Elektromos autó mentesülése az adók alól

Kérdés: Egy kft. két belföldi magánszemély tulajdonosának egyike 2025 szeptemberében értékesítette adásvételi szerződéssel a kft.-nek a saját autóját. Az autó paraméterei: elektromos szgk., 230 kW, környezetvédelmi besorolása: 5E.
Jól gondolom-e:
– Ez tisztán elektromos autó, és ezért 2026. 12. 31-ig cégautóadó alóli mentesség vonatkozik rá? (Vagy 2025. 01. 01-től már ezen autók után – mivel a kft. ezt 2025. szeptemberben vásárolta meg a magánszemélytől – fizetni kell a cégautóadót?)
– Gépjárműadót sem kell az ilyen autó után fizetnie a cégnek?
– Illetve, ha egyszer értékesíti a cég ezen tárgyi eszközként nyilvántartott autóját, azt áfamentesen fogja számlázni az Áfa-tv. 87. § c) pontja alapján?
Részlet a válaszából: […] elektromos gépkocsi, amelynek a hajtáslánca legalább egy elektromos energiatároló eszközt, elektromosáram-átalakító egységet és olyan elektromos gépet tartalmaz, amely a gépkocsi meghajtására szolgáló tárolt elektromos energiát mechanikai energiává alakítja, és a gépkocsi meghajtásához más erőforrással nem rendelkezik (5E környezetvédelmi osztály);b) a külső töltésű hibrid elektromos gépkocsi (plug-in hibrid gépkocsi), amely gyári kialakítása szerint rendelkezik olyan csatlakozóval és áramátalakítóval, ami lehetővé teszi az elektromos energiatárolójának külső elektromos energiaforrásból történő feltöltését, elektromos üzemben a hatótávolsága – az ENSZ–EGB 101. számú előírás szerint mérve – legalább 25 km (5P környezetvédelmi osztály);c) a növelt hatótávolságú hibrid elektromos gépkocsi, amely a b) pontban foglaltaknak megfelel, és hatótávolsága tisztán elektromos hajtással legalább 50 km (5N környezetvédelmi osztály).Mindezek alapján, ha a kérdésben említett gépkocsi tisztán elektromos, és ezáltal az 5E környezetvédelmi besorolásba tartozik, úgy azzal összefüggésben nem merül fel cégautóadó-, illetve gépjárműadó-fizetési kötelezettség.Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa-tv.) 87. § c) pontja értelmében mentes az adó alól a termékértékesítés abban az esetben, ha az értékesítést megelőzően a termékhez előzetesen felszámított adó kapcsolódott volna, az a 124. § (1) bekezdés d) pontja szerint – a 125. § (1) bekezdés a) pontban foglaltakra is figyelemmel – nem lenne levonható.Ezen előírás alapján a személygépkocsi[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 15.
Kapcsolódó címke:

Földgáz beszerzése és értékesítése Ausztriában

Kérdés: A magyarországi székhelyű energiakereskedő társaság földgázt szerez be és értékesít Ausztriában. A földgáz fizikai értelemben nem kerül Magyarországra. Áfa szempontjából regisztráció szükséges? A számvitelben való elszámolását kérdezem, mind az árbevétel, mind a beszerzési érték tekintetében: egyéb árbevétel, exportárbevétel-elábé?
Részlet a válaszából: […] számviteli előírások szerint a földgáz anyagnak, árunak minősül) importbeszerzésként kell kimutatni, értékesítését pedig az eladott áruk beszerzési értékeként kell elszámolni készletre vétel hiányában is.Az eredménykimutatásban külön soron szerepel az előbbiek szerinti exportértékesítés árbevétele, illetve az importbeszerzés miatti eladott áruk beszerzési értéke.Az általános forgalmi adót illetően elmondható, hogy az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa-tv.) 2. § a) pontja értelmében adót kell fizetni az adóalany által – ilyen minőségében – belföldön és ellenérték fejében teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás után.Az Áfa-tv. 34. § (1) bekezdés a) pontja értelmében, ha a gáz az adóalany kereskedő részére a Közösség területén levő földgázrendszeren vagy bármely más, ilyen rendszerhez kapcsolt hálózaton keresztüli értékesítése történik, a termék értékesítésének teljesítési helye az a hely, ahol az adóalany kereskedő gazdasági céllal letelepedett, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig az a hely, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van. Adóalany kereskedő az, aki (amely) gáz, hő- vagy hűtési energia, valamint villamos energia továbbértékesítésével fő tevékenységként foglalkozik, és akinek (amelynek) saját felhasználása (fogyasztása) e termékekből elhanyagolható mértékű.Ha azonban a termékértékesítés nem adóalany kereskedő részére történik, a termék értékesítésének teljesítési helye az a hely, ahol a beszerző a gázt ténylegesen felhasználja (elfogyasztja).E rendelkezések alapján a földgáz értékesítésének teljesítési helye a vevő személyétől függően a vevő letelepedésének helyéhez, illetve a fogyasztás helyéhez kapcsolódik. Ennek megfelelően, ha a belföldön letelepedett földgázkereskedő[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 15.
Kapcsolódó címke:

Bizalmi vagyonkezelői jogviszonyba adott üzletrész (a vagyonkezelő és a vagyonrendelő azonos)

