Fenntarthatósági jelentés elkészítésének értelmezése

Kérdés: A számviteli törvény fenntarthatósági jelentés elkészítésével kapcsolatos rendelkezéseinek értelmezésével kapcsolatban lennének kérdéseink:
1. A számviteli törvény külön fejezete szól a fenntarthatósági jelentésről. A számviteli törvény szerint az éves beszámolót minden vállalkozás köteles közzétenni, az éves beszámoló részét nem képező üzleti jelentésnek csupán a megtekintését kell biztosítani az érdekelt felek részére. Ha a fenntarthatósági jelentést az üzleti jelentés részeként kell elkészíteni és közzétenni, akkor hogyan kell megfelelni a kötelezettségnek, ha az üzleti jelentés egészére a közzététel nem vonatkozik? A 95/I. § szerinti fenntarthatósági jelentés közzétételére vonatkozó szabályozás és 154. § (12) pontja szerinti üzleti jelentés megtekintésére vonatkozó szabályozás hogyan van szinkronban?
2. Cégcsoportunknál 2025. évre vonatkozóan egy cég lesz fenntarthatósági jelentéstételre kötelezett, 2026-tól várhatóan egy másik társaságunk is eléri a törvényben meghatározott határértékeket. Ki a kötelezett a fenntarthatósági jelentés készítésére, a cégcsoport vagy a cég? Kell-e konszolidált fenntarthatósági jelentést készíteni, ha az érintett társaság készít egyedi jelentést, vagy csak lehetőség van rá? Amennyiben konszolidált fenntarthatósági jelentést kell készíteni, abban az egyénileg nem kötelezett tagvállalatokról is be kell számolni?
Részlet a válaszából: […] az üzleti jelentés nyomtatott vagy elektronikus példányát rendelkezésre bocsátani. A számviteli törvény 154. § (12) bekezdésének előírása szerint az éves beszámoló részét nem képező üzleti jelentést, az összevont (konszolidált) üzleti jelentés megtekintését a vállalkozó, illetve az anyavállalat székhelyén minden érdekelt részére biztosítani kell, továbbá lehetővé kell tenni a másolat készítését. A számviteli törvény 154. § (12) bekezdése az üzleti jelentésre vonatkozó általános rendelkezéseket tartalmazza, míg a számviteli törvény 95/I. §-ában szereplő rendelkezések a fenntarthatósági jelentést is tartalmazó üzleti jelentésre vonatkozó speciális szabályokat rögzíti. A speciális szabályok alapján azon vállalkozások, amelyeknek fenntarthatósági jelentést kell készíteni, a teljes üzleti jelentést (a fenntarthatósági jelentéssel együtt) kötelesek közzétenni.2. Cégcsoport esetében először meg kell vizsgálni, hogy a cégcsoport maga kötelezett lesz-e az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentés készítésére a számviteli törvény 134/I. § (1) bekezdésének az előírása alapján. A számviteli törvény ezen előírása alapján az összevont (konszolidált) éves beszámolót készítő anyavállalat, amelynél az üzleti évet megelőző két – egymást követő – üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladja az alábbi határértékeket:a) a mérlegfőösszeg a 10 000 millió forintot;b) az éves nettó árbevétel a 20 000 millió forintot;c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 11.
Kapcsolódó címke:

Ügyvezető baleset-biztosításának elszámolása

Kérdés: Társaságunk ügyvezetőjére baleset-biztosítást kötöttünk halál, illetve baleset esetére, az első esetben kedvezményezett a biztosított felesége. Hogyan kell az ilyen biztosítást elszámolni?
Részlet a válaszából: […] vagyonvesztés a biztosítási díj kifizetésével még nem, esetleg csak később következik be, vagy be sem következik. Költségként azt lehet elszámolni, amely a szerződőnél a kifizetéskor végleges vagyonvesztésnek minősül.1. Ha a vállalkozás olyan életbiztosításra kötött szerződést, ahol– a szerződő fél: a vállalkozás,– a biztosított: a vállalkozás dolgozója, alkalmazottja,– a kedvezményezett a vállalkozás,– a szolgáltatás:= elérés – vagy visszavásárlás –, illetve= halálesetén egy meghatározott összeg, a számviteli elszámolás a következő.A szerződő által fizetett biztosítási díjat költségként nem lehet elszámolni (az nem minősül végleges vagyonvesztésnek), azt a biztosítóval szembeni követelésként kell kimutatni. Elérésnél, visszavásárlásnál vagy a biztosítási esemény bekövetkeztekor (például az ügyvezető meghal) a biztosító által fizetett összegből először a befizetett biztosítási díj összegében fennálló követelést kell csökkenteni, a fennmaradó összeget pedig kamatbevételként elszámolni. Ha a biztosító által térített összeg kisebb, mint a kimutatott követelés összege, a fennmaradó különbözetet kamatráfordításként indokolt elszámolni.2. Ha a vállalkozás olyan életbiztosításra kötött szerződést, ahol:– a szerződő fél: a vállalkozás,– a biztosított: a vállalkozás dolgozója, alkalmazottja,– a kedvezményezett: a biztosított személy által a biztosítás megkötésekor megnevezett személy;– a szolgáltatás:= elérés – vagy visszavásárlás –, illetve= halálesetén egy meghatározott összeg, a számviteli elszámolás a következő.Mivel a szerződő és a biztosított ellenérdekű felek a szerződés tekintetében, és főszabályként a visszavásárláshoz a biztosított hozzájárulása is szükséges, ezért a vállalkozás által fizetett biztosítási díj végleges vagyonvesztésnek minősül, így az költségként elszámolható.A vállalkozás által fizetett biztosítási díjat – a számviteli törvény 3. §-a (7) bekezdésének 3. pontjának az előírása alapján – ebben az esetben költségként, mint személyi jellegű egyéb kifizetés kell elszámolni.A számviteli elszámolás megítélésénél[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 11.
Kapcsolódó címke:

Helyi adó számításánál alkalmazható módszer

Kérdés:

Hipa-számítás kapcsán kérném a segítségét. Adott egy teherfuvarozással foglalkozó kft., amelyik a helyi adóját a komplex megosztásos módszerrel állapítja meg. Székhelye „A” városban van, telephelyei pedig „B” és „C” városokban. „A” és „B” városban 2% a helyi adó mértéke, „C” városban viszont mentesség van. A kft.-nek 90 munkavállalója van, ebből 60 tgk.-sofőr. A székhelyen nem végez bevételszerző tevékenységet, ott székhelyszolgáltatást nyújtónak van bejegyezve. „B” városban található meg a telephely és az iroda, de ezt szívességi alapon használja (másik kft. a tulajdonos). Itt folyik az autók szervizelése és az adminisztrációs munka, fuvarszervezés. Ez a központi ügyintézés helye a munkavállalók munkaszerződése szerint. „C” városban van a tgk.-k többségének a tárolási helye a forgalmi engedélyek és a fuvarozói engedélyek alapján. Itt egy üres területet bérel a cég. Hogyan szabályszerű a helyi adó számítása, 1-es vagy 2-es technika szerint, vagy esetleg más módszert kellene alkalmazni?

