Előleg és áfája az új Szt.-ben


Az immateriális javakra, a beruházásokra, a készletekre adott előleget áfa nélkül, a vevőtől kapott előleget a befolyt összegben, az áfával növelt értéken kell kimutatni az új Szt. szerint. Miért kell eltérően kimutatni az adott, illetve a kapott előleget?


Megjelent a Számviteli Levelekben 2001. február 8-án (3. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 47

[…] az adott előleget a levonható általános forgalmi adó nélküli értéken kell kimutatni. A számviteli alapelvekből, de a számviteli törvény tételes előírásaiból is következik, hogy a kötelezettségeket mindig a fizetendő (a visszafizetendő) összegben kell kimutatni. A kapott előlegnél a visszafizetendő összeg a szerződés szerinti teljesítéskor beszámításra kerülő összeggel azonos. Mivel a teljesítéskor a számlázott érték tartalmazza a fizetendő általános forgalmi adót is, és ennek részbeni (vagy teljes) pénzügyi fedezetét jelentette a kapott előleg, ezért kell a kötelezettségek között a vevőtől forintban kapott előleget a ténylegesen befolyt (az általános forgalmi adót is magában foglaló) összegben kimutatni [új Szt. 68. §-ának (3) bekezdése.] Itt kell megjegyezni, az előleg bizonylata – az áfatörvény 43. §-ának (3) bekezdése szerint – a számlát helyettesítő okmány, amelynek tartalmaznia kell a fizetendő, illetve az előzetesen felszámított általános forgalmi adót is. [Az áfatörvény 17. §-ának(2) bekezdéséből következően az előlegként átvett (jóváírt) pénzösszeget úgy kell tekinteni, mint ami az adó összegét is tartalmazza.] Az előbbiekből következően, az a gazdálkodó, aki az előleget kapja, a pénzmozgással egyidejűleg az általa kiállított számlát helyettesítő okmány alapján könyveli a pénz növekedését költségvetési befizetési kötelezettségként (a fizetendő általános forgalmi adóval azonos összegben) és a vevővel […]
 
Kapcsolódó címkék:    
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.