Tenyészsertés bérbevételének elszámolása


Társaságunk tenyészsertésekre bérleti és értékesítési szerződést kötött, amelynek értelmében átvettük a tenyészsüldőket. Az állatokért hízóállattal fogunk fizetni. Az állatok a szállításkori állapotnak megfelelően, tenyészsüldőként most kerültek számlázásra. Könyvvizsgálónk javaslatára – szerinte olyan, mint a pénzügyi lízing – úgy könyveltük a készletek között, mintha vásárlás történt volna. Valóban így kellett könyvelni? És mi van akkor, ha át kell minősíteni tenyészállattá? Az így átminősített tenyészállatoknál igénybe vehető-e a kisvállalkozói beruházási kedvezmény?


Megjelent a Számviteli Levelekben 2003. május 29-én (61. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1266

[…] igénybe vehető. Ehhez az elszámoláshoz azonban nem jó, ha tenyészsertés-bérleti és -értékesítési szerződést kötöttek. A kérdés elején lévő szerződés alapján adásvételt elszámolni nem lehet. Ha bérleti és értékesítési szerződést kötöttek, akkor mindenképpen külön kell szabályozni a bérbeadásra-bérbevételre vonatkozó kérdéseket, és külön kell meghatározni az értékesítésre vonatkozó sajátos szabályokat. Nincsen akadálya annak, hogy az állatokat bérbeadás útján hasznosítsák. Az ilyen jellegű hasznosítás, az állatok sajátosságai miatt, sajátos elszámolási, nyilvántartási rendet követel meg. [Terjedelmi korlátok nem teszik lehetővé a könyvviteli elszámolás teljes körű bemutatását. A 2003-ban ismételten megjelentetett ún. kék könyvekben ezt megtalálja.] Itt csak a legfontosabb sajátosságokra utalunk: az átadott-átvett állatállomány a bérbeadó tulajdonában marad, továbbra is a bérbeadó eszközei között (a tenyészállatokat az 1. számlaosztályban, a növendék és a hízóállatokat a 2. számlaosztályban) kell kimutatni, de ki kell mutatni a bérbevevőnél is (a tenyészállatokat a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban, a növendék és a hízóállatokat a 2. számlaosztályban a bérbe vett állatok számlával szemben úgy, hogy az átvételkor – ebből adódóan – a számlaosztály egyenleget nem mutathat); a tartási költségek a bérbevevőnél merülnek fel, a bérbevevőt terhelik; a tartási költségekkel szemben a megtermelt termék – tej, tojás, szaporulat, tömeg (súly) gyarapodás stb. – áll, ami a bérbevevő tulajdonát képezi; a bérleti idő alatt az állatállomány összetétele változik, az egyedek kicserélődnek; az átvett növendék és hízóállatra ránevelt, ráhízlalt tömeg (súly)-gyarapodás nem különíthető el az élő állaton belül az átvett állat tömegétől (súlyától); az értékesített növendék és hízóállat egyedi élőtömegéből sem különíthető el a bértartásra átvett tömeg (súly) a ránevelt, a ráhízlalt tömegtől (súlytól). A sajátosságok mindenképpen indokolják, hogy a bérbevevő a bérbeadóval minden üzleti év végével – leltár alapján – elszámoljon. Amennyiben a leltári érték meghaladja az átvételkori, a korábbi leltári értéket, a különbözetet a bérbevevő számlázza le a bérbeadónak, fordított esetben pedig a bérbeadó számláz a bérbevevőnek. A bérbe vett állatok állományában év közben bekövetkezett minden változást a bérbevevő az általános (a saját állatokra vonatkozó) előírások szerint számol el. Ebből az is következik, ha a növendék állatot […]
 
Kapcsolódó címke:
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.