84 talált cikk az üzletrész kifejezésre szavak mindegyikével

Kérdés: Egy belföldi kft. 2008-ban megvásárolta egy másik belföldi kft. 100%-os üzletrészét X euró összegben egy olasz társaságtól. Az üzletrész adásvételét a cégbíróság bejegyezte. Az olasz félnek az üzletrész ellenértékét még nem fizette ki. Az üzletrész euróban meghatározott értékét milyen árfolyamon kell kimutatni? Év végén a még ki nem fizetett összegre kell-e elszámolni árfolyam-különbözetet?

Kérdés: A társaság visszavásárolta az egyik tag üzletrészét, így a társaság a társasági szerződés szerint is X százalékban tulajdonos. Szolgáltatási szerződést magával nem köthet, de üzletrésze után teljesíthet-e működésiköltség-hozzájárulást? Ha igen, akkor milyen formában?

Kérdés: Az ingatlannal rendelkező kft. egyik 50%-os tulajdonosától visszavásárolja az üzletrészét. A másik 50%-os tulajdonos terve az, hogy a visszavásárolt üzletrészt majd bevonja. A két gazdasági esemény során kell-e illetékfizetéssel számolni?

Kérdés: Egyik magánszemélytulajdonos jegyzett tőkéjének múltja:
– üzletrészvétel 2009. 10. 05., névérték 1 500 000 Ft (50%), beszerzési értéke 6000 euró;
– tőkeemelés a cég eredménytartalékából 37 millió forinttal, a tulajdonos üzletrészének a névértéke 18 500 000 forinttal nő;
– az üzletrész 2 százalékának az értékesítése 2010. 12. 03-án, megmaradt 48%;
– 2011. 12. 22-én 26% üzletrész-átruházás a cégnek (saját részesedés visszavásárlása), névértéke 10 400 000 Ft, a megmaradt üzletrész névértéke 8 800 000 Ft.
Véleményem szerint a tulajdonosnak az árfolyamnyereségből származó jövedelmét 16% személyi jövedelemadó és 14% egészségügyi hozzájárulás terheli. Amiben elbizonytalanodtam: a tőkeemelés a cég eredménytartalékából. Ez módosít valamit az adózás módján? Hogyan határozom meg most az üzletrész beszerzési értékét?

Kérdés: Egy magánszemély megvásárolta a belföldi gazdasági társaság 100%-os tulajdoni részesedését. Az üzletrész megvásárlásával a cég többségi tulajdonosává vált ("A" anyacég). Az "A" anyacég többségi tulajdonosa több kft.-nek, betéti társaságnak. Kérdésünk, hogy a következőkben leírt könyvelési tételek helyesek-e az anyacégnél?
A régi tulajdonos "B" cég úgy adta el a leányvállalatai üzletrészeit az "A" anyacégnek, hogy az eladó és leányvállalatai jelentős szállítói tartozást halmoztak fel. A három jelentős szállító ("C", "D", "E" társaság) közül "C" társaság az eladó "B" társaság üzletrészére már korábban jelzálog-kötelezettséget is bejegyzett.
a) -Az "A" és "B" társaság a leányvállalatok üzletrészeinek adásvételi szerződésében a vételár meghatározásakor a "C" társaságtól átvállalt tartozás összegéből indultak ki, és így magas üzletrészértéket állapítottak meg, amelynek a kifizetése a tárgyévben nem történt meg. Könyvelési tétel az anyacégnél: T 17 – K 45 "C" jelentős szállítói kötelezettség.
b) -Az "A" anyacég másik két szállítóval szembeni kötelezettséget is átvállalja. Az ezen cégekkel szembeni tartozásátvállalás azonban nem képezi a vételár részét, így az ellenérték nélküli tartozásátvállalás könyvelése: T 17 – K 45 "D" és "F" szállítók.
c) -A "C" szállító az "A" anyacég kötelezettségének jelentős részét a tárgyévet követően elengedi: T 45 "C" – K 98.
d) -A "C" szállító átvállalja az "A" anyacég "D" és "E" szállítóinak tartozását, és a tartozás összegében árut ad át térítés nélkül. Könyvelés a tartozást átvevőnél: T 454 "C" szállító – K 98, T 815 – K 454 (árubeszerzés), T 45 "D" és "E" – K 384 (kiegyenlítés).
Kérdés még az is, hogy a tartozásátvállalásoknál már 2010-ben alkalmazni kell a Tao-tv. 3. számú mellékletének A/13. pontját?

Kérdés: A kft. visszavásárolt saját üzletrészének könyvekben kimutatott bekerülési értéke tartósan és jelentősen magasabb az üzletrészre jutó saját tőke értékének. Szerintünk a saját üzletrészre az évzáráskor értékvesztést kellene elszámolni olyan mértékig, hogy a saját üzletrész könyvekben kimutatott értéke a saját üzletrészre arányosan jutó saját tőke értékének megfelelő összegre csökkenjen. Az ily módon ráfordításként elszámolandó értékvesztés csökkenti az adózás előtti eredményt és ezen keresztül a társaságiadó-alapot, és ehhez nem kapcsolódik semmilyen jogcímen társságiadó-alapot növelő tétel. Helyesen gondoljuk?

Kérdés: Belföldi ingatlantulajdonnal rendelkező, Magyarországon bejegyzett kft.-nek két tulajdonosa van: apa és fia. Tulajdoni hányaduk 50-50 százalék. A kft.-nek a belföldi ingatlanon a tulajdonjoga már 2009. 12. 31-én fennállt. 2010 októberében az apa ajándékozási szerződéssel a teljes üzletrészét a fiának ajándékozta. Ezzel a fiú tulajdoni hányada a kft.-ben 100 százalékra emelkedett. Keletkezik-e a fiúnak illetékfizetési kötelezettsége?

Kérdés: A kft.-nek két tulajdonosa van, a szülő és a gyermek, 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal. A jegyzett tőke 2x1,5 M Ft, a saját tőke 30 M Ft, a kft. ingatlan vagyonnal nem rendelkezik. A szülő a gyermekének ajándékozza az üzletrészét. Kinek és milyen adó- vagy illetékfizetési kötelezettsége keletkezik?

Kérdés: A kft. a tulajdonosi szerkezet átalakításával a társasággal munkaviszonyban álló menedzsment érdekeltségi rendszerét szeretné kialakítani oly módon, hogy részükre biztosítani kívánja az ingyenes vagy kedvezményes áron történő üzletrészhez jutás lehetőségét. A Gt. milyen lehetőséget kínál az érdekeltségi rendszer ilyen módon történő kialakításához akkor, ha a társaság rendelkezik visszavásárolt üzletrésszel, és ha nem rendelkezik? A tulajdonosi szerkezet ilyen módon történő átalakítása során a társaságot és a magánszemélyt milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli?

Kérdés: A kft. a jegyzett tőkének megfelelő saját tőkével rendelkezik. A társaságban van egy viszonylag nagy értékkel bíró ingatlan. A társaságot el akarják adni a tulajdonosok. Hogyan lehet meghatározni a kft.-üzletrész piaci értékét?