Adómentes kulturális szolgáltatások

Kérdés: Kulturális szolgáltatás igénybevételére nyújtott adómentes juttatás témában kérem szíves állásfoglalásukat. Az Szja-tv. előírásában kulturális szolgáltatásnak tekinthető esemény a színház-, tánc-, cirkusz- vagy zeneművészeti előadás, melyek közös jellemzője, hogy élő szereplősek és kulturális szórakozást nyújtanak. Az étkezéssel egybekötött színházi előadás (belépőjegy + vacsora) megfelel-e az Szja-tv. adómentes előírásainak?
Kérdéseink ezzel kapcsolatban:
1. A szolgáltatónak hogyan kell kiállítania a számlát az adómentességhez?
2. Mi az adózási kötelezettség,
– ha egy soron kerül kiállításra a számla (belépőjegy és vacsora egyben), vagy
– ha meg van bontva külön soron belépőjegyre és külön soron vacsorára?
Részlet a válaszából: […] színházi és zenei elemeket egyaránt tartalmazó produkciók (pl.: opera, operett), a kabaré vagy humorest jellegű (pl.: stand-up előadás) fellépések, a bűvészelőadások is, függetlenül a szervező személyétől és hogy melyik intézményben tartják meg. Tehát a juttatás feltételeinek pl.: egy kávéházban, étteremben vagy egy szabadtéri helyszínen szervezett előadás is megfelel. Adóügyi szempontból nincs jelentősége annak, hogy a produkcióra szóló belépőjegyet kitől (pl.: közvetlenül a színháztól, vagy jegyértékesítéssel foglalkozó vállalkozótól) és milyen módon (pl.: interneten vagy személyesen) vásárolják meg. Egyébiránt a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény (Kultv.) 1. számú mellékletének r) pontja szerint közművelődési tevékenység a polgárok iskolán kívüli, öntevékeny, önművelő, megismerő, kultúraelsajátító, művelődő és alkotó célú cselekvése, amely jellemzően együttműködésben, közösségekben valósul meg. Közművelődési tevékenységet folytató szervezetnek a Kultv. 7. §-ának (5) bekezdésében felsorolt közművelődési intézményeken (pl.: művelődési ház, kulturális központ) kívül olyan intézmények is lehetnek, amelyek alapító okiratában vagy tevékenységi körében fellelhető a közművelődési vagy ismeretterjesztő funkció. Nem tekinthető adómentes kulturális szolgáltatásnak a rendezvényszervező cégek által szervezett kiállítások, vagy a kávéházban, bevásárlóközpontban megtartott beszélgetések, illetve különféle témájú előadások. A visszaválthatóság mindenképpen a kifizető oldaláról vizsgálandó, tekintettel arra, hogy azon belépőjegyek juttatásának adómentességét biztosítja a törvényi rendelkezés, amelyet a kifizető ad a magánszemélynek oly módon, hogy a jegyeket a kifizető vásárolja meg, vagy pedig utólag téríti meg a megvásárolt jegyek árát a magánszemély által a kifizető nevére szóló[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 11.
Kapcsolódó címkék:  