Kérdés: Egy kft. két magánszeméllyel rendelkező tagja értékesíteni kívánja üzletrészét 2026 januárjában. A kft. a kiva szerint adózik. A tagok az üzletrészeladást megelőzően egy egyoldalú bizalmi vagyonkezelői jogviszonyt (a továbbiakban: BVK) létesítettek 2025 októberében, és ezzel egy időben a társasági szerződés módosításával az üzletrész BVK-ba rendelése is megtörtént. A magánszemélyek a NAV-nál egy 25T201 nyomtatványon adószámot igényeltek (magánszemély-alapú bizalmi vagyonkezelés – a vagyonrendelő és a vagyonkezelő személye megegyezik). Ebben a szerződésben – amit egyébként az MNB-nél is be kellett jelenteni, és hatósági bizonyítványt kell kérni) induló kezelt vagyonként a kft. jegyzett tőkéjének (3000 E Ft) magánszemélyre jutó része (névérték), 1500 E Ft az induló kezelt vagyon lett, a bizalmi vagyonkezelésbe rendelt értéke egy hivatalos cégértékelés alapján 100.000 E Ft. Ez tehát majd az üzletrész eladásakor kerül ide be.
Kérdéseim a következők:
– A kft. 2025. évi adózott eredményét teljes mértékben ki kívánja fizetni osztalékként a BVK-nak. Ebben az esetben a kifizetendő osztalék bruttó módon történjen meg szja és szocho levonása nélkül? Tehát a kft. nem vonja le egyik adót sem?
– A kft. által kifizetett bruttó osztalék – feltételezem, hogy – kivaalapot növelő tétel, nincs befolyása annak, hogy ez a BVK-ba kerül.
– A BVK-ból 5 éven túli kedvezményezettek részére történő kifizetés teljes adómentességet élvez?
– A BVK-ban a kapott osztalék társaságiadó-mentességet élvez? (Mivel a szerződés vagyonrendelője és kedvezményezettjei is kizárólag magánszemélyek, és a kezelt vagyonnak csak pénzügyi bevétele van, lásd osztalék.)
– Igaz-e, hogy ha a BVK által tulajdonolt üzletrészt értékesítik, akkor az ebből a BVK-ba befolyó ellenérték – amennyiben azt a BVK legalább 5 évig kezeli – a kedvezményezettek részére történő kifizetéskor adómentes?
– A vagyonkezelőnek milyen bevallási/adatszolgáltatási kötelezettségei vannak, milyen gyakorisággal?
– A BVK tao és hipa hatálya alá is tartozik, tehát kell tao- és hipabevallást is beadnia majd, akár nullásan is? Mikor keletkezik taofizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] vagyonkezelő, a magánalapítvány eszközérték-növekményt tart nyilván, a bevétel az ezen eszközérték növekménye erejéig osztalékként adóköteles, ha a bevétel tárgyául szolgáló vagyoni érték kiadása és az adott eszköz vagyonrendelő, alapító (csatlakozó) által történő vagyonkezelésbe, a magánalapítvány részére tulajdonba adása között még nem telt el öt év.– A BVK-ban a kapott osztalék társaságiadó-mentességet élvez, mivel a szerződés vagyonrendelője és kedvezményezettjei is kizárólag magánszemélyek, és a kezelt vagyonnak csak pénzügyi bevétele van (osztalék). A Tao-tv. 20. § (1) bekezdés b) pont alapján nem kell az adót megfizetnie a természetes személlyel mint vagyonrendelővel kötött bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján, a vagyonkezelő által kizárólag természetes személy mint kedvezményezett javára kezelt vagyonnak, ha az adóévben csak befektetett pénzügyi eszközök, követelések, értékpapírok vagy pénzeszközök átvétele, birtoklása, hasznainak szedése vagy ilyen eszközzel kapcsolatos rendelkezési joga gyakorlása révén szerzett bevételt.– Ebben az esetben is leegyszerűsítve a választ, ha a BVK által tulajdonolt üzletrészt értékesítik, akkor az ebből a BVK-ba befolyó ellenérték – amennyiben azt a BVK legalább 5 évig kezeli – a kedvezményezettek részére történő kifizetéskor adómentes.Az Szja-tv. 1. számú melléklet 7.26. pontja szerint adómentes a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelő által a kezelt vagyon, valamint a magánalapítvány vagyona terhére– a kedvezményezett magánszemély részére juttatott vagyoni érték – ide nem értve az említett vagyonok osztaléknak minősülő hozamait;– a vagyonelem tulajdonjogát nem eredményező vagyoniérték-szerzés (ideértve különösen az ingyenes vagy kedvezményes használatot), azzal, hogy nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha a kedvezményezett magánszemély e jogállását valamely tevékenység, dolog átruházása vagy szolgáltatás nyújtása ellenértékeként, vagy azzal összefüggésben szerezte.– A bizalmi vagyonkezelőnek a KBIZ jelű nyomtatványon van adatszolgáltatási kötelezettsége. A bizalmi vagyonkezelő és a magánalapítvány ezen a nyomtatványon szolgáltat adatot az állami adóhatóság részére a magánszemély nevének, adóazonosító számának feltüntetésével, a részére történő vagyonátadás során nyilvántartásba vett vagyoni értékre vonatkozóan, a vagyonrendelő, az alapító vagy a csatlakozó részére kiállított igazolás tartalmáról az igazolás kiállítását[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 15.
Kapcsolódó címkék:  

Kiskereskedelmi adó könyvelése

Kérdés: A kiskereskedelmi adót milyen számlaosztályban szükséges könyvelni?
Részlet a válaszából: […] elszámolt – az eszközök bekerülési értékének részét nem képező, illetve az 5. számlaosztályban a költségek között el nem számolható – adók, díjak, illetve hozzájárulások üzleti évre az adóhatóságnál bevallott, az adóhatóság által kivetett, az adóhatóság részére fizetett, illetve fizetendő[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 15.
Kapcsolódó címke:

Pályázaton nyert támogatás elszámolása

Kérdés: Az alapítvány 1 millió forint összegű támogatást nyert pályázaton. Az elszámolás időszaka 2025., 2026. év, elszámolni 2027. 03. 31-ig kell, és amennyiben az elszámolás elfogadott, akkor adnak ki erről egy igazolást, általában egy éven belül, de lehet, hogy később. 2025. évben megérkezett a bankszámlára (előre utalva) az 1 millió forint. 2025. évben a pályázattal kapcsolatban 450 ezer forint elszámolható költség merült fel. 550 ezer forint várhatóan 2026-ban kerül felhasználásra. Kérem, segítsenek a helyes számviteli elszámolásban! Az alapítvány kettős könyvvitelt vezet. Úgy tudom, a támogatást el is kell határolni, illetve az elszámolás elfogadásáig kötelezettségként is ki kell mutatni.
Részlet a válaszából: […] átutalt, amelyet az alapítványnál kapott előlegként kell kimutatni: T 384 – K 4794, mindaddig, amíg a támogatásról adott elszámolást a támogató el nem fogadta, a kapott előlegből a költségek fedezetére kapott támogatás lesz: T 4794 – K 9645.A számviteli törvény 33. §-ának (7) bekezdése lehetőséget ad arra, hogy a szerződésen, megállapodáson alapuló támogatások – a már felmerült költségekkel (ráfordításokkal) arányos – várható, még el nem számolt összegét az egyéb bevételekkel szemben aktív időbeli elhatárolásként az alapítvány is kimutassa (T 391 – K 9634), amennyiben az alapítvány bizonyítani tudja, hogy teljesíteni fogja a támogatáshoz kapcsolódó feltételeket, és valószínű, hogy a támogatást meg fogja kapni (a támogató az elszámolást el fogja fogadni).A leírtakból következően, ha a 2025. évben felmerült 450 ezer forint összegű költség megfelel a támogatási[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 15.
Kapcsolódó címke:

Egyéni vállalkozó átalakulása kft.-vé (zárási feladatok)

Kérdés: Kereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozó egyszemélyes kft.-vé alakul. A leltárban szereplő eszközök és kötelezettségek mind a kft. tulajdonába kerülnek. Az eszközök között tárgyi eszköz, árukészlet, valamint vevői követelés van kimutatva, a kötelezettségek között jelentős összegű, árubeszerzési célú szállítói tartozás szerepel. A kérdéseim az egyéni vállalkozási tevékenység lezárásához, az adóbevallások elkészítéséhez kapcsolódnak.
1. A megszűnő EV rendezetlen vevői és szállítói számláinak áfatartalma szerepel a leltárban és a nyitó mérlegben. Az ezen számlákban szereplő áfa bevallása és pénzügyi rendezése a kft. feladata?
2. A leltárban szereplő árukészlet értékéből csak a korábban költségként elszámolt, kiegyenlített készlettel kell megnövelni a megszűnő vállalkozás bevételét, vagy a teljes készletértékkel, pénzügyi rendezettségtől függetlenül?
3. Azt gondolom, hogy az átadott nyitott vevői követelések nettó értékét mint adóköteles bevételt a megszűnő egyéni vállalkozónak figyelembe kell vennie a bevételei között. Az Szja-tv. 49/A § (4) bek. b) pontjának értelmezésében segítséget kérek: „az egyéni cég tulajdonába nem adott követelésre tekintettel befolyt ellenértéket a megszűnés adóévében megszerzett vállalkozói bevételnek kell tekinteni”. Mit kell érteni ez alatt?
Részlet a válaszából: […] követő teljesítési dátummal kiállított számlákat befogadni (ideértve a közösségi számlákat is) és a záró áfabevallásban (és összesítő nyilatkozatban) feltüntetni nem lehet.2. A készletek közül mindazok bekerülési értéke, amelyeket költségként már elszámolt, leltári, azaz bevételnek fog minősülni. A kft. nyitó mérlegében pedig készletként kerülnek kimutatásra, majd az értékesítéskor, felhasználáskor a kft. költségként fogja elszámolni. Álláspontunk szerint a leltárban szereplő árukészlet értékéből a költségként még el nem számolt készlet értékét költségként el kell számolni, és a bekerülési értékkel meg kell növelni a megszűnő egyéni vállalkozó bevételét. A kft. nyitó mérlegében pedig készletként kerülnek kimutatásra, majd az értékesítéskor, felhasználáskor a kft. költségként fogja elszámolni.3. Az átadott nyitott vevői követelések nettó értékét, mint adóköteles bevételt, a megszűnő egyéni vállalkozónak figyelembe kell vennie a bevételei között. A kft. a követelést a nyitó mérlegében vevői követelésként tartja nyilván, s amikor megfizetik, akkor ezen vevői követelés megszűnik. Az egyéni vállalkozás alatti tevékenység eredményét a megszűnő egyéni vállalkozás adózza le.Az egyéni vállalkozó gyakorlatilag elszámolja az általa kiállított és befogadott számlák ellenértékét[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 15.
Kapcsolódó címkék:  

