Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2002. augusztus 1-jén (40. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 781

[…] fordítani. Ez a számviteli elszámolásban valójában azt jelenti, hogy nő a kibontakozási hitel miatt a hitelintézettel szembeni kötelezettség, és csökken ugyanazon összeggel a kibontakozási hitelkonstrukcióba bevont hitel miatti kötelezettség. Amennyiben a kibontakozási hitelkonstrukció keretében visszafizetési kötelezettség nélkül kapott a vállalkozó kibontakozási támogatást (végleges pénzjuttatást), akkor annak összegét a tőketartalékba kell helyezni (T 384 – K 412). Ilyennek lehet tekinteni azt is, ha a kibontakozási hitelt nem kell a hitelintézetnek – az erről szóló döntésnek megfelelően – visszafizetni (T 445 – K412). Olvasói észrevétel (megjelent a Számviteli Levelek 53. számában – 2003. 02. 06.): A Számviteli Levelek 40. számában a 781. kérdésre adott válaszunkban arról írtunk – többek között –, hogy a kibontakozási hitelkonstrukció keretében visszafizetési kötelezettség nélkül kapott kibontakozási támogatás összegét a tőketartalékba kell helyezni. Olvasónk véleménye szerint nem tőketartalékba kell helyezni, hanem egyéb bevételként kell elszámolni, mivel a kibontakozási támogatást (amelyet hiteltörlesztésre kell felhasználni) az Agrártermelési támogatások folyósítása számláról kell igényelni, ahonnan a többi üzemviteli támogatást is, amelyek a 96. Egyéb bevételek között számolandók el. A szerző válaszol: Tisztelt Olvasónk! Érvelésével nem lehet egyetérteni. Nem az dönti el az elszámolás módját, hogy honnan folyósítják, hanem az, hogy mire folyósítják. Ezt viszont a jogszabályi előírás az adott esetben egyértelműen meghatározza, ami valószínűleg elkerülte figyelmét. A 781. kérdésnél hivatkoztunk (észrevételében Ön is) a 30/2000. (III. 10.) Korm. rendeletre, […]