20 talált cikk amire választ adtunk az elmúlt 30 napban

Részlet a válaszából: […] történő értékesítésekor a palack betétdíját külön tételben kell a kiskereskedelmi értékesítés árbevételeként elszámolni: T 38. Pénzeszközök – K 91. Kisker. értékesítés árbevétele + áfa, csökkenteni a készletértéket: T 814. Eladott áruk beszerzési értéke – K 281. Göngyölegek.Amikor a fogyasztó visszaváltja a palackot, akkor ezt a palackot készletre kell venni (ez nem követelés), természetesen elkülönítetten: T 282. Göngyölegek II. – K 814. Eladott áruk beszerzési értéke, de módosítani kell az eladási árat is, a fizetendő áfát is:– a Pénzeszközökkel szemben, ha a visszaváltási díjat a vállalkozás kifizeti (T 91-92, 467 – K 38),– a Kötelezettségekkel szemben (T 91-92, 467 – K 4799, ha a visszaváltási díjat a vállalkozó nem fizeti ki, mert azt a vevő levásárolja,– a levásárlás könyvelése: a levásárolt áru értékének könyvelése:[…]

Részlet a válaszából: […] felhasználásával, saját célra (a beruházó céljaira) valósítja meg, végzi el a beruházási munkákat.Számviteli elszámolás:– vállalkozásba adott beruházásnál a külső vállalkozó által az elvégzett munkákról kiállított és elismert számlát beruházásként kell könyvelni (T 161, 466 – K 455), az áfa jellemzően levonható;– saját vállalkozásban végzett beruházás esetén meg kell állapítani a ténylegesen elvégzett munkák közvetlen önköltségét (év végén mindenképpen, akkor is, ha a beruházáshoz kapcsolódó munkák még nem fejeződtek be), és az így megállapított közvetlen önköltséget kell a saját előállítású eszközök aktivált értékével szemben elszámolni: T 161 – K 582.Rendszeresen előfordul a kérdésben leírt eset is, amikor a külső vállalkozóval végeztetett beruházáshoz szükséges vásárolt anyagot, igénybe vett szolgáltatást a beruházó – térítés nélkül – biztosítja a beruházás megvalósításához. Ez esetben a számviteli elszámolást a számviteli törvény 51. §-ának (3) bekezdése szerint kell végrehajtani.A hivatkozott törvényi előírás alapján a vásárolt (beépített, felhasznált) anyag bekerülési értékét anyagköltségként, a beruházás megvalósítása érdekében igénybe vett szolgáltatások bekerülési értékét az igénybe vett szolgáltatások költségeként kell könyvelni (T 511 – K 21-22, T 52 – K 454), együttes értéküket pedig beruházásként elszámolni a saját előállítású eszközök aktivált értékével szemben: T 161 – K 582.Tekintettel arra, hogy a beruházó biztosítja a beruházáshoz a vásárolt anyagot a kérdés szerint, és a beruházás bekerülési értékén belül jelentős összeget képvisel az anyagköltség, az az álláspont alakult ki az elmúlt évtizedek alatt, hogy a generálkivitelező számláját sem beruházásként kell könyvelni, hanem az igénybe vett szolgáltatások költségeként és az előző bekezdésben foglaltak szerint kell beruházásként kimutatni: T 52 – K 454.Az Áfa-tv. 11. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján ellenérték fejében teljesített termékértékesítés az adóalany vállalkozásán belül végzett saját beruházása, ha ennek[…]

Részlet a válaszából: […] törvényellenes! Hozzáértő számviteli szakemberrel vizsgálják felül a kérdésben leírtakat, és azt a számviteli előírásoknak megfelelően korrigálják.A kérdésére a válasz az, hogy sem az önkormányzat, sem a fenntartó (ha az nem az önkormányzat) nyereséget nem vonhat el még a nonprofit kft.-től sem. A nonprofit kft. alapítója, a 100%-ban tulajdonos önkormányzat tőkeleszállítással vagy a kft. megszüntetésével csökkentheti a saját tőkét, vonhat ki vagyont.A nonprofit kft.-t ugyan kötelezheti az alapítója, a tulajdonosa arra, hogy véglegesen pénzeszközöket adjon át a fenntartónak, de ez a pénzeszközátadás[…]