Részlet a válaszából: […] képezzük a komplex arányszámokat.A tényállás szerint a székhely szerinti „A” településen az ügyvezető feladatot nem lát el, a „központi ügyvezetés” a „B” településen lévő irodában (telephelyen) történik. Ezért nem elfogadható az, ha az ügyvezető után elszámolt személyi jellegű ráfordítást és az ügyvezetőhöz rendelt tárgyi eszközök eszközértékét teljes mértékben az „A” településen veszik figyelembe a komplex iparűzésiadóalap-megosztás során. A székhely szerinti településnél ugyanakkor – a Htv. melléklete 7. pontja értelmében – kell kimutatni adóalapot, amelynek összegét a Htv. melléklete 8. pontja alapján kell kiszámítani. Ennélfogva a székhely szerinti településhez mindössze az ügyvezető után elszámolt személyi jellegű ráfordítás 10%- át kell személyi jellegű ráfordítás címén hozzárendelni. Az ügyvezető utáni személyi jellegű ráfordítás 90%-át és az ügyvezetőhöz rendelt tárgyi eszközök (pl. laptop) eszközértékét pedig a konkrét esetben a „B” településen kell kimutatni az adóalap-megosztás végrehajtása keretében.A Htv. 1.1. pontja szerint a településen kívül változó munkahelyen foglalkoztatott személyek esetében a ráfordítást annál a településnél kell figyelembe venni, ahol ezen személyek tényleges irányítása történik (település kifejezés alatt a székhely, telephely szerinti települést kell érteni a Htv. melléklete ezen pontja első mondata értelmében). Ennélfogva a gépkocsivezetők (akik a nem székhely vagy valamely telephely szerinti településen végeznek munkát) utáni személyi jellegű ráfordítás a kérdés szerinti esetben a „B” településhez tartozik, mert innen történik a gépkocsivezetők irányítása (az ügyvezető e településen vezeti a céget, a fuvarszervezés is itt történik). A többi munkavállaló után elszámolt személyi jellegű ráfordítást (amint a kérdés is tartalmazza) szintúgy a „B” településnél indokolt kimutatni, hiszen e munkavállalók munkavégzési helye a cég irodájában van.A Htv. 1.2. pontja szerint a településen kívül változó munkahelyen hasznosított tárgyi eszközök esetében az eszközértéket annál a településnél kell figyelembe venni, ahol ezek működtetésének tényleges irányítása történik, illetőleg – járműveknél – ahol azt jellemzően tárolják. A kérdés szerint a tehergépkocsik karbantartása, javítása a „B” településen történik, a forgalmi engedélyük és a fuvarozási engedélyük szerint a tárolási helyük ugyanakkor „C” település, ahol egy üres telek található.A Htv. nem rögzíti azt, hogy mit kell tekinteni a járművek jellemző tárolási helyének. Ilyen hely egy-egy gépjármű esetén nincs is, hiszen az az aktiválását követően – a karbantartási, hatósági műszaki felülvizsgálati időt leszámítva – folyamatosan „fut”, nem „tárolják”, nem tér vissza időről időre (a[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 11.
Kapcsolódó címkék:    

Egyéni vállalkozó belföldi utazásra szolgáló éves bérlete

Kérdés: Egyéni vállalkozó folyamatosan, hetente többször is ingázik a székhelye és a megbízója székhelye között, 2 vármegyét is érintve. Ezekre az utazásokra éves bérletet váltana. A kérdések az alábbiak:
– A bérlet elszámolható-e költségként?
– Ha elszámolható, akkor milyen dokumentációval kell igazolnia, hogy a tevékenysége érdekében használja a bérletet?
– A bérlet áfája visszaigényelhető-e?
Részlet a válaszából: […] alapján hivatali, üzleti utazás a magánszemély jövedelmének megszerzése, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás – a munkahelyre, a székhelyre vagy a telephelyre a lakóhelyről történő bejárás kivételével –, ideértve különösen a kiküldetés vagy a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében más munkáltatónál történő munkavégzés miatt szükséges utazást. A költségként történő elszámolás dokumentálására célszerű útnyilvántartást vezetni, amely tartalmazza az utazás időpontját, az útvonalat, az úti célt és a tartózkodási időt.Az áfa levonására az Áfa-tv. 120. §-a alapján van lehetőség, amely szerint az adóalany abban a mértékben, amilyen mértékben – adóalanyi minőségében – a terméket, szolgáltatást adóköteles termékértékesítése, szolgáltatás nyújtása érdekében használja, egyéb[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 11.
Kapcsolódó címkék:  

