Helyesbítő számla szerinti áfa a bevallásban

Kérdés: Az alábbi esetekben, ha egy cég helyesbítő számlát állít ki vagy fogad be (vagy sztornózza a korábban kiállított számláját, és újat állít ki helyette), akkor az adott bizonylatot mely időszakban köteles szerepeltetni az áfabevallásában? Továbbá, ha a cég azt a megoldást választja, hogy sztornózza a korábban kiállított számláját, és helyette újat bocsát ki, akkor az új számlán köteles feltüntetni a sztornózott bizonylat számlaszámát? Eseteinkben az eredeti számla teljesítési dátuma 2024. 10. 08., a 10. havi áfabevallás benyújtási dátuma 2024. 11. 15.
1. Kimenő számla esetén, ha helyesbítő számlát állítunk ki 2024. 11. 25-én, akkor az alkalmazandó áfaidőszak az áfa csökkenésekor/növekedésekor. Ugyanígy, ha a helyesbítő számla helyett a sztornózást és új számla kiállítását választja 2024. 11. 25-én.
2. Kimenő számla esetén, ha helyesbítő számlát állítunk ki 2024. 11. 05-én, akkor az alkalmazandó áfaidőszak az áfa csökkenésekor/növekedésekor. Ugyanígy, ha a helyesbítő számla helyett a sztornózást és új számla kiállítását választja 2024. 11. 05-én.
3. Bejövő számla esetén, ha helyesbítő számlát fogadunk be 2024. 11. 25-ei keltezéssel, akkor az alkalmazandó áfaidőszak az áfa csökkenésekor/növekedésekor. Ugyanígy, ha a helyesbítő számla helyett a sztornózást és új számla kiállítását választja a partner 2024. 11. 25-én.
4. A bejövő számla esetén, ha helyesbítő számlát fogadunk be 2024. 11. 05-ei keltezéssel, akkor az alkalmazandó áfaidőszak az áfa csökkenésekor/növekedésekor. Ugyanígy, ha a helyesbítő számla helyett a sztornózást és új számla kiállítását választja a partner 2024. 11. 05-én.
Részlet a válaszából: […] áll.Az Áfa-tv. 153/C. § (1) bekezdése pedig kimondja, hogy abban az esetben, ha a levonható előzetesen felszámított adó összegét meghatározó tényezőkben utólag, az adólevonási jog keletkezését követően változás következik be, és ennek eredményeként az eredetileg levonható előzetesen felszámított adó összege csökken, az adóalany a különbözetet abban az adómegállapítási időszakban köteles a 153/A. § (1) bekezdése szerint megállapított fizetendő adó összegét növelő tételként figyelembe venni, amelyben a különbözet alapjául szolgáló, a 127. § (1) bekezdésében említett okiratot módosító vagy azt érvénytelenítő okirat az adóalany személyes rendelkezésére áll, de nem később, mint a módosító vagy érvénytelenítő okirat kibocsátásának hónapját követő hónap 15. napja, feltéve, hogy az eredetileg levonható előzetesen felszámított adó összege közvetlenül olyan, a 127. § (1) bekezdésében említett okiraton alapul, amelyet más fél (hatóság) bocsátott ki.Végül az Áfa-tv. 153/C. § (2) bekezdése rögzíti, hogy ha a levonható adó összegét meghatározó tényezőkben bekövetkező utólagos változás eredményeként az eredetileg levonható előzetesen felszámított adó összege nő, az adóalany – az adólevonási jog gyakorlása egyéb feltételeinek sérelme nélkül – a különbözetet legkorábban abban az adómegállapítási időszakban jogosult a 153/A. § (1) bekezdése szerint megállapított levonható előzetesen felszámított adó összegét növelő tételként figyelembe venni, amelyben a különbözet alapjául szolgáló, a 127. § (1) bekezdésében említett okiratot módosító okirat a személyes rendelkezésére áll.E rendelkezések alapján a kérdésben szereplő esetekben az alábbiak szerint kell eljárni.1. Ha az adóalany egy októberben teljesített ügylettel összefüggésben novemberben a bevallás benyújtását követően észleli, hogy az ügyletről kibocsátott számla módosításra szorul, úgy függetlenül attól, hogy a számlakorrekciót módosítás vagy érvénytelenítés és új számla kibocsátása formájában végzi el, ha– a fizetendő adó nő, önellenőrzést kell végeznie;– a fizetendő adó csökken, abban az időszakban kell a fizetendő adó csökkenését elszámolnia, amelyben az érvénytelenítő vagy módosító bizonylatot a számlabefogadó rendelkezésére bocsátja.2. Ha az adóalany egy októberben teljesített ügylettel összefüggésben novemberben a bevallás benyújtását megelőzően észleli, hogy az ügyletről kibocsátott számla módosításra szorul, akkor függetlenül attól, hogy a számlakorrekciót módosítás vagy érvénytelenítés és új számla kibocsátása formájában végzi el, illetve attól is, hogy a fizetendő adó nő vagy csökken, a korrekciót az októberi időszakról novemberben benyújtandó bevallásban veheti figyelembe, hiszen ebben az esetben még nem beszélhetünk benyújtott bevallásról, amelyet korrigálni kell.3. Ha az[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 6.
Kapcsolódó címke:

Főkönyvelő szakmai felelőssége

Kérdés: Amennyiben egy főkönyvelő év elején kerül egy céghez, ahol egy gazdasági vezető irányítása alatt dolgozik, a beszámolót a gazdasági vezető írta alá eddig. A könyvelő, főkönyvelő nem hozhatott szakmai döntést, azt csak a gazdasági vezető hozott, a könyvelő, főkönyvelő végrehajtotta az utasításokat. Év végével a gazdasági vezető távozott, maradt a könyvelő és a főkönyvelő, akikkel alá akarják íratni a beszámolót úgy, hogy a döntéseket a gazdasági vezető hozta egész évben. Ki felel majd a beadott beszámolóban szereplő adatokért?
Részlet a válaszából: […] tartalmilag is).A képviseletre jogosult személy a következőkben a cég vezetője.Minden cégnél – a cégre szabottan – kell, hogy legyen szervezeti és működési szabályzat, amelyben meg kell határozni az egyes munkafolyamatba tartozók munkaköri feladatait és a munkaköri feladatok ellátásával kapcsolatos felelősségét, és ezt a feladatot ellátóval személyesen, írásban, az átvétel dokumentálásával ismertetni kell. Természetesen ugyanazon munkaköri feladat, részfeladat nem lehet két személy munkakörifeladat-leírásában.A számviteli törvény 161. §-ának (4) bekezdése szerint a számlarend összeállításáért, annak folyamatos karbantartásáért, a naprakész könyvvezetés helyességéért a gazdálkodó képviseletére jogosult személy a felelős. Tehát a számlarendért is a cég vezetője a felelős. A számlarendhez, a könyveléshez, a beszámoló összeállításához stb. kapcsolódó feladatokat is személyekre le kell bontani, meghatározva, hogy mi a könyvelő, a főkönyvelő, a gazdasági vezető feladata külön-külön, az átfedések elkerülésével. Ha a fentieket nem szabályozták, vagy nem jogszerűen szabályozták, akkor a cég vezetője a beszámolóval kapcsolatos felelősségét nem háríthatja tovább.Ha a szervezeti és működési szabályzatban a gazdasági vezető a főkönyvelő főnöke, akkor sem utasíthat, hanem a belső szabályzatokban, a jogszabályokban foglaltakat követelheti meg. Ha a gazdasági vezető belső szabályzatokban, jogszabályokban előírtakkal összeegyeztethetetlen[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 6.
Kapcsolódó címke:

Perköltség átterhelése a társaságra

Kérdés: Adott egy kft., amelynek két tulajdonosa volt. Az egyik tulajdonos elhunyt. Köztük volt egy korábban megkötött megállapodás, hogy haláluk esetén a saját tőke értéke képezi az örökösök öröklési értékének alapját. A kft. átalakult egyszemélyes kft.-vé a másik tulajdonos halála után. Sajnos úgy alakult, hogy a vagyon felosztását és az értékének megállapítását az egyik örökös nem fogadta el, és beperelte a kft. megmaradt tulajdonosát. Mivel a magánszemély perelt, az ügyvéd a magánszeméllyel kötött szerződést, és az igen magas ügyvédi díjat is a magánszemély nevére számlázta ki. Mivel a kft. miatt került beperlésre a magánszemély, ezért a kft. tulajdonosa (aki a beperelt magánszemély) szeretné a perköltséget a kft.-re terhelni. Kérdés, hogyan lesz elismert költség mind számvitelileg, mind adóügyileg az a bizonylat, amely a magánszemély nevére szól? Készült a magánszemély és a kft. között kötelezettségátvállalási megállapodás. A magánszemély nem tudja továbbszámlázni ezt a költséget, és ezért elegendő-e a készült megállapodás és a bankszámlakivonat, amelyen utalásra kerül ez a díj? Elismertnek minősül-e egy ilyen tétel a társasági adóban?
Részlet a válaszából: […] saját bankszámlájáról kell az örökös magánszemély részére átutalni. Ehhez elegendő a hivatkozott megállapodás és a bankbizonylat a teljesítésről, de ezt a kft.-nél nem szabad könyvelni.Ha az örökös magánszemélyt terhelő ügyvédi díj egy részét – különmegállapodás alapján – a kft. vállalja át (a számviteli, adótörvényi előírásokra történő utalásokból ez következik), már nem ennyire egyszerű! A kft. által az örökös magánszemélynek fizetett, átvállalt összeget a magánszemélynél egyéb bevételnek kell tekinteni, és annak összege után a magánszemélyt személyi jövedelemadó, a kft.-t szociális hozzájárulási adó terheli. (Bruttósított összeggel kell számolni!)Hasonló a helyzet akkor is, ha a kft. tulajdonosa által átvállalt díjat a kft. tulajdonosának kívánják megtéríteni, azzal az eltéréssel, hogy a részére fizetendő összeg nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, a kifizetendő összeget – az előbbieken túlmenően – még bérjárulék is terheli.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 6.
Kapcsolódó címke:

Bérelt ingatlanon végzett munkák minősítése

Kérdés: A közjegyzői iroda egy műemléki házban bérel irodát, itt elvégeztetett különböző munkálatokat: a meglévő ablakkeretekben a külső üveget kicserélte többrétegű üvegre, az eredeti hagyományos volt. Továbbá, mivel nagyon vizesedik az épület, először hullámkezeléssel kiszívták a vizet a vakolatból, és utána 1 m magasságban leverték a vakolatot, és kicserélték légző vakolatra. Ezek közül melyik minősül felújításnak vagy karbantartásnak?
Részlet a válaszából: […] hogy a felsorolt munkákat csak az irodához kapcsolódóan végezték el, azok a műemléki ház egészét nem érintették. Így a kérdésben felsorolt és az azokhoz kapcsolódó[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 6.
Kapcsolódó címke:

Egyéni vállalkozó átalakulása egyszemélyes kft.-vé

Kérdés: Az egyéni vállalkozó át szeretne alakulni kft.-vé. Az egyéni vállalkozónak nincs szállítói tartozása, mindent kifizetett, vevői követelése van, 3 millió forint, adótartozása nincs. Van leltárkészlete (egy villamossági boltról van szó), amelynek az árukészlete 80 millió forint, tárgyi eszközeinek könyv szerinti értéke 15 millió forint, és rendelkezik egy saját tulajdonú bolthelyiséggel, ahol a tevékenységét végzi. Azt olvastam, hogy nem kell áfát fizetnie az árukészlet és a tárgyi eszközök után, illetve illetéket sem. Kérdésem az, hogy ha nem visz be apportot a társaságba, hanem befizet 3 millió forint jegyzett tőkét, akkor a tárgyi eszköz, a bolthelyiség és az árukészlet hogyan kerül be a kft.-be, illetve keletkezik-e az egyéni vállalkozónak szja-fizetési kötelezettsége, és ha igen, hogyan kell kiszámolni, hogy mennyi az alapja? Az egyéni vállalkozás nem megszűnik, hanem jogutódlással átalakul kft.-vé.
Részlet a válaszából: […] szabályok szerint kell megállapítani, figyelemmel az Szja-tv. 10. és 11. számú mellékletében foglaltakra. A magánszemély az adóévről szóló adóbevallásában a megállapított jövedelmet, valamint az annak megfelelő vállalkozói személyijövedelemadó- és vállalkozói osztalékalap utáni adókötelezettségét bevallja, és megfizeti az adót.Ha az egyéni vállalkozó vállalkozói tevékenységének folytatására az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (Evectv.) 19/C. §-a szerint korlátolt felelősségű társaságot alapít, tehát megvalósul a speciális jogutódlás, akkor az egyéni vállalkozói tevékenység megszűnésére tekintettel az egyéni vállalkozó a cégbejegyző határozat jogerőre emelkedésének napját megelőző napra vonatkozóan:a) leltárt készít, valamint nyilvántartásai alapján tételes kimutatást állít össze a követelésekről, nettó értéken a tárgyi eszközökről, nem anyagi javakról – megjelölve az egyszemélyes kft. tulajdonába nem pénzbeli hozzájárulásként kerülőket azon az értéken is, amely értéket a kft. alapító okiratában rögzít;b) egyéni vállalkozóként megállapítja az adókötelezettségét.Az egyéni vállalkozói tevékenység egyszemélyes kft. alapítása miatt történő megszűnése esetén:a) a fejlesztési tartalékra, a foglalkoztatási kedvezményre vonatkozó szabályok szempontjából, az előírt nyilvántartási kötelezettség betartása mellett – az egyéni vállalkozó döntése szerint –,b) az egyéni cég tulajdonába adott eszköz esetében érvényesített kisvállalkozói kedvezményre, a kisvállalkozások adókedvezményére vonatkozó szabályok szempontjábólnem kell a magánszemély egyéni vállalkozói jogállását megszűntnek tekinteni.Az egyéni vállalkozói tevékenység egyszemélyes kft. alapítása miatt történő megszűnése esetén a vállalkozói bevételek és költségek megszűnéssel összefüggő elszámolására irányadó rendelkezést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy:a) a leltárban, illetve a tételes kimutatásban feltüntetett, nem pénzbeli hozzájárulásként az egyszemélyes kft. tulajdonába adott eszközaa) alapító okiratban meghatározott értéke vállalkozói bevételnek;ab) értékcsökkenési leírásként a tulajdonba adásig még el nem számolt, a tárgyi eszközök, nem anyagi javak nyilvántartása szerinti nettó értéke vállalkozói költségnek minősül;b) a megszűnés adóévéről szóló adóbevallásában a magánszemélynek az egyéni vállalkozói jogállás megszűnését követően a megszűnés adóévéről szóló adóbevallás benyújtásáig az egyszemélyes kft. tulajdonába nem adott követelésre tekintettel befolyt ellenértéket (bevételt) a megszűnés adóévében megszerzett[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 6.
Kapcsolódó címkék:  

Piaci ár alatt értékesített gépkocsi

Kérdés: 100%-ban önkormányzati tulajdonú cég vagyunk. Értékesítettünk a tulajdonosnak egy gépkocsit, mélyen a piaci ár alatt. A piaci ár és az eladási ár különbözetével megnövelem az áfaalapot és a taoalapot. A kérdés technikai jellegű: egyrészt kell-e számlázni ezt a különbözetet, vagy elég egy feljegyzés arról, hogy mi alapján számítottuk ki a piaci árat? Másrészt, hogyan kell helyesen könyvelni ezt a különbözetet? Harmadrészt, az áfabevallásban van-e ennek speciális sora, vagy a többi értékesítés áfájának sorát kell megnövelni vele?
Részlet a válaszából: […] áfát: T 311 – K 961, 467, az eszközök közül pedig ki kellett volna vezetni az értékesített gépkocsi nettó értékét: T 149 – K 143 és T 861 – K 143, és megállapítani azt, hogy az értékesítés: T 961 – K 861 különbözete összegében veszteség. [2021. január 1-jétől az értékesítés eredményét – itt a veszteséget – kell az eredménykimutatásban az egyéb bevételek – itt az egyéb ráfordítások – között kimutatni.] Ez a veszteség azonban a cég vállalkozási tevékenységével közvetlen kapcsolatban nincs, ezért annak összegével (az eladási ár és a könyv szerinti érték különbözetével) a társasági adó alapja megállapítása során az adózás előtti eredményt növelni kell.Feltételezzük, hogy a gépkocsi beszerzésekor a beszerzési értékre előzetesen felszámított áfát levonták, mert a cég vállalkozási tevékenysége érdekében történt annak a beszerzése. Ez esetben a gépkocsi eladási árára is fel kell számítani az áfát. Ha a beszerzéskor az áfát nem vonták le, akkor benne[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 6.
Kapcsolódó címke:

Osztalékfelvétel részletekben

Kérdés: A kft. két tulajdonosa között 70-30% a tulajdonosi hányad. 2023 májusában 8000 E Ft osztalékot hagytak jóvá, tulajdonosonkénti 5600 E Ft és 2400 E Ft összegben. A 70%-kal rendelkező tulajdonos 2024-ben felvenné a teljes összeget. A 30%-kal rendelkező csak 2026-ban venné fel a rá jutó osztalékrészt. Megfelelő-e, ha az osztalékot nem egy időben és nem egy évben veszik fel? Szeretnének olyan megállapodást kötni egymás között, hogy a jövőben az osztalékot nem a tulajdonosi betét arányában, hanem attól eltérő arányban osztanák fel. Ez lehetséges?
Részlet a válaszából: […] nagymértékben befolyásolja a kft. pénzügyi helyzete. Ha nincs pénze a kft.-nek, akkor nem tud osztalékot fizetni. Ha nincs elegendő pénzeszköze, akkor már a taggyűlési határozat meghozatalakor az arányos kifizetésről kell dönteni.Véleményünk szerint a Ptk.-nak a társaság által teljesített kifizetések [3:184. – 3:187. §-ai] szabályaival a kérdésben leírt módon történő osztalékkifizetés nem egyeztethető össze.A második kérdésre adandó válasznál is a Ptk. előírásaira kell hivatkoznunk.A Ptk. 3:185. §-ának (1) bekezdése alapján az osztalék a törzsbetétek arányában meghatározott összeg. A 3:187. § szerint semmis a társasági szerződés olyan kikötése, amely[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 6.
Kapcsolódó címke:

Kapcsolt vállalkozások kkv-besorolása

Kérdés: Az alábbi vállalkozások kapcsoltságának témakörében szeretnék segítséget kérni a kkv-besoroláshoz. „A” belföldi gazdasági társaság és „B” más EU-s országban lévő gazdasági társaság tulajdonosa ugyanazon magánszemély, a két vállalkozás a kkv-törvény értelmében kapcsolt vállalkozásnak minősül (tevékenységüket egy szomszédos piacon folytatják), mindkét vállalkozás asztalosipari termékek gyártásával és értékesítésével foglalkozik más gazdasági társaságok részére. A vállalkozások külön-külön és együtt is beleférnek a kkv-vállalkozások kategóriájába a kkv-törvény alapján.
„B” vállalkozás megvásárol egy „C” vállalkozást (100%-os tulajdoni részesedés keletkezik), mely munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozik, a „C” vállalkozás létszáma eléri a 250 főt, így ezen vállalkozás már nem minősül kkv-nak önmagában sem.
„C” vállalkozás tevékenysége szomszédos piacnak minősül?
„A”, „B”, „C” vállalkozások kapcsolt vállalkozásnak minősülnek-e a kkv-törvény értelmében, illetőleg „A” vállalkozás elveszíti-e kkv-minősítését azáltal, hogy a „B” vállalkozás felvásárolja „C” vállalkozást? Illetőleg, amennyiben esetleg „A” vállalkozás elveszíti a felvásárlás miatt a kkv-minősítését, akkor mely dátumtól veszíti el (kétéves szabály, hogy érvényes a besorolás megállapításánál), mely évtől nem minősül kkv-vállalkozásnak?
Részlet a válaszából: […] bekezdése szerint egy vállalkozás adataihoz teljes mértékben hozzá kell adni a vállalkozáshoz közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó vállalkozások adatait, ha az adatok összevont (konszolidált) éves beszámolóban nem szerepelnek. Adott esetben a B vállalkozás adataihoz a felvásárlást követően hozzá kell adni C vállalkozás adatait. A vállalkozás adataihoz – kapcsoltságuk révén – hozzá kell adni a B vállalkozás adatait, így az adatok alapján A vállalkozás is nagyvállalkozásnak minősül azáltal, hogy a B vállalkozás felvásárolja C vállalkozást.4. Az utolsó besorolástól (amely 2024 január 1-jén még a 2022. évi beszámoló alapján, a 2023. évi beszámoló elfogadásának napjától a 2023. évi beszámoló alapján történt) számított 2 beszámoló (a 2024. és a 2025. évi) alapján történhet legkorábban változás. Ha A vállalkozás a 2024. évi és[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 6.
Kapcsolódó címke:

Villamos energia és földgáz járulékos költségei

Kérdés: Cégünk energiakereskedelemmel foglalkozó, magyarországi székhelyű gazdasági társaság, amely az anyavállalat részére szerzi be a szükséges villamos energiát és földgázt. Rendszeres tranzakció között szerepel a Mavir által továbbterhelt kiegyenlítő energia, illetve az FGSz által kiszámlázott kiegyensúlyozó gáz (mindkét eset mennyiséget tartalmaz). Ezeket a tételeket cégünk az eladott áruk beszerzésében szerepelteti, és továbbszámlázza az anyavállalat felé. Az FGSz mint rendszerirányító számláz még rugalmassági szolgáltatást, ami szintén az elábé része, illetve az elszámolóházon keresztül egyensúlyozási költségsemlegességet biztosító díjat, amit költségként vagy bevételként számolunk el (96). Megerősítést szeretnék kérni, hogy helyesen járunk-e el?
Részlet a válaszából: […] kiegyensúlyozó gázt a Mavir, illetve az FGSz nem számlázza (a kérdés szerint csak mennyiséget tartalmaz), akkor nincs (nem lehet) eladott áruk beszerzési értéke. Ha a cég ezeket az anyavállalat felé értékben is számlázza, akkor azt viszont az értékesítés árbevételeként kell elszámolnia.A nem számlázott kiegyenlítő energiát, illetve kiegyensúlyozó gázt a cég kaphatja térítés nélkül is, akkor az egyéb bevételekkel szemben „készletre kell vennie”, és értékesítéskor az eladott áruk beszerzési értékeként elszámolnia. Ha térítés nélkül adja tovább, akkor viszont egyéb ráfordítás a továbbadáskor.A rugalmassági szolgáltatás, ha nem minősíthető a földgázszolgáltatáshoz tartozó szolgáltatásnak, és az anyavállalat felé nem számlázza a cég tovább, akkor nem lehet az eladott áruk beszerzési értékének része, akkor igénybe vett[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 6.
Kapcsolódó címkék:  

Külföldi szolgáltatás díjának elszámolása

Kérdés: Egy belföldi társaság építőipari generálkivitelezői és ingatlanfejlesztési tevékenységet folytat, amelynek célja, hogy tevékenységi körét horvátországi építőipari és ingatlanfejlesztési beruházások irányába bővítse. Ennek érdekében megbízott egy horvát adóalanyt, akinek horvátországi helyismeretét és tapasztalatait felhasználva szeretne belépni a horvátországi építőipari és ingatlanfejlesztési beruházások területére. Ezért a horvát adóalany horvátországi építőipari és ingatlanfejlesztési beruházásokat kutat fel, különféle szolgáltatást nyújt (pl. felkutatott beruházás tervezése, üzleti koordinációja, szakmai, jogi, műszaki és pénzügyi tanácsadás, kockázati tényezők figyelése és azonnali vezetői szintű figyelemfelhívás stb.) és többletinformációkat szolgáltat a magyar társaság részére. A fentiekkel összefüggő szerződés szerinti szolgáltatás díját mely számlaosztályban kell kimutatni a magyar társaságnál?
Részlet a válaszából: […] szolgáltatásokat (a kérdésben felsoroltak többsége ilyen) az 5. számlaosztályban (ideértve az építőipari kivitelezés során felmerülteket is). Csak akkor lehet beruházási ráfordítás, ha a magyar társaság a saját beruházásához veszi igénybe a külföldi[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 6.
Kapcsolódó címke:
1
2