Osztalékelőleg tulajdoni hányadtól eltérően

Kérdés: A társaságnak 2 tagja van: „X”-nek 30%, „Y”-nak 70% volt a tulajdoni hányada, osztalékra a tulajdoni hányad alapján voltak jogosultak. Év közben ez alapján osztalékelőleg kifizetésére került sor augusztusban. Szeptemberben „X” eladta a tulajdoni hányadát „Y”-nak úgy, hogy neki csak 1% tulajdoni hányada maradt, és osztalékra „Y” tag jogosult 100%-ban. Év végén osztalékot fog jóváhagyni, aminek az összege több lesz, mint az osztalékelőleg. Mi a teendő ilyenkor „X” tag osztalékelőlegével?
Részlet a válaszából: […] volt, ez következett a Ptk. vonatkozó előírásából.]Ha a társaság kft., akkor a tag osztalékra a már teljesített vagyoni hozzájárulása arányában jogosult. A tulajdoni hányad értékesítése után az „X” tag 1%-ra, az „Y” tag 99%-ra. Ezért, ha „Y” tag 100%-ot kap, akkor a törvényi előírás alapján az 1%-ot vissza kell fizetnie, mivel az osztalékfizetésről szóló döntés meghozatalakor nem lehet eltekinteni a tulajdoni hányadoktól, az 1% az „X” tagnak jár.Az osztalékfizetésről szóló döntés meghozatalakor – a kérdésben leírt tulajdoni hányadok alapján – a taggyűlés által felosztani rendelt eredménytartalékból annak az 1%-a jár „X” tagnak, 99%-a jár „Y” tagnak, amelyet a tagokkal szembeni kötelezettségként (bruttó összeg) kell könyvelni. Helyes könyvelés esetén az osztalékelőlegként kifizetett bruttó összeg pedig tagonként a követelések között szerepel.Az osztalék bruttó összegének tagonkénti könyvelése után azt össze kell hasonlítani a tagonként előlegként kifizetett bruttó összeggel, a követelésszámlát és a kötelezettségszámlát[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 11.
Kapcsolódó címkék:  

Utánvétes megrendelés teljesítési dátuma

Kérdés: Ügyfelünk egy cipő- és ruházatértékesítéssel foglalkozó cég, amely webshopot is üzemeltet. Utánvétes megrendelések esetén mi a teljesítés dátuma, mi a helyes eljárás? Jelenleg a teljesítés dátuma az, amikor fogadjuk a megrendelést, és kiküldjük a raktárnak összeszedésre, illetve ettől datálódik a jótállási és elállási idő is.
Részlet a válaszából: […] elfogadott, elismert számlában rögzített vagy a pénzeszközben kapott – áfát nem tartalmazó – ellenértékkel egyező árbevételt.Ezen törvényi előírásnak utánvétes megrendelés esetén az felel meg, ha a számlát azzal az időponttal állítják ki, amikor a megrendelt árut tartalmazó csomagot összeállították, és a kiszállítást végzőnek átadják, és a számlán teljesítési időpontként a vevőnek történő átadása megtörtént, amikor valójában a vételárat a vevő megfizette készpénzben, illetve a helyszínen a számlájáról leemelték.A megrendelés időpontjának a teljesítés időpontjaként történő kezelése megelőzi a tényleges teljesítés időpontját, ezért nem lehet azzal egyetérteni. Az utánvéttel történő értékesítés tényleges teljesítési[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 11.
Kapcsolódó címke:

Pénztárgép bizonylatainak könyvelése

Kérdés:

A kft.-nél a pénztárgép bizonylatainak a könyvelése naponta egy összegben, kettős könyvvitelű programban történik. Gyakori a készpénzes és bankkártyás fizetés, de előfordulnak más fizetőeszközök is, mint például SZÉP-kártya, ajándékutalvány stb. A cég minden egyes pénztárgépbizonylatát alapból vevőbizonylatként könyveli, így T 311 – K 911 és T 311 – K 467 tételek keletkeznek. Ebből könyvelésre kerül a készpénzes fizetés pénztárbizonylatként: T 3811 – K 311 tétellel. Kérdés, hogy a különböző fizetőeszközöknek – amelyek előfordulnak a pénztárgépnél – a különböző főkönyvi számlákra való átvezetése hogyan valósulhat meg? Melyik könyvelési eljárás a helyes? Például egyik napon bejön 10.000 Ft, amelyből 4000 Ft készpénz, 3500 Ft bankkártya és 2500 Ft SZÉP-kártya. Először a vevőbizonylaton kerül könyvelésre az egész (az áfától tekintsünk el): T 311 – K 911, 10.000 forint. A verzió: A pénztárbizonylaton vezetnénk át mindent, kivéve a bankkártyát: T 3811 – K 311, 6500 Ft, és itt kerülnének elkülönítésre a különböző fizetőeszközök (jelen esetben csak a SZÉP-kártya): T 3681 – K 311, 2500 Ft. Így a 3811-en csak a készpénzként befolyt összeg marad. B verzió: A vevőbizonylaton még elkülönítésre kerülnének a fizetőeszközök (jelen esetben csak a SZÉP-kártya): T 3681 – K 311, 2500 Ft, majd pedig a pénztárbizonylaton a készpénz: T 3811 – K 311, 4000 Ft. Így a 311-en csak a bankkártyás összeg marad.

