Lízingbe vett gépkocsi értékesítése a munkavállalónak

Kérdés: A cég a nyílt végű pénzügyi lízing keretében lízingbe vett személygépkocsi lízingszerződését a szerződés szerinti lejárat előtt megszünteti. A ízingszerződés lezárásakor a cég egyik munkavállalóját jelöli ki vevőként. A személygépkocsi piaci értéke 20 millió forint, könyv szerinti értéke 8 millió forint. A piaci érték és a könyv szerinti érték különbözetét hogyan kell könyvelni? A munkavállalót terheli-e valamilyen adó? Kell-e a különbözetről számlát kiállítani? Ha igen, akkor áfával vagy áfa nélkül? Hogyan történik a számla kiegyenlítése?
Részlet a válaszából: […] számára történő eladása az értékesítés általános szabályai szerint valósul meg. Ehhez a lízingbe adónak számláznia kell a vevő munkavállaló felé a személygépkocsi – áfát is magában foglaló – piaci értékét (a kérdés szerint 20 millió forintot). A számla szerinti piaci értékből a munkavállaló téríti meg a könyv szerinti értéket (8 millió forintot), a különbözetet (12 millió forintot) pedig a cég vállalt magára. A magánszemélyt terhelő kötelezettség átvállalása a munkavállalónál nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek tekintendő.Tekintettel arra, hogy a 12 millió forintot a lízingbeadó (itt eladó) felé kell megfizetni, a 12 millió forint nettó jövedelemnek minősül, amelyet a jövedelem megállapításához fel kell bruttósítani. A felbruttósított összeget személyi jövedelemadó, bérjárulékok, szociális hozzájárulási adó terheli, amelyet a 08-as havi bevalláson kell bevallani.A felbruttósított összeg könyvelése: T 521 – K 471, az ezt terhelő személyi jövedelemadó, járulékok könyvelése: T 471 – K 462, T 471 – K 463-1, a szociális hozzájárulási adó elszámolása: T 561 – K 463-8. Ezek után a 471. számlán marad a nettó jövedelem, amelyet a cég átutal a munkavállalójának, vagy a munkavállaló[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 26.
Kapcsolódó címke:

Számla nélküli tételek könyvelése

Kérdés: Gyakran előfordul egy cég könyvelésénél, hogy hiányoznak olyan számlák, amelyeket a bankszámlakivonaton kifizetettnek látok (akár utalással, akár bankkártyás fizetéssel), viszont soha nem kapom meg, hiába küldöm rendszeresen a hiányzó számlák listáját. Rendszerint egy átvezetési számlán várakozik, és záráskor a 86-os számlára átvezetem. Bevallás elkészítésekor megnövelem az adóalapot ezzel az összeggel. Számviteli szempontból helyes ez így? Bankkártyás és utalásos tételekre is ugyanaz a szabály vonatkozik? Többféle variációt hallottam: például ezeket a tételeket a pénztárba bevételként a 96-os számlára vissza kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] vagy „Y” összeget leemeltek „B” részére, fizettek a bankkártya használatával. Ezeket a tételeket könyvelni kell a pénzeszköz csökkenésével az „A”-val, a „B”-vel szembeni követelésként. Természetesen a cégvezetőnek kell a hiányzó számlák listáját megküldeni, de azzal, hogy ha nem kapja meg a könyvelő a számlákat rövid határidőn belül, akkor az így kimutatott kifizetéseket – mint nem fejlesztésre átadott pénzeszközöket – kell könyvelni, és a kifizetés adóit is meg kell fizetni, a hiányzó számlák szerinti előzetesen felszámított áfa sem vonható le. (A hiányzó számlák költségként nem számolhatók el. Adózási szempontból pedig fontos, hogy kinek történt a számla nélküli kifizetés.)Természetesen,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 26.
Kapcsolódó címke:

Kapcsolt vállalkozások között tárgyieszköz-átadás variációi

Kérdés:

