyiben a juttatás meghaladja a 400 000 Ft korlátozást, csak a munkáltatónak kell megfizetnie az alábbi adótételeket a természetbeni juttatások után? 54% szja a 400 000 Ft feletti rész után, nyugdíjjárulék 21% az szja-val növelt összeg után (154% után), természetbeni egészségbiztosítás 5% az szja-val növelt összeg után (154% után), pénzbeli egészségbiztosítás 3% az szja-val növelt összeg után (154% után), eho 11% a 400 000 Ft feletti rész után (csak a hozzátartozóknál kell az adómentes rész felett megfizetni?). Sajnos nem egyértelmű számomra, hogy az üdülési csekkek esetében együttesen kell számolni a munkavállalónál a 393 000 Ft-ot, és mindent fizetünk utána, vagy mivel a hozzátartozók esetében nem haladja meg az adómentes határt, azt figyelmen kívül kell hagyni, és nem tartozik bele a 400 000 Ft-os határba? A dolgozóink még kapnak havi 5000 Ft étkezési jegyet, 9 Ft/km bejárási hozzájárulást, de ezek, ha jól értelmezem, nem számítanak bele a 400 000 Ft-os határba.
Részlet a válaszából: […] ...munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatásmeghatározásához minden olyan juttatást figyelembe kell venni, amelyet amunkáltató a munkavállalónak, valamint a munkavállaló munkaviszonyáratekintettel más magánszemélynek az adóévben adott. Így a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 8.

Adóköteles béren kívüli juttatás szja-ja

Kérdés: A munkavállaló munkaviszonya 2006. 03. 31-én megszűnt. Részére a munkáltató adómentes béren kívüli juttatást fizetett. Ez az összeg azonban időarányosan meghaladta a 400 E Ft-os határt, tehát adókötelezettség keletkezett. Ezt a munkáltató elmulasztotta megfizetni. Hogyan lehet pótolni? A márciusban érvényben lévő 44%-os adóval, vagy a szeptembertől érvényes 54%-os adóval?
Részlet a válaszából: […] ...kell az adóköteles bérenkívüli juttatás után a személyi jövedelemadót megfizetni és bevallani.Mivel a munkáltató az adóköteles béren kívüli juttatásszemélyi jövedelemadóját az Szja-tv.-ben előírt időponttal elmulasztottabevallani és megfizetni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 22.

Adóköteles béren kívüli juttatás

Kérdés: Az Szja-tv. 71. §-ának (1) bekezdése alapján a munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatásnak minősül a munkáltató által [a 71. § (2) bekezdésében felsorolt], az Szja-tv. rendelkezései szerint a munkavállalónak az adóévben biztosított juttatások együttes értékéből legfeljebb évi 400 ezer forintot, illetőleg a 400 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben munkaviszonyban töltött napokkal arányos összegét meghaladó rész (adóalap). Az Szja-tv. 71. § (3) bekezdése szerint a munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatás meghatározásához a (2) bekezdésben említett minden olyan juttatást figyelembe kell-e venni, amelyet a munkáltató a munkavállalónak, valamint a munkavállaló munkaviszonyára tekintettel más magánszemélynek az adóévben adott?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállaló munkaviszonyára tekintettel másmagánszemély(ek)nek az adóévben adott juttatás(ok) összegét a 400 ezer forintosbéren kívüli juttatás keretösszegébe be kell számítani. Például a munkavállalóa munkáltatójától (akivel a 2006. adóév első napjától a 2006...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 30.