Kacsaszülőpár (tenyészállat) amortizációja
Kérdés
A kft. kacsaszülőpár nevelésével, tartásával és erre épülő naposkacsa-keltetéssel foglalkozik. Az első év 7. hónapjában szülőpár naposkacsát vásárolt a kft., amelyet felnevelt. Az első tojástermelési ciklus az első év 12. hónapjától a második év 9. hónapjáig tart. Ezt követi a vedletési időszak a 10. hónaptól a 12. hónapig, majd a második tojástermelési ciklus a harmadik év 1. hónapjától a 8. hónapig, majd kivágják az állományt. A vedletési időszakban a kacsának hozama nincs. Mikor kell az értékcsökkenés elszámolását megkezdeni? Hogyan kell elszámolni a vedletési időszak költségeit? Miként kell könyvelni a megengedett mértékű elhullást?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2002. november 7-én (47. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 943
[…] előírások logikájából következően úgy tűnik, hogy az első változat a helyes megoldás. A vedletési időszak – a kérdésben leírtak alapján – valójában a tenyészállat "felújításának" időszaka, hiszen anélkül nincs második tojástermelési időszak. Ha viszont "felújítási" időszak, akkor a vedletési időszakban felmerült költségekkel (tápköltség, gyógyszer, energia, személyi jellegű ráfordítások stb.) növelni kell a tenyésztésbe állításkor megállapított bekerülési értéket. A leírtakból következik, hogy a tenyésztésbe állításkor hasznos élettartamként az első tojástermelési ciklust kell meghatározni, meg kell határozni a hasznos élettartam végére várható maradványértéket is, abból kiindulóan, ha nincs vedletési időszak, akkor a tenyészállatot "kivágják" (így a várható maradványérték a tenyésztésbe állításkor ismert vágókacsa értéke lesz), a bekerülési érték és a várható maradványérték különbözetét kell az első tojástermelési időszak alatt terv szerinti értékcsökkenésként elszámolni. A vedletési időszak alatt felmerült költségekkel növelni kell a tenyészállat bekerülési értékét, majd meg kell határozni a hasznos élettartamot (a második tojástermelési ciklust), meg kell állapítani ezen időszak végén várható maradványértéket (a vágóra kerülő kacsa értékét), a második tojástermelési ciklus elején kimutatott nettó érték és az ismételten megállapított maradványérték különbözetét kell ezen ciklus alatt terv szerinti értékcsökkenésként elszámolni. Az előbbiekben leírtak eléggé bonyolulttá teszik az elszámolási rendet. Úgy véljük, amennyiben a vedletési időszak alatt felmerült költségek a tenyésztésbe állításkori bekerülési értékhez viszonyítva nem jelentős összegűek (annak 10-15 százalékát teszik csak ki), vagy a különböző kacsaszülőpárok tojástermelési időszaka nem esik egybe, a számviteli előírásokkal összeegyeztethető egy olyan megoldás is, amikor a hasznos élettartam meghatározásánál az első és második tojástermelési ciklust egy időszaknak tekintjük (a kérdés adatai alapján ez 10 + 8 = 18 hónap), a vedletési időszak költségeit pedig a felmerüléskor számoljuk el az eredmény terhére. Ez esetben a tenyésztésbe állításkori bekerülési érték és kivágáskori (a második […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2002. november 7-én (47. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 943
[…] előírások logikájából következően úgy tűnik, hogy az első változat a helyes megoldás. A vedletési időszak – a kérdésben leírtak alapján – valójában a tenyészállat "felújításának" időszaka, hiszen anélkül nincs második tojástermelési időszak. Ha viszont "felújítási" időszak, akkor a vedletési időszakban felmerült költségekkel (tápköltség, gyógyszer, energia, személyi jellegű ráfordítások stb.) növelni kell a tenyésztésbe állításkor megállapított bekerülési értéket. A leírtakból következik, hogy a tenyésztésbe állításkor hasznos élettartamként az első tojástermelési ciklust kell meghatározni, meg kell határozni a hasznos élettartam végére várható maradványértéket is, abból kiindulóan, ha nincs vedletési időszak, akkor a tenyészállatot "kivágják" (így a várható maradványérték a tenyésztésbe állításkor ismert vágókacsa értéke lesz), a bekerülési érték és a várható maradványérték különbözetét kell az első tojástermelési időszak alatt terv szerinti értékcsökkenésként elszámolni. A vedletési időszak alatt felmerült költségekkel növelni kell a tenyészállat bekerülési értékét, majd meg kell határozni a hasznos élettartamot (a második tojástermelési ciklust), meg kell állapítani ezen időszak végén várható maradványértéket (a vágóra kerülő kacsa értékét), a második tojástermelési ciklus elején kimutatott nettó érték és az ismételten megállapított maradványérték különbözetét kell ezen ciklus alatt terv szerinti értékcsökkenésként elszámolni. Az előbbiekben leírtak eléggé bonyolulttá teszik az elszámolási rendet. Úgy véljük, amennyiben a vedletési időszak alatt felmerült költségek a tenyésztésbe állításkori bekerülési értékhez viszonyítva nem jelentős összegűek (annak 10-15 százalékát teszik csak ki), vagy a különböző kacsaszülőpárok tojástermelési időszaka nem esik egybe, a számviteli előírásokkal összeegyeztethető egy olyan megoldás is, amikor a hasznos élettartam meghatározásánál az első és második tojástermelési ciklust egy időszaknak tekintjük (a kérdés adatai alapján ez 10 + 8 = 18 hónap), a vedletési időszak költségeit pedig a felmerüléskor számoljuk el az eredmény terhére. Ez esetben a tenyésztésbe állításkori bekerülési érték és kivágáskori (a második […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