Reprezentációs költség és adóinak könyvelése, bevallása

Kérdés: Egy kft. 11. hóban felmerült reprezentációs költséget könyvel. Tudomásunk szerint az ügylet után fizetendő szja-t és szochót 2026. 01. 12-ig kell bevallani és megfizetni [Szja-tv. 69. § (5) bekezdés a) pont]. Milyen dátummal kell könyvelni az előírandó adókat? Megfelelő-e, ha 2025. 12. 31-ével, vagy 2026. 01. 12-re kell könyvelni, és elhatárolni a költséget 2025-re?
Részlet a válaszából: […] 2025. 12. 31-ével legkésőbb könyvelni kell, nem kell elhatárolni. Számviteli szempontból nincs annak jelentősége, hogy az ügylet után a fizetendő szja-t és szochót 2026. 01. 12-ig kell[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 15.
Kapcsolódó címkék:  

Járulékos díjnövekmény utólagos számlázása

Kérdés: Ügyfelünk gázkereskedelemmel foglalkozó vállalkozás. A gáz értékesítéséről szóló számláit az Áfa-tv. 58. § (1) bekezdése alapján állítja ki oly módon, hogy az alap értékesítési tétel, a földgázdíj mellett a jogszabályok alapján különböző járulékos díjtételeket is kiszámláz (forgalmi díjak, biztonsági készlet stb.). Ilyen járulékos elszámolási tétel az EKR (vagyis az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer) díja. Ezt a díjat egy törvény, illetve végrehajtási rendelete 3 évre visszamenőlegesen módosította oly módon, hogy a díjnövekményt ügyfeleinek jogosult visszamenőleg kiszámlázni. Álláspontunk szerint a törvényhely magyarázatára készült NAV-tájékoztató alapján (Időszakos elszámolású ügyletekre vonatkozó szabályozás változása) a helyes megoldás az, hogy nem kell helyesbítő számlát kibocsátani, hanem a kimutatott EKR-díjkülönbözetet a soron következő gázszámlában kell szerepeltetni, és azon áfaidőszaki bevallásban kell feltüntetni, olyan teljesítési időpontban, mely a díjkülönbözet fizetési határidejétől és az Áfa-tv. előírásaitól függ.
1. Helyes ez az álláspont?
2. Amennyiben helyes, akkor ez azt jelenti, hogy a díjkülönbözettel kapcsolatban a 3 évvel korábbi időszakra vonatkozóan semmilyen önellenőrzési és adókorrekciós kötelezettsége nincs, a különbözet minden adóvonzatát a bevallás időszakában kell elszámolni?
3. Ha nem helyes, akkor hogyan kell az EKR-változás miatti különbözetet a vevő felé kiterhelni? (Elszámolási időszak, teljesítési időpont, számla vagy helyesbítő számla?)
4. Jogosan vetünk el minden olyan felvetést, amely az utólagos kiterhelést az eredeti fogyasztás teljesítési időpontjára kiállított helyesbítő számla és önellenőrzések nyomán gondolja rendezni?
5. Változtat-e a fentieken, ha olyan gazdasági társaság részére történik a többletdíj kiszámlázása, amely csak egyszeri megrendelő volt, illetve a díjkülönbözet kiszámlázásakor már nincs folyamatos szerződése az eladóval?
