Vendéglátás: üzemi konyha
Kérdés
Társaságoknál üzemi konyha működik. Üzleti partnereinket sok esetben az üzemi konyhában látjuk vendégül. A reprezentációval kapcsolatos áfát levonjuk. A szolgáltatott reprezentációról belső számlát készítünk, amely alapján a szolgáltatás értékét árbevételként számoljuk el a reprezentációs költségekkel szemben. A reprezentációs szolgáltatás után keletkezik-e áfafizetési kötelezettség?
Megjelent a Számviteli Levelekben 2002. augusztus 1-jén (40. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 792
[…] személyi jellegű egyéb kifizetéseket az 55. számlacsoportban; az ételek elkészítésével, felszolgálásával kapcsolatos költségeket: = az élelmiszereket, nyersanyagokat, italokat az 51. számlacsoportban; = az elszámolt munkabért és járulékait az 54., illetve az 56. számlacsoportban stb. Legkésőbb az üzleti év végével meg kell állapítani ezek együttes összegét, amit nevezzünk a saját üzemi konyhán természetben nyújtott étkeztetés költségének. (Ha a vállalkozás használja a 6-7. számlaosztályokat, akkor ezen számlaosztályokon belül célszerű külön főkönyvi számlán gyűjteni, illetve külön főkönyvi számlára átvezetni a saját üzemi konyhán természetben nyújtott étkeztetés költségeit.) Az üzemi konyhát igénybe vevők az üzemi konyha szolgáltatásaiért (az étkeztetésért) fizetnek. Az így megfizetett összeg egyrészt az üzemi konyha árbevétele, másrészt az Áfa-tv. szerint fizetendő áfa lesz. A megtérített összeget az igénybevevőknek számlázzák, készpénzben történő megfizetés esetén pedig készpénzes számla kiállításával, vagy pénztárgép előírásszerű használatával, ellenőrzött forgalmával dokumentálják. Amennyiben az üzemi konyha közvetlen és közvetett költségei az áfa nélküli bevételekben nem térülnek meg, akkor a különbözetet kell a következők figyelembevételével a személyi jellegű egyéb kifizetések közé átvezetni. Amennyiben az üzemi konyha szolgáltatásait csak a vállalkozás munkavállalói, dolgozói, tagjai veszik igénybe, és az általuk fizetett térítési díj nem fedezi az üzemi konyhán természetben nyújtott étkeztetés (az üzleti partnerek vendéglátásának költségeivel csökkentett) összes költségét, a különbözetet a következők szerint kell elszámolni: saját előállítású eszközök aktivált értékeként, mint saját szolgáltatást a vásárolt készletek között állományba venni: T 271 – K 582; majd a vásárolt készletek között állományba vett szolgáltatást személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolni: T 552 – K 271. Hasonlóan kell az üzleti partnerek vendéglátásával kapcsolatos költségeket is reprezentációs költségként a személyi jellegű egyéb kifizetések között elszámolni. Amennyiben az üzemi konyha szolgáltatásait más vállalkozások is igénybe veszik, és az általuk fizetett térítési díj nem fedezi a mások által igénybe vett természetben nyújtott étkeztetés összes költségét, a különbözetet mint természetbeni juttatást kell a személyi jellegű egyéb kifizetések között elszámolni. Mivel a személyi jellegű egyéb kifizetések között elszámolandó természetben nyújtott étkeztetés költsége az Szja-tv. 69. §-ának (1) bekezdése alapján (általános forgalmi adóval növelten) természetbeni juttatásnak minősül, nagyon fontos, hogy a költségek teljes körű elkülönítése, gyűjtése, továbbá a költségek megosztásánál alkalmazott vetítési alapok (mutatók) megfelelően dokumentáltak, utólag is ellenőrizhetők legyenek. Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.17. pontja szerint a munkáltató által természetben nyújtott étkeztetés értékéből legfeljebb havi 2200 forint adómentes természetbeni juttatás. Ez azonban nem változtat a számviteli […]
Jelentkezzen be!
Elküldjük a választ e-mailen*