Jogszabályi mértéket meghaladóan adott napidíj
Kérdés
A szolgáltatási tevékenységet rendszeresen vidéken végző dolgozóink részére a 110 Ft/nap napidíjon felül bérjegyzékben 440 Ft/nap napidíjat számfejtünk. A számfejtett 440 Ft/nap napidíjat természetbeni juttatásnak minősítettük, és így utána 44 százalék személyi jövedelemadót, 31 százalék társadalombiztosítási járulékot, 3 százalék munkaadói járulékot fizettünk. Helyesen jártunk-e el? Ha nem, szankcionálhat-e az APEH?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2001. október 11-én (19. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 356
[…] élelmezési költségtérítés a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő dolgozó élelmezési költségtérítéséről szóló minisztertanácsi rendeletben meghatározott kötelező mértékig. Vagyis, bár az előző fogalmi meghatározást követve az étkezés a magánszemély személyes szükségletét elégíti ki, az Szja-tv. mégis elismeri az élelmezési költségtérítést (persze csak a jogszabályban előírt mértékig). A társaság a 110 forint/nap kötelező mértéken felül 440 forint/napot is térít a munkavállalónak, amelyet a bérjegyzéken számfejtenek és a dolgozó a munkabérével együtt kapja meg. Miután a törvény csak a jogszabályban megállapított mértéket tekinti költségtérítésnek, a jogszabályi mértéket meghaladóan – az Szja-tv. szerint – nem számolható el költség. Ha a munkavállaló alkalmanként 550 forint napidíjat kap, akkor a 440 forint olyan jövedelem, amely után a magánszemély adózik (ha nem kell számlát hoznia),vagy ha a munkáltató a nevére szóló számla alapján térít, mint természetbeni juttatás után kell 44 százalék adót fizetnie. A két módszer (vagyis hogy a jogszabályi mértéket meghaladó rész a magánszemély összevonás alá eső jövedelme, illetőleg a munkáltató nevére szóló számla esetén természetbeni juttatás) egyidejűleg nem alkalmazható. Természetbeni juttatás esetén a társaság (foglalkoztató) 31 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulék és 3 százalékos munkaadói járulék fizetésére is kötelezett. A társaság eljárása tehát csak abban az esetben lehetett volna helyes, ha a 440 Ft/nap "költségtérítést" a munkáltató nevére szóló számla ellenében térítette volna. A kérdésből valószínűsíthetően a munkáltató helytelenül tekintette […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2001. október 11-én (19. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 356
[…] élelmezési költségtérítés a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő dolgozó élelmezési költségtérítéséről szóló minisztertanácsi rendeletben meghatározott kötelező mértékig. Vagyis, bár az előző fogalmi meghatározást követve az étkezés a magánszemély személyes szükségletét elégíti ki, az Szja-tv. mégis elismeri az élelmezési költségtérítést (persze csak a jogszabályban előírt mértékig). A társaság a 110 forint/nap kötelező mértéken felül 440 forint/napot is térít a munkavállalónak, amelyet a bérjegyzéken számfejtenek és a dolgozó a munkabérével együtt kapja meg. Miután a törvény csak a jogszabályban megállapított mértéket tekinti költségtérítésnek, a jogszabályi mértéket meghaladóan – az Szja-tv. szerint – nem számolható el költség. Ha a munkavállaló alkalmanként 550 forint napidíjat kap, akkor a 440 forint olyan jövedelem, amely után a magánszemély adózik (ha nem kell számlát hoznia),vagy ha a munkáltató a nevére szóló számla alapján térít, mint természetbeni juttatás után kell 44 százalék adót fizetnie. A két módszer (vagyis hogy a jogszabályi mértéket meghaladó rész a magánszemély összevonás alá eső jövedelme, illetőleg a munkáltató nevére szóló számla esetén természetbeni juttatás) egyidejűleg nem alkalmazható. Természetbeni juttatás esetén a társaság (foglalkoztató) 31 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulék és 3 százalékos munkaadói járulék fizetésére is kötelezett. A társaság eljárása tehát csak abban az esetben lehetett volna helyes, ha a 440 Ft/nap "költségtérítést" a munkáltató nevére szóló számla ellenében térítette volna. A kérdésből valószínűsíthetően a munkáltató helytelenül tekintette […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
