Üzletrész-visszavásárlás készpénzzel, tárgyi eszközzel

Kérdés: „A” kft.-nek két magánszemély tulajdonosa volt, 50-50%-os tulajdoni hányaddal. Mindkét tag ügyvezetői tisztséget látott el, aláírásuk közös volt. A tulajdonosok között megromlott a viszony, ezért az egyik tulajdonos el szerette volna adni a tulajdoni hányadát. A tulajdoni hányadot az „A” kft. vásárolná vissza, amelyről a megállapodás már megszületett. A visszavásárlás készpénzből és tárgyieszköz-átruházásból fog megvalósulni. A tulajdoni részt az „A” kft. 74 millió Ft értékben vásárolná vissza, amelyből 30 millió forintot készpénzben ki is fizetne. A fennmaradó 44 millió forintot az „A” kft. tárgyi eszközeiből fedezné úgy, hogy a gépkocsiállományból piaci értéket alapul véve kiszámlázná a kilépő magánszemély tag felé. A kilépő tag rendelkezik egy másik „B” kft.-ben is tulajdoni hányaddal, ezért azt szeretné, ha a számlákat a „B” kft. nevére állítanák ki. Ehhez rendelkezésünkre bocsátott egy engedményezési megállapodást, miszerint a „B” kft.-re engedményezi valamilyen tartozás fejében a 44 millió forint értékű tárgyi eszközt, és kéri, hogy a számlákat a „B” kft. nevére állítsuk ki. A tárgyi eszközöket a megállapodás alapján kiszámlázná „A” kft. a „B” kft. részére. Megfelelő ez ebben a formában? Ha nem, akkor milyen egyéb dokumentumok hiányoznak az ügylethez? Milyen könyvelési tételek keletkeznek az ügylet során? A visszavásárolt 50%-os tulajdoni rész értékét az „A” kft. nem értékelte fel, azt csak a két tag együttes döntése alapján határozták meg, és nem történt független könyvvizsgálói jelentés sem az eladás előtt. Ez megfelelő így?
Részlet a válaszából: […] forint készpénzt kell csökkenteni, vagy az átadásra (számlázásra) kerülő eszközök értékét. (Megjegyzés: 30 millió forintnak a magánszemély részére készpénzben történő kifizetés egyrészt törvényellenes, másrészt felvetheti a pénzmosás gyanúját is.)A jogosult (az adott esetben a magánszemély) a kötelezettel (az adott esetben az „A” kft.) szembeni követelését másra (így a „B” kft.-re) átruházhatja a Ptk. 6:193. §-a alapján. A követelés átruházással való megszerzéséhez az átruházásra irányuló szerződés és a követelés engedményezése szükséges. Az engedményezéssel az engedményes (a „B” kft.) lép az engedményező helyébe, jelen esetben az engedményezhető követelés összege a nettó vállalkozásból kivont, azaz az adókkal csökkentett magánszemélyt megillető jövedelem, amelynek természetesen nincs áfatartalma. Ez azért fontos, mert az engedményezett követelés fejében átadásra kerülő gépkocsik felszámított áfája így nem vonható le. (Ha a magánszemély kapná, ő sem vonhatná le!)A számviteli előírásokból az következik, ha egy eszköz értékesítésre kerül, akkor a számlázandó ellenértéket az eszköz piaci értéke figyelembevételével, az áfa felszámításával kell meghatározni. (Gépjárművek értékesítése jellemzően áfaköteles, de vannak esetek, amikor az áfát nem kell felszámítani. Ezekre csak az egyes gépjárművek beszerzési adatai ismeretében lehetne választ adni külön kérdés keretében.)A leírtakból következik, hogy az engedményezett pénzátutalással csökkentett követelés nem lehet 44 millió forint összegű, annál csak lényegesen (legalább 10 millió forinttal) kevesebb.Tehát a Ptk. szerinti, a követelés átruházására irányuló szerződést, az engedményezési szerződést a kilépő magánszemélynek és a „B” kft.-nek korrigálnia kell. A korrigált, a pénzeszköz-átutalással csökkentett, nettó – így adókkal is csökkentett – vállalkozásból kivont jövedelemmel egyező engedményezési szerződés szerinti követelést teljesíthet az „A” kft., természetesen csak akkor, ha a korrigált, a kilépő tag és a „B” kft. által aláírt engedményezési szerződés az „A” kft. birtokában van.Az „A” kft.-ből az üzletrész visszavásárlása miatt kilépő tag előbbiek szerint engedményezett követelése teljesítésére átadott gépjárművek– piaci értéken számított ellenértékét a fizetendő áfa felszámításával az „A” kft.-nek számláznia kell az engedményezési szerződés alapján a „B” kft. felé (az összes számlázott, áfát is magában foglaló érték nem lehet több, mint – a fentiek szerint meghatározott – engedményezési szerződés szerinti érték);– a számlázott, áfa nélküli ellenértéket az egyéb bevételek között kell kimutatni, de csökkenteni kell azt a gépjárművek értékesítésekor kimutatott könyv szerinti értékével (amennyiben a különbözet negatív lenne, akkor azt az egyéb ráfordítások közé kell átvezetni, az értékesítés vesztesége lesz);– a számlák szerinti áfát elő kell írni fizetendő áfaként, be kell vallani és be kell fizetni, bár a „B” kft. azt nem téríti meg.Az engedményezett követelés teljesítésére átadott gépjárművekkel kapcsolatos könyvelés:– a számla szerinti érték az áfa bevallásával: T 311 – K[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 12.
Kapcsolódó címke:

Visszaváltási díj áfatartalma az áfabevallásban

Kérdés: A kötelezően visszaváltási díjas (DRS) termékek visszaváltási díjának 0% az áfatartalma. Ezt a tételt hogyan kell kezelni az áfában, fel kell-e tüntetni valahol az áfabevallásban?
Részlet a válaszából: […] termékek körébe a tej és tejalapú italtermék kivételével a fogyasztásra kész vagy koncentrátum italtermék fogyasztói, közvetlen, műanyag, fém vagy üveg alapanyagú, palack vagy doboz formájú, nem újra használható vagy újra használható csomagolását sorolja, amelyek 0,1–3 literig terjedő űrtartalommal bírnak, ide nem értve a csekély mennyiségű kibocsátó által forgalomba hozott italtermék csomagolását.A Korm. rendelet a kötelezően visszaváltási díjas termékeken belül megkülönbözteti az újra használható és a nem újra használható termékeket. A korábbiaktól eltérő áfaszabályok csak a nem újra használható termékekre vonatkoznak, melyek darabonkénti visszaváltási díja egységesen 50 forint. A különös szabályok értelmében, azon kötelezően visszaváltási díjas, nem újra használható termék visszaváltási díja, mely terméket így is hoztak forgalomba, nem tartozik bele az adó alapjába. Ennek megfelelően, ha az adóalany olyan italterméket értékesít, melynek csomagolása (a palack, üveg vagy doboz) az Áfa-tv. értelmében kötelezően visszaváltási díjas, nem újra használható termék, akkor az 50 forint összegű visszaváltási díj nem része az értékesítés adóalapjának, vagyis az után nem keletkezik áfafizetési kötelezettség. Ezen termékeknek tehát nem 0% az adókulcsa (mint például a napilapoknak),[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 29.
Kapcsolódó címke:

Társaság alapítása szoftverelemekkel

Kérdés: 2023. évben két magyar állandó lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár egy nemzetközileg használt videójátékban felhasználható szoftverelemeket készített, amellyel a videójáték gyári verziójában nem elérhető játszható programelemeket készítettek programozással. A szoftverelemek a két magánszemély közös szellemi termékei. 2023. évben 15 db ilyen programelemet hozott létre a két magánszemély, amelyek felhasználási jogát magánszemélyként már értékesítették 2023. évben jogdíj jogcímén. A két magánszemély 2024 januárjában e tevékenységük végzésére egy magyarországi székhellyel rendelkező kft.-t hozott létre 50-50%-os tulajdoni részesedéssel. A már magánszemélyként 2023. évben készített 15 db szoftverelem, valamint a kft. tevékenysége keretében a jövőben készítésre kerülő szoftverelemek felhasználási jogának jogdíj jogcímen történő értékesítésére vonatkozóan. A létrehozott szoftverelemek várhatóan évekig szolgálják a gazdasági tevékenységet, előre nem meghatározható ideig.
1. A kft. könyveiben hogyan tudja a szoftverelemeket felvenni? Helyesen jár-e el a kft., ha a jövőben elkészülő szoftverelemeket egyesével a szellemi termékek között aktiválja? Ha igen, milyen értéken kell aktiválnia a szoftverelemeket? A szoftverelemek készítéséhez alapvetően személyi jellegű költségek, ráfordítások kapcsolódnak. A szoftverelemek piaci értéke nem áll rendelkezésre.
2. A két magánszemély által 2023. évben készített 15 db szoftverelemet hogyan tudja a kft. a könyveibe átvenni, milyen értéken? A kft. megvásárolja ezt a 15 db szoftverelemet a két magánszemélytől, vagy térítésmentesen a kft. rendelkezésére bocsáthatják?
Részlet a válaszából: […] kft. a magánszemélyeket munkaviszony, illetve megbízásos jogviszony keretében foglalkoztassa. A foglalkoztatottak részére a szoftverelemek készítéséért fizetett bér és annak járuléka lehet a közvetlen önköltség egyik eleme, a másik pedig a készítéshez felhasznált vásárolt anyag, esetleg igénybe vett szolgáltatás. Bérköltség nélkül tehát nem lehet saját előállítású szoftverelem. (Ehhez viszont nem szükséges a szoftverelemek piaci értékének ismerete.) A saját előállítású szoftverelemek állományba vételével biztosítható, hogy a szoftverelemek felhasználásának jogdíjához hozzárendelhető legyen azok előállítási költsége.A 2. kérdésre a válasz:Ha a kft. a tevékenysége során kívánja hasznosítani a 15 darab szoftverelemet, akkor ehhez a szoftverelemek rendezett tulajdonjogát meg kell szerezni a magánszemélyektől. Ez a már megalakult társaságnál többféle formában történhet.Legegyszerűbbnek az tűnik, ha a kft. a 15 darab szoftverelem tulajdonjogát a magánszemélyektől piaci áron (de legalább az előállítás közvetlen önköltségén) megvásárolja.[A magánszemélyeknél az eszközértékesítés adózási szabályait kell alkalmazni.] A megvásárolt szoftverelemeket a kft.-nek az immateriális javak között kell nyilvántartásba vennie, és a várható hasznos élettartam függvényében évenként terv szerinti értékcsökkenést kell elszámolnia. A szoftverelemek áfásan számlázott felhasználási jogát árbevételként és fizetendő áfaként kell kimutatnia. Az árbevételként elszámolt összeg és a terv szerinti értékcsökkenési leírás különbözete lesz a kft. tevékenységéből származó adózatlan eredménye.A kérdés szerint a két magánszemély 2024 januárjában hozta létre a kft.-t. A kérdező arról nem ír, hogy a magánszemélyek milyen eszközöket bocsátottak a törzstőke összegében a kft. rendelkezésére. A célszerű az lett volna, ha a rendelkezésre bocsátott – társasági szerződés szerinti – eszközök között a 15 darab szoftverelem is szerepelt volna, természetesen piaci értéken. Ez lett volna a magánszemélyek számára a legolcsóbb megoldás, mivel a szoftverelemek piaci értéke és közvetlen önköltsége (szerzési értéke) közötti nyereség jellegű[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 26.