Van két kft., kapcsolt vállalkozások. Ez egyik át akar adni a másiknak 1 Mrd Ft piaci értékű tárgyi eszközt. Mindkét cég a Tao-tv. hatálya alá tartozik.
Három variációban gondolkodnak:
a) Tényleges piaci áron történik az eladás – ez számvitelileg, adóügyileg rendben van.
b) Ingyenes eszközátadás.
– A 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa-tv.) 67. §-a értelmében nem követel semmilyen áfát, illetve nem ellentétes a jogszabállyal, ha eltérnek a piaci értéktől.
– A fogadónál 1 Mrd Ft eszközérték-beruházás lesz, PIE-vonzattal az egyéb bevételen keresztül (1 Mrd), Écs alapján visszavezetésre kerül folyamatosan.
– Az átadónál kivezetés (persze lehet, hogy 1 Mrd Ft-nál kisebb összeg a nyilvántartás szerinti érték) – egyéb ráfordítás.
– Fontos kérdés a tao szerinti adóalap növelés/csökkentés. Ez hogyan alakul?
c) 0 és 1 Mrd Ft közötti értéken történne az eladás – az áfa a számla alapján kerül felszámításra [lásd a b) pontot is].
– A befogadónál csak a számla alapján lesz beruházási érték?
– Esetleg piaci értéken kellene a beruházást állományba venni a szállítókkal szemben és PIE-vel/egyéb bevétel/d szemben?
Gondolunk egy végletekig kiélezett helyzetre is, hogy ha 1 Ft-ért adja el, vagy ha ingyenesen adja át – micsoda jelentős különbség. Hiszen 1 Ft híján 1 Mrd Ft az „ajándék”. Itt is kérdésként merül fel a tao szerinti adóalap növelés/csökkentés. Ez hogyan alakul? Illetve felmerült a b) és c) pont kapcsán az esetleges illetékfizetés kérdése is.

Részlet a válaszából: […] Tao-tv. 7. § (1) bekezdés d) pontja szerint.Ha a kapcsolt felek által alkalmazott ár magasabb vagy alacsonyabb a szokásos piaci árnál, a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözetnek megfelelő összeggel – a Tao-tv.-ben előírt más, az adózás előtti eredményt növelő vagy csökkentő jogcímektől függetlenül – az adózás előtti eredményta) annak a félnek, amelynek az alkalmazott ellenérték következtében az adózás előtti eredménye kisebb, mint a szokásos piaci ár mellett lett volna, növelni kell az adóalapot [Tao-tv. 18. § (1) bekezdés b) pont];b) annak a félnek, amelynek az alkalmazott ellenérték következtében az adózás előtti eredménye nagyobb, mint a szokásos piaci ár mellett lett volna, csökkenteni lehet az adóalapot, feltéve, hogy– rendelkezik a másik fél által is aláírt okirattal, amely tartalmazza a különbözet összegét, és– rendelkezik a másik fél nyilatkozatával, amely szerint a másik fél a különbözet összegét (a szokásos piaci ár elve alapján meghatározott összeget) figyelembe veszi (vette) a társasági adó alapjának meghatározása során [Tao-tv. 18. § (1) bekezdés a) pont].Ezenkívül a kapcsolt feleknek a Tao-tv. 18. § (5) bekezdése szerint a miniszteri rendelet [32/2017. (X. 18.) NGM rendelet] előírásai szerint rögzíteni kell a szokásos piaci árat, az annak meghatározásánál általa alkalmazott módszert, valamint az azt alátámasztó tényeket és körülményeket, továbbá az éves társaságiadó-bevallásában a rendeletben meghatározottak szerint a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggésben adatot kell szolgáltatni az állami adó- és vámhatóságnak.4. 