Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2001. február 22-én (4. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 62

[…] arányos részét, és erről a bankértesítés megérkezett. A kiegyenlített devizakötelezettség forintértékét a felvett devizahitel devizaösszegének és a devizahitel felvételekor (a devizakötelezettség kiegyenlítésekor) érvényes (a hitelfelvétel napjára vonatkozó), a választott hitelintézet által meghirdetett devizavételi és devizaeladási árfolyama átlaga szorzataként kell meghatározni, majd a devizahitel-felvételt és a kötelezettség csökkenését kell könyvelni (T 4552 – K 4442); az előbbi tétel könyvelése után a külföldi szállító számláján a kiegyenlített devizához kapcsolódóan mutatkozó egyenleget (a deviza importbeszerzéskori és kiegyenlítéskori választott árfolyama közötti különbözettel meghatározott összeget), ha = az Követel jellegű, akkor árfolyamnyereségként (T 4552 – K 9762), = az Tartozik jellegű, akkor árfolyamveszteségként (T 8762 – K 4552) kell elszámolni. 4. A külföldi szállítóval szembeni – 1. pont szerinti – kötelezettségünk fennmaradt összegét elszámolási betétszámláról egyenlítjük ki. A hitelintézetnek megadtuk az erre vonatkozó megbízást. A hitelintézet értesítése a devizatartozás kiegyenlítéséről és az elszámolási betétszámláról történt forintfelhasználásról megérkezett. A kiegyenlített devizakötelezettség forintértékét nem kell meghatározni, a devizakötelezettség kiegyenlítését az elszámolási betétszámláról ténylegesen felhasznált forintösszegben kell elszámolni, meg kell viszont állapítani az átváltási devizaárfolyamot a ténylegesen fizetett forintérték és a kiegyenlített deviza hányadosaként (ennek valójában egyeznie kell az adott hitelintézet által meghirdetett, az átváltás napjára vonatkozó devizaeladási árfolyammal), és a kötelezettség csökkenését könyvelni (T 4552 – K 384), az előbbi tétel könyvelése után a külföldi szállító számláján mutatkozó egyenleget (a deviza importbeszerzéskori választott és a kiegyenlítéskori számított átváltási árfolyama közötti különbözettel meghatározott összeget), ha = az Követel jellegű, akkor árfolyamnyereségként (T 4552 – K 9762), = az Tartozik jellegű, akkor árfolyamveszteségként (T 8762 – K 4552) kell elszámolni. 5. A 3. pont szerint felvett devizahitel első részlete törlesztésre kerül az elszámolási betétszámláról. A hitelintézet értesítése megérkezett a devizahitel törlesztéséről és az elszámolási betétszámláról történt forintfelhasználásról. A törlesztett devizahitel forintértékét nem kell meghatározni, a devizahitel-törlesztés összegét az elszámolási betétszámláról felhasznált forintösszegben kell elszámolni, meg kell viszont állapítani az átváltási devizaárfolyamot (amelynek az adott hitelintézet által meghirdetett, az átváltás napjára vonatkozó devizaeladási árfolyammal kell valójában megegyeznie), és a devizahitel csökkenését elszámolni (T 4442 – K 384); az előbbi tétel könyvelése után a devizahitel-számlán a törlesztett devizához kapcsolódóan mutatkozó egyenleget (a deviza felvételkori választott és a törlesztéskori számított átváltási árfolyama közötti különbözettel meghatározott összeget), figyelemmel arra, hogy a tárgyi eszköz még nem került üzembe helyezésre, ha = az Követel jellegű, akkor a bekerülési értéket csökkentő tételként (T 4442 – K 161), = az Tartozik jellegű, akkor a bekerülési értéket növelő tételként (T 161 – K 4442) kell elszámolni. 6. A tárgyi eszközt rendeltetésszerűen használatba vették. Ez esetben a devizahitel felvételétől az üzembe helyezésig terjedő időtartamra a devizahitel kamatát el kell számolni, forintértékét a kölcsönszerződés szerint devizában fizetendő kamat összegének és az adott devizának az üzembe helyezéskor érvényes (az üzembe helyezés napjára vonatkozó), a választott hitelintézet által meghirdetett vételi és eladási árfolyama átlaga szorzataként kell meghatározni, majd a bekerülési értéket növelő, illetve csökkentő tételként elszámolni [T 161 – K 4793 (esetleg K 4552), T 4793 – K 161]. 1. Olvasói szrevétel (megjelent a Számviteli Levelek 8. számában – 2001. 04. 19.): A Számviteli Levelek 4. számában a 62. kérdésre adott válasz 2. pontjában leírtak helyességét Olvasónk vitatja. Szerinte, ha a devizakötelezettséget a devizaszámláról egyenlítik ki, akkor – a kérdésre adott válasz szerint – kétszeres árfolyamkülönbözet-elszámolási kötelezettség van, ami felesleges (korábban ilyen nem volt). A szerző válaszol: Tisztelt Olvasó! Igaza van. A 62. kérdésre adott válaszban egységesen kezeltük a devizával kapcsolatos elszámolásokat. Az Ön által javasolt módszer egyszerűbb és csak egy helyen jelenik meg árfolyamkülönbözet. Így a Számviteli Levelek 4. számában a 62. kérdésre adott válasz 2. pontja helyett a következő elszámolás is megfelelő: 2. A külföldi szállítóval szembeni – előző pont szerinti – kötelezettségünk egyharmadát a hitelintézet deviza-betétszámlánkról kiegyenlítette, […]