Bérelt ingatlanon végzett felújítás

Kérdés: Az „A” kft. egy magánszemély tulajdonában álló ingatlant bérel a tevékenysége végzése céljából. A magánszemély nem kér bérleti díjat, feltéve, hogy az épületet az „A” kft. folyamatosan fejleszti. Az „A” kft. nagyobb felújítást hajtott végre az épületen, amelyet még nem helyezett üzembe. Időközben az épület tulajdonjogát „B” kft. megvásárolná, mert a különböző engedélyek miatt új céget kell alapítania a tevékenység folytatása érdekében. Így tehát a beruházás az „A” kft.-ben maradt, de „B” kft. szeretné folytatni a tevékenységet, ami miatt a beruházás elkezdődött. Az „A” kft. továbbra is működni fog az épületben, ezért a továbbiakban „B” kft.-től bérli majd a számára szükséges területet, de a felújítás egy részét már nem fogja tudni aktiválni. A tulajdoni viszonyok alapján kapcsolt vállalkozásokról van szó. Helyes-e az a megoldás, hogy az „A” kft. a felújításra fordított összeget felújítás címén továbbszámlázza a „B” kft. felé? Illetve az, hogy az „A” kft. által felújított részt nem számlázza tovább a „B” kft. részére, cserébe továbbra sem fizet bérleti díjat? Milyen lehetőségei vannak az „A” és „B” kft.-nek, ha a jövőben közösen használnák az épületet, és a felújítás eddigi bekerülési értékének megtérítésére az „A” kft. nem tart igényt?
Részlet a válaszából: […] magánszemély bevétele, a kft.-nél pedig költség), és rögzítik azt is, hogy a bérleti díj „fizethető” a bérelt ingatlanon a kft. által végzett felújítások, beruházások – magánszemély által elfogadott – számlázott, áfát is tartalmazó értékével (ez a magánszemélynél költség, kifizetés, a kft.-nél árbevétel és fizetendő áfa).Helyes lehetett volna az is, ha a bérleti szerződésben meghatározott bérleti díjat a kft. – az aktuális adó levonása, bevallása után – fizeti a magánszemélynek, az elvégzett felújítás (beruházás) ráfordításait pedig bérelt ingatlanon végzett felújításként, beruházásként mutatja ki, és a várható hasznos élettartam alatt amortizálja (leírja költségként).Az előbbiek szerint kell eljárni akkor is, ha az új tulajdonos a „B” kft., az elszámoláson nem változtat az, hogy az „A” és „B” kft. kapcsolt vállalkozás.A kérdés alapján arra lehet következtetni, hogy nem az előbbiek szerint jártak el. Indokolt tiszta lappal indulni akkor, amikor a „B” kft.-vel a bérleti szerződést megkötik. Az ezt megelőzően a bérelt ingatlannal kapcsolatosan felmerült, és még költségként el nem számolt felújításokat, beruházásokat számolják el költségként, és a költségként így elszámolt összeggel növeljék meg az adózás előtti eredményt a társasági adó alapja megállapítása során.A konkrét kérdésekre a válasz:Az „A” kft. a felújításra fordított összeget csak akkor számlázhatja tovább a „B” kft. felé, ha az a „B” kft.-vel kötött bérleti szerződés hatálybalépése után keletkezett, és a bérleti szerződés a továbbszámlázást lehetővé teszi, mivel azt a „B” kft.-nél az adott ingatlan értékét növelő tételként kell kimutatni. [Az „A” kft. a „B” kft. helyett végezte el a felújítást.]A második kérdés törvényellenes? Csak akkor lehet jó megoldás, ha a válasz elején leírtak szerint járnak[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 12.
Kapcsolódó címke:

Energiamegtakarítás számviteli kezelése

Kérdés: Nem energiakereskedelemmel foglalkozó villamosenergia-végfelhasználó energiahatékonysági beruházásokat hajtott végre, aminek a következtében energiamegtakarítást ért el. Az energiamegtakarítást egy energetikai audit során állapították meg, ami a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal EKR adatgyűjtő rendszerében rögzítésre került. Az energiakereskedő az általa mint kötelezett által fizetendő EKR-díjat a szolgáltatás részeként számlázza a végfelhasználó részére. A végfelhasználó a hitelesített energiamegtakarítás keletkezésének időpontjában még nem döntötte el, hogyan fogja azt hasznosítani, átadja annak az energiakereskedőnek, akitől a villamos energiát vásárolja, és aki az EKR-díj átterhelését fogja csökkenteni a végfelhasználó felé, vagy másik energiakereskedőnek értékesíti. Kérjük álláspontjukat a nem energiakereskedő végfelhasználó energiamegtakarításának számviteli kezelésével kapcsolatban. Kérem, a következő kérdésekre térjenek ki a válaszban:
– Amennyiben eszközként nyilvántartásba kell venni a megtakarítást, milyen bekerülési értéken kell azt megtenni?
– Milyen mérlegsoron kell nyilvántartani a megtakarítást, ha a keletkezés időpontjában a hasznosítás módja még nem ismert?
– Hogyan kell könyvelni ennek a megtakarításnak az értékét?
– Hogyan kell könyvelni ennek a megtakarításnak az energiakereskedőnek történő átadását, amelynek következtében az energiakereskedő által számlázott díj csökkenni fog?
Részlet a válaszából: […] – az egyéb bevételekkel szemben, de az egyéb bevételt halasztott bevételként időbelileg el kell határolni.Az energiamegtakarítást így a mérlegben a vásárolt készletek között kell kimutatni, a halasztott bevételként elhatárolt értéke pedig a forrásoldalon a passzív időbeli elhatárolások között szerepel.Az energiamegtakarítás anyagkészletként kimutatott értékét az energiamegtakarítás értékesítésekor – az értékesítéssel arányosan – az eladott áruk beszerzési értékeként kell könyvelni, az eladási árát árbevételként kell számlázni az áfa felszámításával. Ezzel egyidejűleg a halasztott bevételként kimutatott értéket is – az értékesítéssel arányosan – meg kell szüntetni. [Az energiamegtakarítás értékesítése valójában termékértékesítés!]Abban az esetben, ha az energiamegtakarítás az energiakereskedőnek kerül átadásra, és ennek eredményeként az energiakereskedő[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 12.
Kapcsolódó címke:

Energiamegtakarítást eredményező tetőszigetelés számlázása

Kérdés: Véleményüket kérem egy számunkra új ügylet helyes számlázási gyakorlatának kialakítására. Az adott cég a lakosság részére tetőszigetelést végez vásárolt anyag és alvállalkozó bevonásával azzal a céllal, hogy az elvégzett munka energiamegtakarítást eredményezzen a megrendelőnél. Az energiamegtakarítás mértéke, mint vagyonértékű jog vagy ügyfelem, vagy a vele szerződésben álló energiakereskedő tulajdonába kerül, aminek nyilvántartása az energiaügyi minisztériumban van, és ahová ezt be kell jelenteni. Az energiamegtakarítás értékesíthető, így az ügylet úgy történne, hogy a megrendelő annyiért adja el a házán keletkezett energiamegtakarítást, mint vagyoni értékű jogot, amennyit a kereskedő egy katalógusár alapján (nyilvánosan meghirdetett) ezért fizet érte. Kérem, hogy az alábbi számpélda alapján erősítsék meg, helyes lenne-e így a kialakításra kerülő gyakorlat! A megrendelőnek leszámlázzuk az anyagköltség+munkadíj+szállítás+auditálás összegét nm+áfa összegben. Ennyi bruttó összegben vesszük meg az energiamegtakarítást a vevőtől, amit nettó+áfa összegben leszámlázunk az energiakereskedőnek, aki bejegyezteti az energiahivatalnál a nyilvántartásba. A vevőnek kibocsátott számla így az adásvételi kompenzációval 0 Ft összegű. Helyes ez az eljárásmód?
Részlet a válaszából: […] forgalmi adót nem tartalmazó – ellenértéket a számviteli törvény 72. §-a (1) bekezdésének az előírása alapján értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni.Az, hogy a kérdésben szereplő vállalkozás a lakosság részére végzett tetőszigetelés ellenértékét hogyan határozza meg, a szerződő felek szabad megállapodásán alapul (feltételezve, hogy az érintett felek adózási szempontból nem kapcsolt vállalkozások). Így, ha a megrendelőnek teljesítésre kerülő tetőszigetelés ellenértéke megegyezik a megvásárolt vagyoni értékű jog ellenértékével, akkor a vevői követelés és a szállítói tartozás egyenlege megegyezik, azok bekompenzálása után egyenleg nem fog fennmaradni.A fentiekben a kérdésben megfogalmazottak lényegére adtunk választ. A következőkben pedig aggályainkról szólunk. Az energiamegtakarítást a vevőtől csak akkor lehet megvásárolni, ha az már a vevő könyveiben szerepel, mert a hitelesítése megtörtént.A lakosság részére végzett tetőszigeteléssel elért energiamegtakarítást az energetikai audit az adott esetben a megrendelőnél (a vevőnél) tudja megállapítani, hitelesíteni, a Magyar Energetikai Hivatal adatgyűjtő rendszerében rögzíttetni. Az így hitelesített energiamegtakarítás értékesíthető a tetőszigetelést végző cég felé. (A kérdésben leírtakból arra lehet következtetni, hogy a kérdező a vevőtől a még nem hitelesített energiamegtakarítást vásárolja meg.)A tetőszigetelési munkákat (az elvégzett munka elemeit és nem az anyagköltséget+munkadíjat+szállítást+auditálást) kell[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 12.
Kapcsolódó címke:

Taofizetési kötelezettség járóbeteg-szakellátás átadásakor

Kérdés: Társasági formában működő járóbeteg-szakellátás tovább működése költségvetési szervként: Az 509-es lapszámban (2024. 08. 08.) megjelent válaszukban jelezték, hogy taofizetési kötelezettség lép fel. Miért keletkezik adófizetési kötelezettség, ha kizárólag költségvetési szervként működhet tovább a járóbeteg-szakellátás? A kft. a pénzeszközeit már korábban köteles volt átadni az önkormányzatnak. Ilyen kötelezettséget hogyan vállaljon fel a kft., amit az önkormányzatnak kell majd kifizetnie?
Részlet a válaszából: […] és a tevékenységet lezáró beszámoló mérlege értékhelyesbítést, értékelési tartalékot, időbeli elhatárolást, közvetített szolgáltatást nem tartalmazhat. Az R. 7. § (2a) bekezdése szerint az időbeli elhatárolások esetében ez azt jelenti, hogy a követelés jellegű időbeli elhatárolásokat a követelések közé, a kötelezettség jellegű időbeli elhatárolásokat a kötelezettségek közé át kell vezetni.Az időbeli elhatárolás megszüntetése – jellegétől függően – az egyéb bevételként [Szt. 77. § (4a) bekezdés] vagy egyéb ráfordításként [Szt. 81. § (2) bekezdés o) pont] történhet, amely érinti az adózás előtti eredményt, és ezáltal érintheti a társaságiadó-alapot. Megjegyezzük, hogy az eszközök, kötelezettségek piaci értékelése is jelenthet eredménynövelést, és ennek következtében társaságiadó-fizetési kötelezettséget. Az Art. 52. § (1) bekezdés c) pont alapján ugyanis a társaságiadó-kötelezettség megszűnése soron kívüli adóbevallást von maga után. A Tao-tv. 16. § (7) bekezdése szerint jogutód nélküli megszűnésnek minősül – többek között –, ha az adózó – az átalakulás, egyesülés, szétválás[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 12.
Kapcsolódó címke:

Fióktelep elszámolásai

Kérdés: USA-székhelyű cég (LLC = korlátolt felelősségű társaság) létrehozott Magyarországon egy fióktelepet a köztük lévő keretmegállapodás alapján. A fióktelep az LLC részére tabletek és robbanásbiztos eszközök gyártását, fejlesztését, tanúsítását, értékesítését, továbbá vevőszolgálati tevékenységet végez. Az USA LLC mint anyavállalat menedzsmentszolgáltatást, értékesítési, marketing-, üzletfejlesztési és ügyfélmegtartás szolgáltatást nyújt a fióktelepnek. Az eredeti termék joga és a további fejlesztés eredménye az USA LLC tulajdona. Az USA LLC hozzájárul, hogy a fióktelep a gyártáshoz és szolgáltatáshoz szükséges jogokat megállapodás szerint használja, és ezért licencdíjat fizet. A fióktelep-finanszírozás – szükség esetén – kölcsön formájában működik, kamatfizetés mellett. A gyártási, fejlesztési tevékenységből származó kölcsönszámla-követelések, illetve a kölcsönügyletből származó törlesztési kötelezettségek kompenzálásáról a felek negyedévente egyeztetnek, és a beszámítást elvégzik. Az LLC és a fióktelep között létrejött keretmegállapodás alapján a teljes évi tevékenységgel kapcsolatban év végén elszámolnak egymással. Az elszámolás számla alapján történik. A számla tartalmazza a fióktelep részéről a kutatás-fejlesztés során elvégzett, elismert szolgáltatás ellenértékét, a gyártás-szolgáltatás ellenértékét, az értékesítési, a vevőszolgálat ellenértékét, az LLC részéről a licencdíjat, menedzsment-, értékesítés-, marketingdíjat. Az LLC és a fióktelep az egymással szemben elismert követeléseket számlázta. A tárgyévben a fióktelep veszteséges volt, mivel az új termék „tanúsítvány” hiányában nem volt értékesíthető. Az LLC az általa elfogadott felmerült költségek jelentős hányadának megfelelő összeget átadott a fióktelepnek a működés biztosítása érdekében, az LLC bevételi számlájában negatív előjellel. A fióktelep eredménye ezáltal mindenképpen javul, és eredményes lesz. Ezen negatív összeget hogyan kell kezelni a számvitelben? A feleknek ezen összeggel kapcsolatban van szerződéskötési kötelezettségük? A szerződés lehet kölcsön, véglegesen átadott pénzeszköz, illetve támogatás is a működési költségek fedezete céljából? A fentiek függvényében mi a helyes könyvelés, ha nincs szerződés a felek között, illetve kölcsön vagy végleges pénzeszközátadás, illetve támogatási szerződés esetén?
Részlet a válaszából: […] elismerte. A kölcsön nyújtását és törlesztését nem kell számlázni.Ellentmondásos a megkeresés. Először arról ír, hogy a számla tartalmazza a fióktelepet és az USA LLC-t megillető követeléseket. Majd arról szól, hogy az LLC és a fióktelep az egymással szemben elismert követeléseket számlázta. Hangsúlyozni kell, hogy nem a követeléseket kell számlázni, hanem a termékértékesítés, a szolgáltatásnyújtás teljesítését, közvetlenül a teljesítést követően. A számlák alapján kell az elszámolás!A fióktelep is vállalkozás, a tevékenységének adózatlan és adózott eredménye veszteség is lehet. A fióktelepet létrehozó USA LLC-nek kell eldöntenie, hogy a veszteséget csak átmenetileg finanszírozza, vagy véglegesen megszünteti.A megkeresés szerint az USA LLC a működés biztosítása érdekében adott át pénzeszközt, amelyet a pénzeszköz megérkezésekor a fióktelep bankszámláján rögzíteni kell az USA LLC-vel szembeni kötelezettségként. (A fióktelep számára nem lényeges, hogy az USA LLC a pénzeszközt saját pénzeszközéből adta át, vagy az általa felvett hitelből.)Nem értelmezhető az a kitétel, hogy az átadott összeg az LLC bevételi számlájában negatív előjellel jelenik meg. Ha azt jelenti, hogy az LLC az általa számlázott és a fióktelep által elfogadott összeget csökkentette, akkor erről állítson ki az USA LLC egy helyesbítő számlát, és a helyesbítő számla fióktelepnél történő könyvelésével csökken a bevételeket terhelő költség, ezáltal megszűnhet a fióktelepnél akár a veszteség is. Ezt követően a válaszok:Ha a válaszban[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 10.
Kapcsolódó címke:

Ismeretlen eredetű követelés-kötelezettség leírása

Kérdés: Van egy bt., amelynek a főkönyvi kivonatában már 2016-ban szerepelt egy 2 millió Ft összegű egyéb követelés és egy 2,5 millió Ft összegű egyéb kötelezettség. Sajnos nem tudjuk megállapítani, hogy ezek kivel szemben voltak, illetve a korábbi főkönyvi kivonaton sincs, így nem tudjuk, mikor keletkeztek (valószínűleg 2013–2014-ben). A bizonylatok már nincsenek meg, a tulajdonos nem emlékezik, senki sem kérte azóta az összeget, az akkori könyvelő nem adott kartonokat. Kérdés, hogy ezek 2024-ben kivezethetők-e, vagy mikor írhatók le, milyen dokumentummal (háromoszlopos mérleg?). Milyen adóvonzata van? Van-e önellenőrzési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] kötelezettség valódiságát egyeztetéssel nem ellenőrizték. A leltár és a főkönyvi kivonat 8 évig történő megőrzéséről nem gondoskodtak. (A 2014. évi leltárnak és főkönyvi kivonatnak még a jelenlegi könyvelő rendelkezésére kellene állnia!)A betéti társaság könyvelője igyekszik „rendet csinálni”. Ha a kérdés szerinti követelés, illetve kötelezettség a 2016. évi főkönyvi kivonatban szerepel, akkor annak most is szerepelnie kell a főkönyvi könyvelésben. (Feltételezhetően ez alapján fogalmazódott meg a kérdése.) A főkönyvi számlákról történő kivezetéshez dokumentálni kell a kapcsolatosan megismert tényeket. A tulajdonosokat felelősségük tudatában indokolt nyilatkoztatni. Ezen dokumentumok birtokában a szóban forgó követelés behajthatatlan követelés címén (bíróság előtt nem érvényesíthető) egyéb ráfordításként leírható, illetve a szóban forgó kötelezettség egyéb bevételként elszámolható (a kötelezettség[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 12.
Kapcsolódó címkék:  