0 és 1 Mrd közötti értéken történő eladás esetén a vevőnek a beruházás bekerülési értékét az 1. pontban leírtak szerint kell meghatározni, azzal, hogy a vételár a számla szerinti érték. Ez esetben azonban felmerülhet a nem rendeltetésszerű joggyakorlás esete [Art. 1. § (1) bekezdés], amely esetben az adóhatóság az Art. 2–3. és 5. §-ában foglaltak szerint járhat el.5. Ha 1 Ft-ért adja el az eladó az eszközt, akkor a vevőnél – az 1. pontban foglaltakat is figyelembe véve – 1 Ft lesz a bekerülési értéken belül a vételár. Ez lesz az értékcsökkenés alapja. Az adóalap-csökkentés, -növelés ekkor is a 3. pont szerint történhet, azzal, hogy ha a bekerülési érték 200 ezer forint alatt lesz, akkor dönthet úgy a vállalkozás, hogy azt a használatbavételkor egy összegben elszámolja ráfordításként az Szt. 80. § (2) bekezdése szerint. Ezzel a ráfordítással is növelni kell a társaságiadó-alapot a Tao-tv. 8. § (1) bekezdés b) pontja szerint, és ugyanezen összeg adóalapot csökkentő tételként is figyelembe vehető a Tao-tv. 1. számú melléklet 5/e) pontja szerint.6. Illeték visszterhes ügylet esetén akkor merülhet fel, ha a szerződés tárgya ingatlan [Itv. 18. § (1)–(1a) bekezdés]. Ezen illeték alól mentességet fogalmaz meg az Itv. 26. §-a, amely rendelkezések közül a kérdésben vázolt esetben különösen a 26. § (1) bekezdés a), i), l) és t) pontjaiban, valamint az Itv. 26. § (1a) bekezdés a) és h) pontjaiban megfogalmazott esetek merülhetnek fel.Ajándékozási illeték merül fel ellenérték nélküli átadás esetén (és nem rendeltetésszerű joggyakorlás megállapítása esetén az 1 Ft-os vételáron történő szerződéshez kapcsolódóan) az Itv. 11. §-a alapján, figyelemmel az Itv. 102. § (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott fogalmakra.A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:59. § (2) bekezdése szerint a felek szabadon állapíthatják meg a szerződés tartalmát, így a köztük alkalmazandó ellenértéket is. [Szerződési szabadság.]Ingyenes eszközátadás:Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa-tv.) 11. § (1) bekezdése szerint ellenérték fejében teljesített termékértékesítés [2. § a) pontja] az is, ha az adóalany a terméket a vállalkozásából véglegesen kivonva, azt saját vagy alkalmazottai magánszükségletének kielégítésére, vagy általában, vállalkozásától idegen célok elérésére ingyenesen felhasználja, illetőleg azt más tulajdonába ingyenesen átengedi, feltéve, hogy a termék vagy annak alkotórészeinek szerzéséhez kapcsolódóan az adóalanyt egészében vagy részben adólevonási jog illette meg.Bár a kérdésből nem derül ki, hogy milyen célból történik az átadás, azonban figyelembe véve, hogy arra kapcsolt vállalkozások között kerül sor, így feltételezhetően nem vállalkozásidegen célból történik. Azonban a vállalkozásidegen cél fennállása nem minden esetben feltétele annak, hogy az ingyenes termékátadás ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek minősüljön. Ezen rendelkezést kell alkalmazni akkor is, amikor az átadásra nem vállalkozásidegen célból kerül sor, feltéve, hogy a levonási jogra és a végleges jellegű kivonásra vonatkozó törvényi előírás teljesül.Amennyiben ezen feltételek teljesülnek, abban az esetben az ingyenes átadás adófizetési kötelezettséget eredményez az átadónál. Megjegyezzük, hogy nem az vizsgálandó, hogy az átadó fél ténylegesen gyakorolta-e az adólevonási jogát, hanem az, hogy a kérdéses termékre vonatkozóan megillette-e az adólevonási jog, vagy sem.Az adó alapját ebben az esetben nem az Áfa-tv. 67. §-a alapján, hanem az Áfa-tv. 68. §-a szerint a termék vagy az ahhoz hasonló termék teljesítéskor megállapított beszerzési ára alapján, ilyen ár hiányában pedig a teljesítéskor[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 12.
Kapcsolódó címkék:  