6. Tao és számviteli szempontból milyen időszakra kell kimutatni az egyes módosító tételeket? Az eredeti elszámolási időszakra, vagy – ha a kiszámlázásuk szabályosan megoldható az aktuális havi gázszámla részeként – a 2025. évre?
Részlet a válaszából: […] kapcsolódóan meg kell vizsgálni, hogy az Áfa-tv. 58. §-ának mely bekezdése alapján határozandó meg a teljesítési időpont, így az ahhoz kapcsolódó adófizetési kötelezettség az új számla kibocsátásakor, az időszak végén vagy a fizetés esedékességekor keletkezik, vagy az időszak utolsó napjától számított 60. napon. Ha például a fizetési esedékesség és az új bizonylat kibocsátása is megelőzi az időszak végét, úgy a korrekció miatti új teljesítési időpont is az új számla kibocsátásához igazodik.Ha az új fizetési esedékességi időpont az időszak végétől számított 60. napon belülre vagy a 60. napra esik, úgy az új teljesítési időpont a fizetési határidő napja. Ilyenkor az adóalany a pótlólagosan fizetendő adót is a megállapított teljesítési időpontot magában foglaló adómegállapítási időszakban veheti figyelembe, nem kell tehát önellenőriznie.Önellenőrzés értelemszerűen az utolsó esetkörhöz tartozik, vagyis önellenőrzést abban az esetben kell végezni, ha a felek abban egyeznek meg, hogy a már bevallott időszakok kapcsán megállapított ellenértéket emelik meg a pótlólag fizetendő díjjal, hiszen ezen esetben az eredetileg megállapított adóalap, illetve a fizetendő adó nő. Ezen esetben a számlakibocsátónak számlakorrekciót is kell végeznie.Ha a vevővel a gázkereskedő már nem áll folyamatos elszámolási viszonyban, akkor pótlólagosan fizetendő díj elszámolására nézve új fizetési esedékesség megállapítása, illetve a korábbi időszakok módosítása lehet megoldás. Ettől meg kell különböztetni azt az esetet, ha a vevő felé csak egyszeri alkalommal történt gázértékesítés, vagyis ha az ügylet kapcsán a teljesítés időpontját nem az Áfa-tv. 58. §-a, hanem az Áfa-tv. 55. §-a szerint kellett megállapítani. Ha a vonatkozó jogszabályi előírások alapján ilyen esetben is lehetőség nyílik arra, hogy az értékesítő pótlólag érvényesítse a kérdéses díjtételt, úgy annak elszámolását az eredeti időszak önellenőrzésével szükséges megvalósítani.A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXIII. törvény (Tao-tv.) 6. §-a értelmében a társasági adó alapja belföldi illetőségű adózó és külföldi vállalkozó esetében az adózás előtti eredmény, módosítva a 7., 8., 16., 18. és a 28. §-okban, valamint a VII. fejezetben foglaltakkal.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 15.
Kapcsolódó címke:

Beszámolón szereplő dátum és a záradék dátumának egyezősége

Kérdés: Web-Szignóval ellátott hitelesített záradék tekintetében technikai kérdés merült fel, a beszámolón szereplő dátum és a záradék dátuma egyezőséget kell, hogy mutasson, ugyanakkor a web-Szignóval ellátott záradék akkor hiteles, ha a záradékon feltüntetett dátum egyezőséget mutat az elektronikus aláírással. A web-Szignó dátuma eltérhet-e esetleg a záradékban és beszámolóban feltüntetett dátumtól? Technikailag hogyan lehetséges kivitelezni ez esetben a záradékok hitelesítését, amennyiben minden dátumnak egy napra kell szólnia, a gyakorlatban ez hogyan kivitelezhető? Van esetleg mód arra, hogy a web-Szignóval ellátott záradék dátuma későbbi időpontra szóljon, mint a beszámolón feltüntetett dátum (a beszámoló elkészítésének dátuma)? Kérném a jogszabályi hivatkozásokat is magyarázatként, hogy a jövőben miként lehetséges helyes dátummal ellátott elektronikus aláírás kiállítása. A záradék, beszámoló és elektronikus aláírás dátumának egyezőséget kell mutatnia minden esetben?
Részlet a válaszából: […] könyvvizsgálói záradék dátumával. A könyvvizsgáló nagyrészt a beszámoló elkészülte után végzi ellenőrző tevékenységét, így a könyvvizsgálói jelentés aláírt dátuma a beszámoló dátuma és[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 15.
Kapcsolódó címke:

Energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás adókedvezménye

Kérdés: Az ügyfélkörünkben merült fel a következő kérdés az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás adókedvezményével kapcsolatban. Az adózó 2023 nyarán egy irodaház felújításába kezdett, melyhez kapcsolódóan az előaudit megállapította, hogy következő fejlesztésekkel lehet energiahatékonysági célt elérni:
– nyílászárócsere,
– homlokzati és padlás-hőszigetelés,
– hőszivattyús fűtési rendszer kialakítása elavult gázfűtés helyett.
Ez egy egybefüggő beruházás, amely kizárólag energetikai célokat szolgál.
2023 nyarán elkezdődtek a munkálatok, és 2025 őszén lesz elvégezve a munka, így a 2025. évi társaságiadó-bevallásban szeretnénk érvényesíteni a kedvezményt. Az adókedvezmény szabályai 2023. december 1-i hatállyal megváltoztak, ezek a változások csak a 2023. november 30-át követően megkezdett energiahatékonysági célokat szolgáló beruházásokra alkalmazhatóak [Tao-tv. 29/A. § (134) §]. Cégünk esetében a 2023. december 1. előtti szabályokat kell alkalmazni, mert a beruházás 2023 nyarán elkezdődött. A 2023. december 1. előtti szabályozás szerint az adókedvezmény adózónként és beruházásonként, felújításonként nem haladhatja meg jelenértéken az elszámolható költségek (Budapesten) 30 százalékának megfelelő mértéket, de legfeljebb a 15 millió eurónak megfelelő forintösszeget. Az adókedvezmény mértéke kisvállalkozásoknak nyújtott támogatás esetén 20 százalékponttal, középvállalkozásoknak nyújtott támogatás esetében 10 százalékponttal növelhető.
Jól értelmezzük, hogy a mi esetünkben a régi szabályokat kell alkalmazni, azaz – mivel kisvállalkozásról van szó – a beruházás 50 százaléka adókedvezményként érvényesíthető? A cég rendelkezik egy beruházás előtti és egy tervezett energetikai tanúsítvánnyal, illetve elkülönítve, táblázatos formában nyilván vannak tartatva a beruházás bizonylatai, ahol az összes számla adatai fel vannak tüntetve, illetve rendelkezésre fog állni a kapcsolódó kormányrendelet szerinti igazolás.
Van még a leírtakon túl valamilyen kötelezettségünk, hogy megfeleljünk az igénybevétel feltételeinek?
Részlet a válaszából: […] százaléka adókedvezményként érvényesíthető. Az elszámolható költséget jelenértéken kell számításba venni. Az elszámolható költség számbavételénél figyelembe kell venni az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás adókedvezményének végrehajtási szabályairól szóló 176/2017. (VII. 4.) Korm. rendelet (R.) 4. § (2) bekezdésének előírásait is. Az R. 5. §-a adatszolgáltatási kötelezettséget[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 15.
Kapcsolódó címkék:  
1
2