Részlet a válaszából: […] fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladta az alábbi határértéket:a) a mérlegfőösszeg a 10 000 millió forintot,b) az éves nettó árbevétel a 20 000 millió forintot,c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt,annak a számviteli törvény fenntarthatósági jelentésre vonatkozó előírásait először a 2027. évben induló üzleti évre kell alkalmazni.Az az összevont (konszolidált) éves beszámolót készítő anyavállalat, amelynél az üzleti évet megelőző két – egymást követő – üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladja az alábbi határértékeket:a) a mérlegfőösszeg a 10 000 millió forintot,b) az éves nettó árbevétel a 20 000 millió forintot,c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt,annak[…]

Részlet a válaszából: […] nyílászárók, burkolólapok stb. cseréje, festés, mázolás azonban nem sorolható ide, mivel azok a karbantartás fogalmába tartoznak.A kérdésekre adandó válaszok csak akkor igazak, ha a kérdés szerinti bérelt ingatlanon végzett átalakítások a számviteli törvény szerint beruházási munkáknak minősülnek.A bérelt ingatlanon végzett beruházások terv szerinti értékcsökkenési leírását is az Szt. 52. §-a szerint, a várható hasznos élettartam függvényében kell megállapítani, jellemzően az épületekre vonatkozó előírások szerint. Így az előre meghatározott mérték nem biztos, hogy elfogadható. A Tao-tv. 2. számú melléklete szerint a bérelt ingatlanon végzett beruházás leírási kulcsa 6,0% lehet. Így a 16,67% a társasági adó alapja megállapításánál nem fogadható el. Tehát nem járnak el helyesen, sem számviteli, sem adózási szempontból. Így a társaságiadó-törvény szerinti értékcsökkenési leírásnál a bérleti szerződés időtartama alapján megállapított leírási kulcs is törvényellenes!Számviteli szempontból a bérleti szerződés időtartama alapján akkor állapítható meg a terv szerinti értékcsökkenés leírási kulcsa, ha a bérleti időtartam vége a szerződésben rögzített (és nem változtatható), további szerződési feltétel az, hogy a bérleti időszak végén az eredeti állapotot helyre kell állítani, azaz a bérelt ingatlanon végzett beruházást meg kell szüntetni (le kell bontani). (A Tao-tv. szerinti leírási kulcs azonban ez esetben is csak 6% lehet!)Ha a bérleti szerződést a szerződésben rögzített határidő előtt felmondják, akkor a következők szerint kell eljárni:A bérelt ingatlanon végzendő beruházási munkák megkezdése előtt a bérbeadónak és a bérbevevőnek külön megállapodásában rögzíteni kell, hogy– a bérbeadó milyen munkák bérlő általi elvégzéséhez járul hozzá,– továbbá azt is, hogy a bérleti szerződés lejáratakor, esetleges felmondásakor[…]

Részlet a válaszából: […] vonatkozóan a köznyelvben elfogadott jelentéstartalmat tekinthetjük irányadónak. Eszerint pedig a borravaló lényege az, hogy a termék beszerzője, szolgáltatás igénybe vevője önként, a vételáron felül tetszőleges összeget juttat a termékértékesítő, szolgáltatást nyújtó fél számára.A borravaló juttatása megvalósulhat úgy is, hogy az önkéntesen, nem készpénzben fizetett pénzösszeg először „A” társaság bankszámláján kerül jóváírásra, majd ő utalja tovább a megbízott „B”-nek, aki gondoskodik, gondoskodni köteles annak az összegnek a „futár” részére történő továbbításáról.Ebben az esetben, tekintettel arra, hogy a fent leírtak alapján a borravaló nem része az áfaalapul szolgáló ellenértéknek, az nem lehet az Áfa-tv. szerinti számlázási kötelezettség tárgya, még áfamentesként sem. A borravaló bizonylatolását egyéb számviteli bizonylat kiállításával lehet alátámasztani. Amennyiben a számlán mégis feltüntetésre kerül, úgy Áfa-tv. hatályán kívüli tételként indokolt szerepeltetni.Az Szja-tv. 51. § (1) bekezdése rögzíti, hogy az átalányadózás szerint adózó egyéni vállalkozó a bevételeit a 10. számú melléklet szerint – figyelemmel a 4. számú melléklet rendelkezéseire is – veszi figyelembe. Az Szja-tv. 10. számú mellékletének I. pontjának 1. pontja értelmében bevétel[…]