Bizalmi vagyonkezelői jogviszonyba adott üzletrész (a vagyonkezelő és a vagyonrendelő azonos)

Kérdés: Egy kft. két magánszeméllyel rendelkező tagja értékesíteni kívánja üzletrészét 2026 januárjában. A kft. a kiva szerint adózik. A tagok az üzletrészeladást megelőzően egy egyoldalú bizalmi vagyonkezelői jogviszonyt (a továbbiakban: BVK) létesítettek 2025 októberében, és ezzel egy időben a társasági szerződés módosításával az üzletrész BVK-ba rendelése is megtörtént. A magánszemélyek a NAV-nál egy 25T201 nyomtatványon adószámot igényeltek (magánszemély-alapú bizalmi vagyonkezelés – a vagyonrendelő és a vagyonkezelő személye megegyezik). Ebben a szerződésben – amit egyébként az MNB-nél is be kellett jelenteni, és hatósági bizonyítványt kell kérni) induló kezelt vagyonként a kft. jegyzett tőkéjének (3000 E Ft) magánszemélyre jutó része (névérték), 1500 E Ft az induló kezelt vagyon lett, a bizalmi vagyonkezelésbe rendelt értéke egy hivatalos cégértékelés alapján 100.000 E Ft. Ez tehát majd az üzletrész eladásakor kerül ide be.
Kérdéseim a következők:
– A kft. 2025. évi adózott eredményét teljes mértékben ki kívánja fizetni osztalékként a BVK-nak. Ebben az esetben a kifizetendő osztalék bruttó módon történjen meg szja és szocho levonása nélkül? Tehát a kft. nem vonja le egyik adót sem?
– A kft. által kifizetett bruttó osztalék – feltételezem, hogy – kivaalapot növelő tétel, nincs befolyása annak, hogy ez a BVK-ba kerül.
– A BVK-ból 5 éven túli kedvezményezettek részére történő kifizetés teljes adómentességet élvez?
– A BVK-ban a kapott osztalék társaságiadó-mentességet élvez? (Mivel a szerződés vagyonrendelője és kedvezményezettjei is kizárólag magánszemélyek, és a kezelt vagyonnak csak pénzügyi bevétele van, lásd osztalék.)
– Igaz-e, hogy ha a BVK által tulajdonolt üzletrészt értékesítik, akkor az ebből a BVK-ba befolyó ellenérték – amennyiben azt a BVK legalább 5 évig kezeli – a kedvezményezettek részére történő kifizetéskor adómentes?
– A vagyonkezelőnek milyen bevallási/adatszolgáltatási kötelezettségei vannak, milyen gyakorisággal?
– A BVK tao és hipa hatálya alá is tartozik, tehát kell tao- és hipabevallást is beadnia majd, akár nullásan is? Mikor keletkezik taofizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] vagyonkezelő, a magánalapítvány eszközérték-növekményt tart nyilván, a bevétel az ezen eszközérték növekménye erejéig osztalékként adóköteles, ha a bevétel tárgyául szolgáló vagyoni érték kiadása és az adott eszköz vagyonrendelő, alapító (csatlakozó) által történő vagyonkezelésbe, a magánalapítvány részére tulajdonba adása között még nem telt el öt év.– A BVK-ban a kapott osztalék társaságiadó-mentességet élvez, mivel a szerződés vagyonrendelője és kedvezményezettjei is kizárólag magánszemélyek, és a kezelt vagyonnak csak pénzügyi bevétele van (osztalék). A Tao-tv. 20. § (1) bekezdés b) pont alapján nem kell az adót megfizetnie a természetes személlyel mint vagyonrendelővel kötött bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján, a vagyonkezelő által kizárólag természetes személy mint kedvezményezett javára kezelt vagyonnak, ha az adóévben csak befektetett pénzügyi eszközök, követelések, értékpapírok vagy pénzeszközök átvétele, birtoklása, hasznainak szedése vagy ilyen eszközzel kapcsolatos rendelkezési joga gyakorlása révén szerzett bevételt.– Ebben az esetben is leegyszerűsítve a választ, ha a BVK által tulajdonolt üzletrészt értékesítik, akkor az ebből a BVK-ba befolyó ellenérték – amennyiben azt a BVK legalább 5 évig kezeli – a kedvezményezettek részére történő kifizetéskor adómentes.Az Szja-tv. 1. számú melléklet 7.26. pontja szerint adómentes a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelő által a kezelt vagyon, valamint a magánalapítvány vagyona terhére– a kedvezményezett magánszemély részére juttatott vagyoni érték – ide nem értve az említett vagyonok osztaléknak minősülő hozamait;– a vagyonelem tulajdonjogát nem eredményező vagyoniérték-szerzés (ideértve különösen az ingyenes vagy kedvezményes használatot), azzal, hogy nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha a kedvezményezett magánszemély e jogállását valamely tevékenység, dolog átruházása vagy szolgáltatás nyújtása ellenértékeként, vagy azzal összefüggésben szerezte.– A bizalmi vagyonkezelőnek a KBIZ jelű nyomtatványon van adatszolgáltatási kötelezettsége. A bizalmi vagyonkezelő és a magánalapítvány ezen a nyomtatványon szolgáltat adatot az állami adóhatóság részére a magánszemély nevének, adóazonosító számának feltüntetésével, a részére történő vagyonátadás során nyilvántartásba vett vagyoni értékre vonatkozóan, a vagyonrendelő, az alapító vagy a csatlakozó részére kiállított igazolás tartalmáról az igazolás kiállítását[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 15.
Kapcsolódó címkék:  

Reprezentációs költség és adóinak könyvelése, bevallása

Kérdés:

Egy kft. 11. hóban felmerült reprezentációs költséget könyvel. Tudomásunk szerint az ügylet után fizetendő szja-t és szochót 2026. 01. 12-ig kell bevallani és megfizetni [Szja-tv. 69. § (5) bekezdés a) pont]. Milyen dátummal kell könyvelni az előírandó adókat? Megfelelő-e, ha 2025. 12. 31-ével, vagy 2026. 01. 12-re kell könyvelni, és elhatárolni a költséget 2025-re?