Részlet a válaszából: […] pénztárnál történő vásárláskor az értékesített termékeket, azok eladási árát a pénztárgép szalagja tartalmazza, így ez az árbevétel bizonylata, így a pénztárral szemben kell könyvelni az árbevételt és a fizetendő áfát: T 3811 – K 911, 467. (Bruttó eladási ár könyvelése esetén az árbevétellel szemben kell az áfát könyvelni: T 911 – K 467.)Kártyával történő „fizetés” esetén a pénztár pénzeszközét kell csökkenteni, a bankkártya tulajdonosával szembeni követeléskénti előírással: T 3681 – K 3811. Természetesen minden egyes vásárlásnál bizonylat a pénztárgépszalag.Hasonlóan könyvelendő a SZÉP-kártyával történő vásárlás is: T 3682 – K[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 11.
Kapcsolódó címke:

Bizalmi vagyonkezelés nyilvántartásba vétele, amortizáció

Kérdés: Bizalmi vagyonkezelés esetében a magánszemély vagyonrendelésekor – részvény, üzletrész, ingatlan –
– a vagyontárgyakat, azok értékét, illetve
– a nem realizált vagyonnövekményt
melyik főkönyvi számlákon kell nyilvántartani mikro- vagy egyszerűsített éves beszámoló készítése esetén?
A kezelt vagyonnak adószám kérése esetén lehet fantázianevet adni? Ingatlan esetében a vagyonkezelés időszakában kötelező értékcsökkenést elszámolni, tekintettel arra, hogy az ingatlanok értéke évi 2-3%-kal minimum nő, illetve az 57 főkönyvi számlára kell elszámolni, és egyedi nyilvántartást is kell erről vezetni? Milyen egyéb könyvelési tételek merülhetnek még fel?
Részlet a válaszából: […] könyvvezetésében szintén nem jelenhetnek meg.A számviteli törvény 40/A. §-a (1)–(2) bekezdései szerint a kezelt vagyonnál a saját tőke az induló tőkéből, a tartalékból, a lekötött tartalékból, az értékelési tartalékból és a tárgyév adózott eredményéből tevődik össze. Az induló tőke a bizalmi vagyonkezelés során a vagyonrendelő által a bizalmi vagyonkezelő rendelkezésére bocsátott eszközök a számviteli törvény 50. §-a (9) bekezdése szerinti – azaz a bizalmi vagyonkezelési szerződés szerinti együttes – értéke, csökkentve azt a bizalmi vagyonkezelés során kiadott vagyon összegével. A bizalmi vagyonkezelésbe adott eszközök bizalmi vagyonkezelési szerződés szerinti értékének meghatározásáról a számviteli törvény és a Ptk. külön nem rendelkezik, indokolt azonban – különösen a későbbi viták elkerülése érdekében – a vagyonrendeléskor érvényes piaci értékből kiindulni. Az induló tőke összegének növekedésére csak a bizalmi vagyonkezelési szerződés módosítása útján kerülhet sor.A bizalmi vagyonkezelésbe átvett eszközök összesített, bizalmi vagyonkezelési szerződés szerinti értékének elszámolása az eszköz átvételekor (függetlenül attól, hogy milyen beszámolót készítenek a vagyonkezelt vagyonról):– T 1-3. Eszközök– K 411. Induló tőkeMivel a kezelt vagyonra a vállalkozókra vonatkozó előírásokat kell alkalmazni, így az ingatlanok terv szerinti értékcsökkenésének elszámolása a számviteli törvény általános szabályai szerint lehetséges. A használatba vett épületek jellemzően a fizikai elhasználódásuk miatt hosszabb távon veszítenek az értékükből, ezért a rendeltetésszerűen használatba vett épületek esetében a terv szerinti értékcsökkenés elszámolása – a számviteli törvényi előírások figyelembevételével, a használat körülményeinek függvényében – indokolt lehet. Előfordulhat azonban, hogy a hasznos élettartam végén várható maradványérték legalább akkora összegű, mint a bekerülési (bruttó) érték – mert például az adott épület hasznos élettartamát a műszaki paraméterek alapján várható elvi élettartamánál lényegesen rövidebb időtartamban határozták meg –, ebben az esetben nem kerül terv szerinti értékcsökkenés elszámolásra. Egyéb esetekben a terv szerinti értékcsökkenés elszámolása indokolt. A terv szerinti értékcsökkenést az 57-es számlacsoportban kell elszámolni.Jellemző gazdasági esemény lehet a kezelt vagyonból történő kifizetés.A hozamkifizetés és a vagyonkiadás megkülönböztetése szempontjából a számviteli törvény 40/A. §-a (7)–(8) bekezdéseiben foglalt rendelkezésekből kell kiindulni.A számviteli törvény 40/A. §-a (7) bekezdése alapján a bizalmi vagyonkezelés során az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített tartalékból akkor teljesíthető hozamkifizetés, ha a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege a hozamkifizetés után sem csökken az induló tőke összege alá.A számviteli törvény 40/A. §-a (8) bekezdése alapján bizalmi vagyonkezelés során vagyonkiadásra csak az induló tőke – negatív tartalék, illetve tárgyévi adózott veszteség esetén a tartalékkal, illetve a tárgyévi adózott veszteséggel csökkentett induló tőke – összegéig kerülhet sor.A számviteli törvény előbb hivatkozott előírásából következik, hogy amennyiben a bizalmi vagyonkezelés során vagyonkiadásra kerül sor, akkor annak fedezete az induló tőke. Amennyiben a tartalék negatív, illetve a tárgyévi adózott eredmény veszteség, akkor a tartalékkal, illetve a tárgyévi adózott veszteséggel csökkentett induló tőkét lehet a vagyonkiadás során figyelembe venni. Ha a vagyont az üzleti év során (nem az üzleti év végi beszámoló[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 11.
Kapcsolódó címke:

Átalányadózás folytatható-e egyéni vállalkozásban?

Kérdés: Egyszemélyes kft. tagja és ügyvezetője napi 8 órában munkaviszonyban van foglalkoztatva, a járulékokat megfizeti a kft.-ben, 1 fő alkalmazottja van. 2026-ban lehet-e átalányadózós egyéni vállalkozó, ha lehet, milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a kft.-ben és az egyéni vállalkozásában? Továbbá a kft.-ben ingatlankezeléssel (közös képviselő) foglalkozik, lehet-e ugyanez a tevékenysége az átalányadózós egyéni vállalkozásában is?
Részlet a válaszából: […] esetleges adóvizsgálat során felmerülhet, hogy a két vállalkozási formában ugyanazon tevékenység végzése nem rendeltetésszerű, arra az adóelőny megszerzése miatt került sor. Ilyen esetben az adóhatóság a szerződést, ügyletet valódi tartalma alapján minősítheti.(Az Art. 1. §-ában foglaltak szerint az adótörvények, önkormányzati rendeletek alkalmazásában nem minősül rendeltetésszerű joggyakorlásnak az olyan szerződés vagy más jogügylet, amelynek célja az adótörvényben, önkormányzati rendeletben foglalt rendelkezések megkerülése.)Nem főállású átalányadózó egyéni vállalkozóként a göngyölítéssel megállapított átalányadó alapja után 18,5% tb-járulék- és a 13% szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége van. Nem kell azonban tb-járulékot és szociális hozzájárulási adót fizetni, ameddig az adóévben az egyéni vállalkozó átalányban megállapított jövedelme nem haladja meg az 1.744.800 forintot (bevétele 40%-os költséghányad mellett a 2.908.000 forintot). Ebben az esetben is[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 11.
Kapcsolódó címkék:  