Áramszolgáltató által számlázott csatlakozási díj

Kérdés: Ha jól gondolom, az áramszolgáltató által számlázott csatlakozási díjat ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogként kell könyvelni. Értékcsökkenést hogyan kell rá elszámolni? Ha lehet, szeretném kérni a vagyoni értékű jog könyvelési lépéseit. A csatlakozási díjhoz kapcsolódó villanyszerelést könyvelni kell?
Részlet a válaszából: […] félrevezető lehet. A kérdésben a csatlakozási díjhoz villanyszerelést is kapcsolnak, pedig ilyen nem lehet.A villamosenergia-hálózati csatlakozási díjat akkor kell fizetni, ha például az újonnan épült ingatlant be kívánják kapcsolni a villamosenergia-hálózatba, illetve akkor, ha bármilyen okból a villamos hálózatot – a többletfogyasztás érdekében – egy épületen, telken belül bővíteni kívánják. A villamosenergia-hálózati csatlakozási díj az áramszolgáltatónál a villamosenergia-hálózat fejlesztését, bővítését szolgálja, amely hálózat az áramszolgáltató könyveiben szerepel.A fogyasztó által megfizetett villamosenergia-hálózati csatlakozási díj az elektromos hálózat használatának, bővített kapacitása használati jogának a megszerzését jelenti. Ehhez közvetlenül nem kapcsolódhat villanyszerelés.Ha a csatlakozási díj megfizetésével egyidejűleg vagy[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 11.
Kapcsolódó címke:

Külföldön megfizetett forrásadó könyvelése

Kérdés: Egy magyar társaság osztalékjövedelmet szerez egy olyan külföldi országban levő leányától, ahol a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény alapján az ilyen osztalékjövedelmet forrásadó terheli, a magyar társasági adóból levonható a forrásadónak megfelelő összeg, legfeljebb azonban az osztalékból származó jövedelemre eső magyar társasági adó. Egyes vélemények szerinti az ilyen forrásadót a magyar társaságnál a számviteli törvény 87. § (2) bekezdése alapján adófizetési kötelezettségként kell könyvelni, mivel a forrásadó alapvetően az egyezmény alapján beszámítható a magyar társasági adóba. Más vélemények szerint nem alkalmazható a számviteli törvény 87. § (2) bekezdése, mivel a forrásadó nem az üzleti év adózás előtti eredményét terheli, hanem az osztalékból származó jövedelmet, így azt egyéb ráfordításként kell könyvelni. Amennyiben a külföldről kapott osztalékjövedelem után megfizetett forrásadó egyéb ráfordításként kerül könyvelésre, az tovább csökkenti a magyar társaság adózás előtti eredményét, és mivel nem kapcsolódik hozzá társaságiadóalap-módosító tétel, ezért az, hogy a forrásadót egyéb ráfordításként vagy adókötelezettségként könyveli a társaság, hatással lesz a társasági adó összegére. Kérjük szíves véleményüket az osztalékjövedelem után külföldön megfizetett forrásadó könyvelésével kapcsolatban!
Részlet a válaszából: […] Ennek alapján az osztalékból külföldön levont adót a társasági adóval azonos módon kell kimutatni, azaz a 8912. számlára kell könyvelni. A Tao-tv. előírása alapján a gyakorlatban az az előírás, hogy magyar társasági adóból levonható a forrásadónak megfelelő összeg, legfeljebb azonban az osztalékból származó jövedelemre eső magyar társasági adó mértékéig, azt jelenti, hogy mivel az osztalék[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 11.
Kapcsolódó címkék:  