Részlet a válaszából: […] 2025. 12. 31-ével legkésőbb könyvelni kell, nem kell elhatárolni. Számviteli szempontból nincs annak jelentősége, hogy az ügylet után a fizetendő szja-t és szochót 2026. 01. 12-ig kell[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 15.
Kapcsolódó címkék:  

Elektromos autó mentesülése az adók alól

Kérdés: Egy kft. két belföldi magánszemély tulajdonosának egyike 2025 szeptemberében értékesítette adásvételi szerződéssel a kft.-nek a saját autóját. Az autó paraméterei: elektromos szgk., 230 kW, környezetvédelmi besorolása: 5E.
Jól gondolom-e:
– Ez tisztán elektromos autó, és ezért 2026. 12. 31-ig cégautóadó alóli mentesség vonatkozik rá? (Vagy 2025. 01. 01-től már ezen autók után – mivel a kft. ezt 2025. szeptemberben vásárolta meg a magánszemélytől – fizetni kell a cégautóadót?)
– Gépjárműadót sem kell az ilyen autó után fizetnie a cégnek?
– Illetve, ha egyszer értékesíti a cég ezen tárgyi eszközként nyilvántartott autóját, azt áfamentesen fogja számlázni az Áfa-tv. 87. § c) pontja alapján?
Részlet a válaszából: […] elektromos gépkocsi, amelynek a hajtáslánca legalább egy elektromos energiatároló eszközt, elektromosáram-átalakító egységet és olyan elektromos gépet tartalmaz, amely a gépkocsi meghajtására szolgáló tárolt elektromos energiát mechanikai energiává alakítja, és a gépkocsi meghajtásához más erőforrással nem rendelkezik (5E környezetvédelmi osztály);b) a külső töltésű hibrid elektromos gépkocsi (plug-in hibrid gépkocsi), amely gyári kialakítása szerint rendelkezik olyan csatlakozóval és áramátalakítóval, ami lehetővé teszi az elektromos energiatárolójának külső elektromos energiaforrásból történő feltöltését, elektromos üzemben a hatótávolsága – az ENSZ–EGB 101. számú előírás szerint mérve – legalább 25 km (5P környezetvédelmi osztály);c) a növelt hatótávolságú hibrid elektromos gépkocsi, amely a b) pontban foglaltaknak megfelel, és hatótávolsága tisztán elektromos hajtással legalább 50 km (5N környezetvédelmi osztály).Mindezek alapján, ha a kérdésben említett gépkocsi tisztán elektromos, és ezáltal az 5E környezetvédelmi besorolásba tartozik, úgy azzal összefüggésben nem merül fel cégautóadó-, illetve gépjárműadó-fizetési kötelezettség.Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa-tv.) 87. § c) pontja értelmében mentes az adó alól a termékértékesítés abban az esetben, ha az értékesítést megelőzően a termékhez előzetesen felszámított adó kapcsolódott volna, az a 124. § (1) bekezdés d) pontja szerint – a 125. § (1) bekezdés a) pontban foglaltakra is figyelemmel – nem lenne levonható.Ezen előírás alapján a személygépkocsi[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 15.
Kapcsolódó címke:

Járulékos díjnövekmény utólagos számlázása

Kérdés: Ügyfelünk gázkereskedelemmel foglalkozó vállalkozás. A gáz értékesítéséről szóló számláit az Áfa-tv. 58. § (1) bekezdése alapján állítja ki oly módon, hogy az alap értékesítési tétel, a földgázdíj mellett a jogszabályok alapján különböző járulékos díjtételeket is kiszámláz (forgalmi díjak, biztonsági készlet stb.). Ilyen járulékos elszámolási tétel az EKR (vagyis az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer) díja. Ezt a díjat egy törvény, illetve végrehajtási rendelete 3 évre visszamenőlegesen módosította oly módon, hogy a díjnövekményt ügyfeleinek jogosult visszamenőleg kiszámlázni. Álláspontunk szerint a törvényhely magyarázatára készült NAV-tájékoztató alapján (Időszakos elszámolású ügyletekre vonatkozó szabályozás változása) a helyes megoldás az, hogy nem kell helyesbítő számlát kibocsátani, hanem a kimutatott EKR-díjkülönbözetet a soron következő gázszámlában kell szerepeltetni, és azon áfaidőszaki bevallásban kell feltüntetni, olyan teljesítési időpontban, mely a díjkülönbözet fizetési határidejétől és az Áfa-tv. előírásaitól függ.
1. Helyes ez az álláspont?
2. Amennyiben helyes, akkor ez azt jelenti, hogy a díjkülönbözettel kapcsolatban a 3 évvel korábbi időszakra vonatkozóan semmilyen önellenőrzési és adókorrekciós kötelezettsége nincs, a különbözet minden adóvonzatát a bevallás időszakában kell elszámolni?
3. Ha nem helyes, akkor hogyan kell az EKR-változás miatti különbözetet a vevő felé kiterhelni? (Elszámolási időszak, teljesítési időpont, számla vagy helyesbítő számla?)
4. Jogosan vetünk el minden olyan felvetést, amely az utólagos kiterhelést az eredeti fogyasztás teljesítési időpontjára kiállított helyesbítő számla és önellenőrzések nyomán gondolja rendezni?
5. Változtat-e a fentieken, ha olyan gazdasági társaság részére történik a többletdíj kiszámlázása, amely csak egyszeri megrendelő volt, illetve a díjkülönbözet kiszámlázásakor már nincs folyamatos szerződése az eladóval?
6. Tao és számviteli szempontból milyen időszakra kell kimutatni az egyes módosító tételeket? Az eredeti elszámolási időszakra, vagy – ha a kiszámlázásuk szabályosan megoldható az aktuális havi gázszámla részeként – a 2025. évre?
Részlet a válaszából: […] kapcsolódóan meg kell vizsgálni, hogy az Áfa-tv. 58. §-ának mely bekezdése alapján határozandó meg a teljesítési időpont, így az ahhoz kapcsolódó adófizetési kötelezettség az új számla kibocsátásakor, az időszak végén vagy a fizetés esedékességekor keletkezik, vagy az időszak utolsó napjától számított 60. napon. Ha például a fizetési esedékesség és az új bizonylat kibocsátása is megelőzi az időszak végét, úgy a korrekció miatti új teljesítési időpont is az új számla kibocsátásához igazodik.Ha az új fizetési esedékességi időpont az időszak végétől számított 60. napon belülre vagy a 60. napra esik, úgy az új teljesítési időpont a fizetési határidő napja. Ilyenkor az adóalany a pótlólagosan fizetendő adót is a megállapított teljesítési időpontot magában foglaló adómegállapítási időszakban veheti figyelembe, nem kell tehát önellenőriznie.Önellenőrzés értelemszerűen az utolsó esetkörhöz tartozik, vagyis önellenőrzést abban az esetben kell végezni, ha a felek abban egyeznek meg, hogy a már bevallott időszakok kapcsán megállapított ellenértéket emelik meg a pótlólag fizetendő díjjal, hiszen ezen esetben az eredetileg megállapított adóalap, illetve a fizetendő adó nő. Ezen esetben a számlakibocsátónak számlakorrekciót is kell végeznie.Ha a vevővel a gázkereskedő már nem áll folyamatos elszámolási viszonyban, akkor pótlólagosan fizetendő díj elszámolására nézve új fizetési esedékesség megállapítása, illetve a korábbi időszakok módosítása lehet megoldás. Ettől meg kell különböztetni azt az esetet, ha a vevő felé csak egyszeri alkalommal történt gázértékesítés, vagyis ha az ügylet kapcsán a teljesítés időpontját nem az Áfa-tv. 58. §-a, hanem az Áfa-tv. 55. §-a szerint kellett megállapítani. Ha a vonatkozó jogszabályi előírások alapján ilyen esetben is lehetőség nyílik arra, hogy az értékesítő pótlólag érvényesítse a kérdéses díjtételt, úgy annak elszámolását az eredeti időszak önellenőrzésével szükséges megvalósítani.A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXIII. törvény (Tao-tv.) 6. §-a értelmében a társasági adó alapja belföldi illetőségű adózó és külföldi vállalkozó esetében az adózás előtti eredmény, módosítva a 7., 8., 16., 18. és a 28. §-okban, valamint a VII. fejezetben foglaltakkal.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 15.
Kapcsolódó címke:

Egyéni vállalkozó átalakulása kft.-vé (zárási feladatok)