Panzió átalakítása lakássá – értékesítés, áfa

Kérdés: Egy vállalkozás megvásárolt egy használt épületet, amely korábban panzióként üzemelt. Ők lakásokká szeretnék azt átalakítani, és (ha lehet) 2 éven belül 5% áfával értékesíteni. (A vállalkozás egyébként használt lakások megvásárlásával és felújításával foglalkozik, amit nem tettek áfássá. A felmerült költségek után tehát áfát nem vonunk le.) Jól gondolom-e, hogy:
1. Ebben az esetben azonban az átminősítés miatt áfásan kell értékesíteni a felújított, átalakított ingatlanokat, és a felújítási költségek áfatartalma levonható akkor is, ha az átminősítés még nem történt meg, csak folyamatban van.
2. A beruházás végén a vállalkozás kapni fog egy használatbavételi engedélyt, és a 2 évet (ameddig áfásan kell értékesíteni) innen kell majd számolni.
3. Ha nem sikerül 2 éven belül eladni, akkor áfamentesen értékesíthető, és a korábban levont áfát önellenőrzéssel vissza kell fizetni.
Hogyan kell eljárni, ha a lakásoknak csak egy részét sikerül áfásan eladni? Mi a teendő a korábban levont áfával?
Részlet a válaszából: […] még nem telt el 2 év.A jelen esetben panzióként funkcionáló ingatlan átalakítása során azt lakóingatlanná minősítik át, ezáltal rendeltetése megváltozik. Feltételezhetően a rendeltetésváltozásról az építésügyi hatóság hatósági bizonyítványt állít ki. A bizonyítvány kiállításától számított 2 évig – a rendeltetésváltozásra tekintettel – az ingatlan az Áfa-tv. értelmében új ingatlannak minősül, így csak adókötelesen értékesíthető. Az Áfa-tv. 82. § (2) bekezdése és a 3. számú melléklet I. részének 50. pontja alapján az ekként minősülő ingatlanok értékesítésének áfakulcsa 5%.Ha a rendeltetésváltozásról kiadott hatósági bizonyítvány kiállításától számított 2 éven belül az ingatlanok nem kerülnek értékesítésre, akkor azok már nem minősülnek az Áfa-tv. alkalmazásában új ingatlannak, ezért ismét a főszabály szerint, azaz adómentesen kell azokat értékesíteni. A 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján ilyen esetben is lehetőség van arra, hogy az adóalany – például a korábban gyakorolt levonási jog „fenntartása” érdekében – az ingatlanértékesítésre adókötelezettséget válasszon.A levonási jog kapcsán ugyanis az Áfa-tv. 120. §-a úgy rendelkezik, hogy azt abban a mértékben lehet gyakorolni, amilyen mértékben az adóalany – ilyen minőségében – a terméket, szolgáltatást adóköteles termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja. Ez azt jelenti, hogy ha a vállalkozás abból a célból vásárol termékeket (például építőanyagokat), és vesz igénybe szolgáltatásokat az építési beruházáshoz, hogy az ezek felhasználásával létrejövő ingatlanokat adókötelesen értékesítse, akkor jogosult az ezek kapcsán rá áthárított áfa levonására.Ha később mégis adómentesen kerülnek értékesítésre a lakások vagy azok egy[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 29.
Kapcsolódó címke:
1
2
3
…
13