Részlet a válaszából: […] áramfogyasztásához kapcsolódik. Ezért, ha érdemileg változik a csarnokban folyó tevékenység, például fejlesztés, új gépi beruházással történő bővítés eredményeként, akkor módosulhat az áramot biztosító villamoshálózat, és újabb díjfizetésre kerülhet sor.A leírtak alapján nem javasolt a csarnok terv szerinti értékcsökkenési leírási kulcsát a villamoshálózat csatlakozási díjának leírására alkalmazni. A megépítésre kerülő csarnokban folytatandó tevékenység várható áramfogyasztása változásának függvényében,[…]

Részlet a válaszából: […] termékértékesítésből, szolgáltatásból származó követelést, amely nem tartozik a törvényben megjelöltek közé.Ebből egyértelműen következik, hogy a garanciális visszatartással elvállalt munka számlázott ellenértékét a szerződés szerinti munkát végzőnél a vevőkkel szemben kell árbevételként és fizetendő áfaként könyvelni: T 311 – K 91-92, 467. Ha a vevő a teljesítést elfogadta, akkor a garanciális visszatartással csökkentett összeget fizeti ki a számlázott összegből: T 384 – K 311. A kifizetés után a Vevők számlán a garanciális visszatartás összege marad. Más változás a Vevők számlán nincsen. Nem változott a megrendelő, nem változott a visszatartást alátámasztó szerződés, így a garanciális visszatartás teljes összege a vevővel (a megrendelővel) szembeni[…]

Részlet a válaszából: […] tehát van arra lehetőség, hogy a saját termelésű készletekről a kft. év közben ne vezessen nyilvántartást, de év végén mennyiségi felvétellel leltározva vegye nyilvántartásba, leltárba a fellelt eszközöket. Nem csak a megmaradt saját termelésű eszközöket!Ha a vállalkozó nem vezet év közben nyilvántartást, akkor a beszerzett anyagot a beszerzéskor, az igénybe vett szolgáltatást az igénybevételkor költségként számolja el. Az év végi leltározáskor a vásárolt, de még be nem épített, fel nem használt anyagokat is (esetleg szolgáltatásokat is) a költségek csökkentésével készletre kell venni.A termelési folyamat során egy adott időpontban (az év utolsó napján[…]

Részlet a válaszából: […] az osztalékelőleg kifizetését követően elkészülő éves beszámolóból az állapítható meg, hogy osztalékfizetésre nincs lehetőség, az osztalékelőleget a tagok kötelesek visszafizetni.”Az eladott társaság tulajdonosai tehát nem jogosultak osztalékra, így részükre osztalék nem fizethető, így a saját maguknak fizetett osztalékelőleget vissza kell fizetniük.A törvényben leírtaktól eltérő szabályt tartalmazó megállapodás a Ptk. 3:187. §-a szerint semmis, tehát törvényellenes.Mit lehet tenni azonkívül, hogy az eladott társaság volt tulajdonosai visszafizetik az osztalékelőleget (és az adóhatóságtól visszaigénylik az osztalékelőleghez kapcsolódóan megfizetett adókat)?Az egyik ilyen lehetőség, hogy az új, magánszemély tulajdonos az osztalékelőleg összegének megfelelő összegű „ajándékot” ad saját zsebből (fedezete az őt megillető, adózott osztalék teljes összege). Az „ajándékot kapó” magánszemélyeket csak illetékfizetési kötelezettség[…]