Kérdés: Kereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozó egyszemélyes kft.-vé alakul. A leltárban szereplő eszközök és kötelezettségek mind a kft. tulajdonába kerülnek. Az eszközök között tárgyi eszköz, árukészlet, valamint vevői követelés van kimutatva, a kötelezettségek között jelentős összegű, árubeszerzési célú szállítói tartozás szerepel. A kérdéseim az egyéni vállalkozási tevékenység lezárásához, az adóbevallások elkészítéséhez kapcsolódnak.
1. A megszűnő EV rendezetlen vevői és szállítói számláinak áfatartalma szerepel a leltárban és a nyitó mérlegben. Az ezen számlákban szereplő áfa bevallása és pénzügyi rendezése a kft. feladata?
2. A leltárban szereplő árukészlet értékéből csak a korábban költségként elszámolt, kiegyenlített készlettel kell megnövelni a megszűnő vállalkozás bevételét, vagy a teljes készletértékkel, pénzügyi rendezettségtől függetlenül?
3. Azt gondolom, hogy az átadott nyitott vevői követelések nettó értékét mint adóköteles bevételt a megszűnő egyéni vállalkozónak figyelembe kell vennie a bevételei között. Az Szja-tv. 49/A § (4) bek. b) pontjának értelmezésében segítséget kérek: „az egyéni cég tulajdonába nem adott követelésre tekintettel befolyt ellenértéket a megszűnés adóévében megszerzett vállalkozói bevételnek kell tekinteni”. Mit kell érteni ez alatt?
Részlet a válaszából: […] követő teljesítési dátummal kiállított számlákat befogadni (ideértve a közösségi számlákat is) és a záró áfabevallásban (és összesítő nyilatkozatban) feltüntetni nem lehet.2. A készletek közül mindazok bekerülési értéke, amelyeket költségként már elszámolt, leltári, azaz bevételnek fog minősülni. A kft. nyitó mérlegében pedig készletként kerülnek kimutatásra, majd az értékesítéskor, felhasználáskor a kft. költségként fogja elszámolni. Álláspontunk szerint a leltárban szereplő árukészlet értékéből a költségként még el nem számolt készlet értékét költségként el kell számolni, és a bekerülési értékkel meg kell növelni a megszűnő egyéni vállalkozó bevételét. A kft. nyitó mérlegében pedig készletként kerülnek kimutatásra, majd az értékesítéskor, felhasználáskor a kft. költségként fogja elszámolni.3. Az átadott nyitott vevői követelések nettó értékét, mint adóköteles bevételt, a megszűnő egyéni vállalkozónak figyelembe kell vennie a bevételei között. A kft. a követelést a nyitó mérlegében vevői követelésként tartja nyilván, s amikor megfizetik, akkor ezen vevői követelés megszűnik. Az egyéni vállalkozás alatti tevékenység eredményét a megszűnő egyéni vállalkozás adózza le.Az egyéni vállalkozó gyakorlatilag elszámolja az általa kiállított és befogadott számlák ellenértékét[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 15.
Kapcsolódó címkék:  

Többgyermekes anyák szja-mentességének felső határa

Kérdés: 1. A három- vagy többgyermekes anyák 2025. október 1-től fennálló szja-mentességének van-e a kereset oldaláról felső határa?
2. Van-e felső határ a szociális hozzájárulás tekintetében?
Nem világos ugyanis számunkra a Szocho-tv. 2026. január 1-től hatályos 1/a bekezdése. Hogyan kell megállapítani az éves átlagkeresetet, és kinek az átlagkeresetéről beszélünk, egy adott emberéről, vagy a KSH által deklarált országos átlagkeresetről?
3. Helyesen gondoljuk-e, hogy amennyiben a kedvezménnyel érintett dolgozó havi átlagkeresete 1.000.000 Ft, akkor az éves átlagkereset 12 millió forint, és ennek a négyszerese, 48 millió forint után lép be a munkáltató oldaláról a szochofizetési kötelezettség? Vagy a 2026. évre tervezett KSH szerinti havi átlagkeresetnek – kb. 700 E Ft – az éves átlagkeresete, ezen összeg tizenkétszerese, azaz 8.400.000 Ft, melynek a négyszerese (33.600 E Ft) fölötti részre keletkezik a szochofizetési kötelezettség?
4. Értelmezhető-e a limitálás a kiva hatálya alá tartozó adóalanyokra vagy nem?
Részlet a válaszából: […] a magánszemély által nem egyéni vállalkozóként kötött, díjazás ellenében történő munkavégzésre irányuló más szerződés alapján folytatott tevékenységéből származó jövedelme.Az előzőekben fel nem sorolt, egyébként a törvény alapján adóköteles jövedelmekre nem érvényesíthető a kedvezmény. Például bérbeadásból, szálláshely-szolgáltatásból származó, egyéb jogcímen szerzett, valamint az ekhós jövedelmekre nem érvényesíthető a kedvezmény.Például a háromgyermekes anya éves összevont adózás alá tartozó jövedelme 9 millió forint, ebből a bérjövedelem 7 millió forint, a bérbeadásból származó jövedelem 2 millió forint, akkor csak a 2 millió forint jövedelmet terheli az szja-fizetési kötelezettség. Például egy háromgyermekes, vagy 2026. január 1-jétől 40 év alatti kétgyermekes anyának a havi bérjövedelme 600 000 Ft, akkor azt nem terheli szja-fizetési kötelezettség.2. A gyermekek számától függő szja-kedvezményt érvényesítő – a Tbj-tv. szerinti – saját jogú nyugdíjas magánszemély vonatkozásban van felső határa a szocho fizetésének 2026. január 1-jétől. A saját jogú nyugdíjas magánszemélyekre vonatkozó szociális hozzájárulási adó alóli mentességet előíró szabályoktól [Szocho-tv. 5. § (1) bekezdése] eltérően az 5. § (1a) bekezdés alapján a gyermekek számától függő személyijövedelemadó-kedvezményt (gyakorlatilag adómentességet) érvényesítő ugyanazon nyugdíjas magánszemélynek jövedelmet juttató kifizetőnek adókötelezettsége keletkezik, ha az adóévben a kedvezményalapba tartozó jövedelmek együttes összege meghaladja az éves átlagkereset négyszeresét, és a juttatott jövedelem tekintetében a kifizetőnek egyébként adóelőleget kellene levonnia (pl.: bér, megbízási jogviszonyból származó jövedelem). A szabály alkalmazása során az ugyanazon magánszemélynek jövedelmet juttató kapcsolt vállalkozásokat egyazon kifizetőnek kell tekinteni. Az éves átlagkereset fogalmát az Szja-tv. 3. § 72. pontja tartalmazza, amely szerint átlagkeresetnek minősül a tárgyévet megelőző év július hónapjára közzétett (KSH által) nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset tizenkétszerese. Tehát az érintett saját jogú nyugdíjas magánszemély éves jövedelmét kell viszonyítani a tárgyévet megelőző év július hónapjára közzétett (KSH által) nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset tizenkétszeresének négyszereséhez, és ha az adóévben az ugyanazon magánszemélynek juttatott kedvezményalapba tartozó jövedelmek együttes összege meghaladja az éves átlagkereset négyszeresét, és a jutatott jövedelem tekintetében a kifizetőnek van szochofizetési kötelezettsége.Szociálishozzájárulásiadó-kötelezettsége keletkezik az anyák kedvezményét érvényesítő, önfoglalkoztató (pl.: egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő) nyugdíjas magánszemélynek is az 5. § (1b) bekezdés alapján, ha az általa érvényesített[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 12.
Kapcsolódó címkék:  