Saját járművel végzett beszállítás könyvelése

Kérdés: Gabonakereskedelemmel foglalkozó cég saját üzemeltetésű járművekkel is szállítja az árut tárolóba, raktárba. A raktárba történő beszállítás költsége a beszerzési ár része. Önköltségszámítási szabályzat alapján megállapításra kerül a felmerült költség. Milyen könyvelési tételekkel, milyen számlaösszefüggéssel kell átvezetni ezen költséget a 2. Számlaosztályba, elsődleges ötös könyvelési rendszer alkalmazása esetén?
Részlet a válaszából: […] számlacsoportok.Könyvelési tételek:– a saját járművel végzett szállítás költségeinek elszámolása: T 511, 529, 541, 561, 571 – K 211, 454, 471, 463-8, 139;– a gabonaszállításhoz igénybe vett jármű önköltségszámítási szabályzat szerinti közvetlen önköltségének= készletre vétele: T[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 11.
Kapcsolódó címkék:  

Tárgyi eszközök átsorolása a forgóeszközök közé

Kérdés: Kérem tájékoztatásukat, milyen esetben és milyen feltételek fennállása mellett kötelező a tárgyi eszközt a befektetett eszközök közül a forgóeszközök közé átsorolni? Már a vezetői döntés szerinti értékesítési szándék megalapozza-e az átsorolási kötelezettséget, vagy kizárólag a tényleges értékesítési folyamat megkezdése (pl. hirdetés, ajánlattétel, szerződés előkészítése)? Mi van abban az esetben, ha az értékesítési folyamat alatt használjuk az eszközt?
Részlet a válaszából: […] említeni, de egy kérdésre adott válaszban nem lehet teljeskörűségre törekedni.A társaság vállalkozási tevékenysége végzéséhez szükséges eszközök jellemzően tartósan szolgálják a tevékenységet, ezért azokat a tárgyi eszközök közé kell besorolni. Ha a társaság ezen eszközökkel végzett tevékenységét megszünteti, és legalább egy évig nem tér vissza a tevékenységre, ezen eszközök feleslegessé válnak, és azokat a könyvekből ki kell vezetni, elhasználódottságuknak megfelelően kell minősíteni, értékesíthető-e vagy nem értékesíthető. Ha értékesíthető, akkor könyv szerinti értéken, legkésőbb a jegyzőkönyvben rögzített minősítést követően, a mérlegfordulónapi értékelés keretében átvezetni a készletek (áruk) közé. Ha nem értékesíthető, akkor pedig – mint tárgyi eszközt – selejtezni kell.Nagyon lényeges a törvényi előírás azon része, hogy a tevékenységet tartósan már nem szolgálja, mivel az az időszak legalább egy évet jelent. Ezért, ha csak átmenetileg vagy bizonytalan ideig szünetel a tevékenység, az nem ok arra, hogy a tárgyi eszközt az állományból kivezessék, illetve a készletek közé átsorolják.Ha a társaság megváltoztatja a tevékenységét, akkor az előző tevékenységéhez használt eszközök feleslegessé válnak, a feleslegessé vált eszközöket kell az előbbiek szerint minősíteni.Természetesen a technológia fejlődésével, a korszerűsítéssel az adminisztratív tevékenységet szolgáló tárgyi eszközök is feleslegessé válhatnak, indokolt lehet azok cseréje és a lecserélt eszközök kivezetése az állományból azok jövőbeni használhatóságának (értékesíthető vagy nem értékesíthető) minősítése után. (Értékesíthetőnek tekinthető az az eszköz is, amelyet alkatrészként lehet csak értékesíteni.)A leírtakból következnek a kérdésekre a válaszok:Az értékesítési szándék nem alapozza meg az átsorolás szükségességét, ha az adott tárgyi eszköz még rendeltetésének megfelelően használatban van. Csak akkor lehet átsorolni, ha már tartósan rendeltetésének megfelelően nem használják.Nincsen olyan[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 11.
Kapcsolódó címke:

Tárgyi eszközök átsorolásának könyvelése

Kérdés: Mi a tárgyi eszköz forgóeszközök közé történő átsorolásának helyes könyvelése? Kérem, mutassák be az így átsorolt és a forgóeszközök között kimutatott tárgyi eszköz későbbi értékesítése során alkalmazandó kontírozási tételeket (bevétel, kivezetés, eredményhatás) is!
Részlet a válaszából: […] értékesíthető-e (változatlan állapotában vagy alkatrészeire szétszedett állapotban) vagy sem, azaz az eszköz selejtezendő, az eszközök közül kivezetendő.Az átsorolás könyvelése a leltározás során felvett jegyzőkönyv alapján, ha az átsorolt eszköz értékesíthető:– a tárgyi eszköz bruttó értékének kivezetése: T 261 – K 131;– a tárgyi eszköz terv szerinti és terven felüli értékcsökkenésének kivezetése: T 138, 139 – K 261;– így a tárgyi eszköz nettó értéke lesz az átsorolás utáni készlet (áru) bekerülési értéke.Ha az átsorolt eszköz (áru) értékesítésre kerül, akkor az adásvételi szerződés alapján– az Szt. 72. §-ának (1) bekezdése szerint az eladási ár és a felszámított áfa könyvelése: T 311 – K 91-92, 467 (az eladási árat az értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni);– az átsorolt és értékesített eszköz (áru) könyv szerinti bekerülési értékének a kivezetése kapcsolódó tételként: T 814 – K 261;– az eredményhatása: az áfa nélküli eladási ár és a könyv szerinti érték különbözete, ami lehet nyereség is, veszteség is.Megjegyzés: Ha az[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 11.
Kapcsolódó címkék:  

Tárgyi eszközök átsorolásához kapcsolódó adókötelezettség

Kérdés: Az átsorolás önállóan keletkeztet-e bármilyen adófizetési kötelezettséget (áfa, társasági adó)? Az értékesítés során milyen adókötelezettségek merülnek fel (társasági adó, áfa)? Az értékesítés milyen módon érinti a helyi iparűzési adó alapját, különösen abban az esetben, ha az eszköz korábban tárgyi eszközként szerepel a könyvekben? A forgóeszközök közé átsorolás befolyásolja-e az adóalap meghatározását bármely felsorolt adónemnél?
Részlet a válaszából: […] tárgyi eszköz értékesítésekor (az Áfa-tv. szerint termékértékesítés) piaci értékére az áfát fel kell számítani. Ha átminősítés nélkül történik az értékesítés, akkor is fel kell számítani a piaci értékre az áfát. Így nincs eltérés az áfa felszámításában.A forgóeszközzé átminősített tárgyi eszköz értékesítésekor az áfa nélküli eladási árat árbevételként kell elszámolni, a nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékét pedig az eladott áruk beszerzési értékeként kell kimutatni. A kettő közötti különbözet az adózás előtti eredmény része, ezért a különbözetet a társasági adó alapjánál számításba kell venni.Az előbbiek vonatkoznak a helyi adóra is. Az átminősített tárgyi eszköz, mint készlet, áfa nélküli eladási ára növeli a helyi iparűzési adó alapját, a kapcsolódóan kivezetett készletértéke pedig csökkenti.Megjegyzés: ha átminősítés nélkül történik az értékesítés, azaz tárgyi eszközként, akkor a helyi iparűzési adó alapjánál sem az áfa nélküli átadási árat, sem a nyilvántartási értéket nem kell számításba venni.A leírtak alapján a tárgyi eszköz forgóeszközök közé történő átsorolása az átsorolás időpontjában befolyásolja a társasági adó alapjának összegszerű megállapítását. Ha értékesítésre kerül, akkor az értékesítés időpontjában nem befolyásolja a társasági adó alapját,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 11.
Kapcsolódó címke:
1
2
3
4