Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2003. március 20-án (56. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1171

[…] ajándéknak – és ily módon az üzleti ajándék fogalmába sem tartozik – a takarékbetét, és külön rendelkezésben mondja ki a törvény, hogy az értékpapír – amely egyébként lehet ajándék – sem minősül üzleti ajándéknak. Üzleti ajándék saját dolgozónak nem adható, mert a szabály lényegi eleme, hogy az üzleti, hivatali stb. kapcsolatok keretében történik a juttatás. A nyújtott reprezentáció vagy 10 ezer forint egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándék éves értékéből nem kell a kifizetőnek az adót megfizetnie azon rész után, amely a reprezentáció esetében nem több, mint az adóévre elszámolt éves összes bevétel 0,5 százaléka, legfeljebb 2,5 millió forint, üzleti ajándék esetében nem több, mint a foglalkoztatottak éves átlagos állományának és 1500 Ft-nak a szorzata. A foglalkoztatottak létszámát az adóévi statisztikai átlagos állományi létszám, és társas vállalkozás esetében az adóév során a kifizető tevékenységében személyesen közreműködő tagok számával kell meghatározni. Az egyéni vállalkozó saját maga is beleszámít a létszámba. Ha a kifizető az előzőekben meghatározott értékeket meghaladó összegben nyújt reprezentációt, ad üzleti ajándékot, akkor a meghaladó rész értéke után 44 százalék adót és 11 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie. Ha az üzleti ajándék egyedi értéke több mint 10 ezer forint, akkor annak egész értéke után kell az adókötelezettséget teljesíteni. A reprezentáció és az üzleti ajándékozás […]