Földgáz beszerzése és értékesítése Ausztriában

Kérdés: A magyarországi székhelyű energiakereskedő társaság földgázt szerez be és értékesít Ausztriában. A földgáz fizikai értelemben nem kerül Magyarországra. Áfa szempontjából regisztráció szükséges? A számvitelben való elszámolását kérdezem, mind az árbevétel, mind a beszerzési érték tekintetében: egyéb árbevétel, exportárbevétel-elábé?
Részlet a válaszából: […] számviteli előírások szerint a földgáz anyagnak, árunak minősül) importbeszerzésként kell kimutatni, értékesítését pedig az eladott áruk beszerzési értékeként kell elszámolni készletre vétel hiányában is.Az eredménykimutatásban külön soron szerepel az előbbiek szerinti exportértékesítés árbevétele, illetve az importbeszerzés miatti eladott áruk beszerzési értéke.Az általános forgalmi adót illetően elmondható, hogy az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa-tv.) 2. § a) pontja értelmében adót kell fizetni az adóalany által – ilyen minőségében – belföldön és ellenérték fejében teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás után.Az Áfa-tv. 34. § (1) bekezdés a) pontja értelmében, ha a gáz az adóalany kereskedő részére a Közösség területén levő földgázrendszeren vagy bármely más, ilyen rendszerhez kapcsolt hálózaton keresztüli értékesítése történik, a termék értékesítésének teljesítési helye az a hely, ahol az adóalany kereskedő gazdasági céllal letelepedett, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig az a hely, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van. Adóalany kereskedő az, aki (amely) gáz, hő- vagy hűtési energia, valamint villamos energia továbbértékesítésével fő tevékenységként foglalkozik, és akinek (amelynek) saját felhasználása (fogyasztása) e termékekből elhanyagolható mértékű.Ha azonban a termékértékesítés nem adóalany kereskedő részére történik, a termék értékesítésének teljesítési helye az a hely, ahol a beszerző a gázt ténylegesen felhasználja (elfogyasztja).E rendelkezések alapján a földgáz értékesítésének teljesítési helye a vevő személyétől függően a vevő letelepedésének helyéhez, illetve a fogyasztás helyéhez kapcsolódik. Ennek megfelelően, ha a belföldön letelepedett földgázkereskedő[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 15.
Kapcsolódó címke:
1
2
3
…
10