Osztalékfizetés miatti követelés pótbefizetésként

Kérdés: „F” cég üzletrészének 100%-ával „V” cég rendelkezik. „F” cégnek a korábbi évekből 200 millió forint megszavazott/jóváhagyott, de pénzügyileg még nem teljesített osztalékkötelezettsége van a tulajdonosa, a „V” cég felé. „F” leányvállalat 2023. 12. 31-éről készült mérlege alapján a saját tőke a jegyzett tőke alá csökkent, negatívvá vált emiatt, a törvényileg előírt határidőben és módok valamelyikén az anyavállalatnak gondoskodnia kell leányvállalata sajáttőke-helyzetének rendezéséről, melynek pótbefizetéssel szeretne eleget tenni. Erre a leányvállalat alapító okirata lehetőséget ad. Pótbefizetésként nemcsak pénzeszköz, hanem elismert követelés is átadható. A „V” anyavállalat átadhatja-e a fentebb említett, „F” leányvállalattal szembeni 200 millió forint osztalékkövetelését pótbefizetésként „F” leányvállalata részére?
Részlet a válaszából: […] során az adásvétel szabályait kell alkalmaznia. Ez azt jelenti, hogy a tulajdonosnál– a pótbefizetésként átadott osztalék miatti követelés leányvállalata által elfogadott értékét egyéb bevételként kell elszámolnia [T 355 (tagokkal szembeni követelés) – K 962];– a pótbefizetésként átadott osztalék miatti követelés könyv szerinti értékének kivezetése egyéb ráfordítás: T 862 – K 366;– majd a T 962 – K 862 összevezetésével a követelésértékesítés nettó eredményének a megállapítása;– természetesen könyvelni kell a pótbefizetés teljesítését is: T 413 (eredménytartalék) – K 355 (tagokkal szembeni követelés).A kérdés szerinti „F” cég könyveli– a pótbefizetésként kapott osztalék miatti követelést az elfogadott (elismert, általában piaci) értéken, a követelés átvételekor: T 365 (Vásárolt követelés) – K 414 (lekötött tartalék);– mivel az „F” cég a kötelezettségek között kimutatja (4792.) a megszavazott/jóváhagyott osztalékot a tulajdonossal szembeni kötelezettségként, ezt a kötelezettséget a vásárolt követelésekkel[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 11.
Kapcsolódó címkék:  

Saját vállalkozásban végzett beruházás – elhasználódott eszközök

Kérdés: Saját vállalkozásban végzett beruházáshoz kapcsolódóan, amely az Áfa-tv. szerint nem minősül saját rezsis beruházásnak, mert a munka nagy részét anyaggal együtt külső vállalkozók végzik, azon eszközbeszerzések, amelyek a beruházás során „elhasználódnak” – pl. ecset –, és azok, amelyek igazából nem épülnek be az előállított eszközbe – pl. sitteszsák, csiszolóvászon stb. –, hova könyvelendők? Azokat az eszközöket, amelyeket használja a vállalkozás a beruházás megvalósításához, azért és akkor szerezte be azokat, de akár későbben is tudja használni, pl. fúrógép, azok önálló tárgyi eszközök lesznek – főként kis értékű eszközök beszerzésére gondolok –, az értékcsökkenést hogyan „jelenítjük meg” a beruházás értékében? Az egyes havi áfabevallásban kiegészítő adatként fel kell tüntetni a tárgyi eszköz beszerzése után levonható adó összegét. Ez az Szt. szerinti saját beruházás esetében hogyan jelenik meg? Év közben anyagbeszerzést, igénybe vett szolgáltatást könyvelünk, majd a beruházás befejezésével vagy év végével vezetjük át a beruházásszámlára, de akkor már az adott időszak áfabevallásában nem szerepelnek a számlák.
Részlet a válaszából: […] külső vállalkozók megrendelés alapján valósítják meg. Ha ezen külső vállalkozók a kérdező társaság eszközeit használják, akkor azok használatáért a kérdező társaságnak díjat kell felszámítania, amely díjat a külső vállalkozók a számláikba be fognak építeni. Vállalkozásban végzett beruházás esetén a külső vállalkozók számláit – az áfa levonásával – közvetlenül a beruházási számlára kell könyvelni.Saját vállalkozásban végzett beruházás esetén a főbb költségelemek, amelyeket elsődlegesen az 5. számlaosztályban kell könyvelni:– a közvetlen munkabér és a közvetlen bért terhelő járulékok;– a beruházáshoz felhasznált anyagok beszerzési értéke, mint anyagköltség, ideértve a beruházás során elhasználódó eszközöket is, mint a sitteszsák, csiszolóvászon stb.,– a saját munkavállalók által használt tárgyi eszközöknek a használattal arányos értékcsökkenési leírása (ha a megfelelő mutatókkal felosztható); nyilvánvaló, hogy az egy összegben elszámolt terv szerinti értékcsökkenési leírás, továbbá a terven felüli értékcsökkenési leírás nem tartozik ide.A saját vállalkozásban végzett beruházás fentiek szerint elszámolt költségeit a beruházás befejezésekor saját előállítású eszközök aktivált értékeként kell a beruházási számlára könyvelni: T 161 – K 582, függetlenül attól, hogy az Áfa-tv. szerint saját rezsis beruházásnak minősül-e vagy sem. Ha a beruházás az üzleti év mérlegfordulónapjáig nem fejeződött be, akkor a saját vállalkozásban végzett beruházásnak az elkülönítetten könyvelt költségeit befejezetlen termelésként (és nem beruházásként) készletre kell venni (T 251 – K 581), a következő üzleti év költségeinek készletre vett értékével növelve – a beruházás befejezésekor – lehet beruházásként elszámolni.Előfordulhat,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 11.
Kapcsolódó címke:

Adattároló kazetták nyilvántartása

Kérdés: Vállalkozásunk fájlszerver mentőrendszeréhez beszereztünk (mágnesszalagos) adattároló kazettákat, amelyek hosszú távú archiválási célt szolgálnak. Ezeket a kazettákat – amelyeknek nettó 155.510 Ft az egységára – önálló eszközként kell üzembe helyeznünk, vagy a mentőrendszer részeként, amennyiben üzembe kell ezeket helyezni?
Részlet a válaszából: […] szolgálnak. Az előbbi esetben a mentőrendszerhez szükséges tartozéknak kell tekinteni, beszerzési értéke a mentőrendszer eredeti bekerülési (bruttó) értékét növeli. Az utóbbi esetben, tehát amikor csak az adatok tárolására szolgálnak a kazetták, akkor önálló (különálló) tárgyi eszköznek kell tekinteni.A kérdés szerinti (mágnesszalagos) adattároló kazettákat a beszerzéskor – mindkét esetben – beruházásként kell könyvelni. A rendeltetésszerű használatbavételkor– az első esetben a mentőrendszer bruttó értékét növelő tételként kell átvezetni[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 11.
Kapcsolódó címke:

Olaszországból beszerzett áru fuvarozása Ausztráliába

Kérdés:

Egy belföldi vállalkozás Olaszországból szerez be árut, és továbbértékesíti egy ausztráliai magánszemély részére. Az áru közvetlenül mozog Olaszországból Ausztráliába. Hogyan számláznak az egyes szereplők, ha az olaszországi cég bonyolítja le a fuvaroztatást?

Részlet a válaszából: […] teljesítési helye az a hely, ahol a termék, a beszerző nevére szóló rendeltetéssel, a küldeménykénti feladásakor vagy a fuvarozás megkezdésekor van. Ettől eltérően kezeli az Áfa-tv. az ún. láncügyleteket, amikor a terméket többször értékesítik oly módon, hogy azt közvetlenül a sorban első értékesítőtől a sorban utolsó beszerző nevére szóló rendeltetéssel adják fel küldeményként vagy fuvarozzák el. Ilyen esetben a fenti, általános szabályt (azaz, hogy a teljesítés helye a termék feladásának a helye) csak egyetlen értékesítésre lehet alkalmazni. A termékértékesítések közül azokra, amelyek megelőzik ezt a termékértékesítést, azoknál a teljesítés helye az a hely, ahol a termék – a beszerző nevére szóló rendeltetéssel – a küldeménykénti feladásakor vagy a fuvarozás megkezdésekor van, míg az ezt követő értékesítéseknél a teljesítési helye az a hely, ahol a termék a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor van [Áfa-tv. 27. § (1) és (3) bekezdés].Mindez a konkrét esetre vetítve azt jelenti, hogy mivel a termék fuvarozását az olasz cég (vagy annak javára más) végzi, ezért az olasz cég és a magyar vállalkozás közti ügylet lesz az, amelyre a 26. §-t kell alkalmazni. Ennek az értékesítésnek a teljesítési helye a termék kiindulási helye, azaz Olaszország. A számlát tehát a magyar cég felé az olasz szabályok szerint kell kiállítani. Mivel Olaszország is tagja az Európai Uniónak, ezért az ottani szabályoknak is meg kell felelnie a Tanács 2006. november 28-i 2006/112/EK a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló irányelvének (Héa-irányelv). Az irányelv 146. cikk (1) bekezdés a) pontja kimondja, hogy a tagállamok mentesítik az[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 11.
Kapcsolódó címke:
1
2