Fejlesztési célú támogatás elszámolása
Kérdés
Munkahelyteremtő, illetve -megtartó fejlesztési célú pályázatot nyertünk épület- és gépberuházásra. Foglalkoztatási kötelezettség a pályázat megvalósulását követő 3 évben van. A kapott támogatást rendkívüli bevételként számoltuk el, majd elhatároltuk. Az elhatárolt támogatást a megvalósult beruházás értékcsökkenése arányában kell-e megszüntetni, vagy a foglalkoztatási kötelezettség futamidejének arányában? Hogyan kell könyvelni, ha a foglalkoztatás nem teljesül, és a támogatást részben vagy egészen vissza kell fizetni?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2004. március 4-én (78. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1618
[…] §-ának (2) bekezdése szerint a támogatásként kimutatott halasztott bevételt a fejlesztés során megvalósított eszköz 47-51. §-ok szerint meghatározott bekerülési értékének, illetve bekerülési értéke arányos részének költségkénti, illetve ráfordításkénti elszámolásakor kell a rendkívüli bevételekkel szemben megszüntetni (T 4832 – K 9894). Az elhatárolt támogatás megszüntetésre kerülő öszszege helyes megállapításához rögzíteni kell, hogy a támogatás a megvalósult beruházás (az adott esetben épületberuházás, illetve gépberuházás) bekerülési értékének mekkora hányadát finanszírozta [általában 40-60 százalékát, előfordulhat, hogy a teljes bekerülési (bruttó) értéket]. Amikor a megvalósult beruházásokat rendeltetésszerűen használatba veszik, üzembe helyezik, meg kell határozni a terv szerinti értékcsökkenési leírás évenként elszámolandó összegét is. Amennyiben a fejlesztési célú támogatás véglegesnek minősül (azaz biztos, hogy a támogatást nem kell visszafizetni), akkor a tárgyévben elszámolt, terv szerinti értékcsökkenési leírás támogatással arányos részét (például 40 százalékát) kell a rendkívüli bevételek közé visszavezetni. Ebből az előírásból az is következik, hogy épület esetében akár 50 év is eltelhet, amíg a halasztott bevételként elhatárolt összeg megszüntethető. A fejlesztési célú támogatás elhatárolt összegének megszüntetése nem kapcsolódhat a foglalkoztatási kötelezettség futamidejéhez. Amennyiben a fejlesztési célú támogatást – a kérdésben leírtak szerint – feltételekkel adták, és amíg a feltételek nem teljesülnek, addig a kapott támogatást – a fentiekben leírtak szerint – kölcsönként kell kimutatni. Ezen időszakban is lehet terv szerint elszámolt értékcsökkenési leírás, amit viszont még arányosan sem lehet rendkívüli bevétellel ellentételezni. Erre csak akkor nyílik lehetőség, amikor már véglegesnek minősül a fejlesztési célú támogatás. Tételezzük fel, hogy 20 millió forint összegű épületberuházáshoz és 10 millió forint összegű gépberuházáshoz a társaság 12 millió forint összegű támogatást kapott 2003-ban. A kapott támogatást feltételekkel adták, amely feltételek nem teljesítése esetén a támogatást viszsza kell fizetni. A feltételeket 2006 végéig kell teljesíteni. A kapott támogatás elszámolása: T 384 – K 441. A társaság az eszközöket 2004. január 1-jével aktiválta, az épületnél 2 százalék, a gépeknél 14,5 százalék értékcsökkenési leírást számolt el. Az így elszámolt értékcsökkenési leírás 2004-ben 400 ezer, illetve 1450 ezer forint, 2005-ben 400 ezer, illetve 1450 ezer forint, 2006-ban 400 […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2004. március 4-én (78. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1618
[…] §-ának (2) bekezdése szerint a támogatásként kimutatott halasztott bevételt a fejlesztés során megvalósított eszköz 47-51. §-ok szerint meghatározott bekerülési értékének, illetve bekerülési értéke arányos részének költségkénti, illetve ráfordításkénti elszámolásakor kell a rendkívüli bevételekkel szemben megszüntetni (T 4832 – K 9894). Az elhatárolt támogatás megszüntetésre kerülő öszszege helyes megállapításához rögzíteni kell, hogy a támogatás a megvalósult beruházás (az adott esetben épületberuházás, illetve gépberuházás) bekerülési értékének mekkora hányadát finanszírozta [általában 40-60 százalékát, előfordulhat, hogy a teljes bekerülési (bruttó) értéket]. Amikor a megvalósult beruházásokat rendeltetésszerűen használatba veszik, üzembe helyezik, meg kell határozni a terv szerinti értékcsökkenési leírás évenként elszámolandó összegét is. Amennyiben a fejlesztési célú támogatás véglegesnek minősül (azaz biztos, hogy a támogatást nem kell visszafizetni), akkor a tárgyévben elszámolt, terv szerinti értékcsökkenési leírás támogatással arányos részét (például 40 százalékát) kell a rendkívüli bevételek közé visszavezetni. Ebből az előírásból az is következik, hogy épület esetében akár 50 év is eltelhet, amíg a halasztott bevételként elhatárolt összeg megszüntethető. A fejlesztési célú támogatás elhatárolt összegének megszüntetése nem kapcsolódhat a foglalkoztatási kötelezettség futamidejéhez. Amennyiben a fejlesztési célú támogatást – a kérdésben leírtak szerint – feltételekkel adták, és amíg a feltételek nem teljesülnek, addig a kapott támogatást – a fentiekben leírtak szerint – kölcsönként kell kimutatni. Ezen időszakban is lehet terv szerint elszámolt értékcsökkenési leírás, amit viszont még arányosan sem lehet rendkívüli bevétellel ellentételezni. Erre csak akkor nyílik lehetőség, amikor már véglegesnek minősül a fejlesztési célú támogatás. Tételezzük fel, hogy 20 millió forint összegű épületberuházáshoz és 10 millió forint összegű gépberuházáshoz a társaság 12 millió forint összegű támogatást kapott 2003-ban. A kapott támogatást feltételekkel adták, amely feltételek nem teljesítése esetén a támogatást viszsza kell fizetni. A feltételeket 2006 végéig kell teljesíteni. A kapott támogatás elszámolása: T 384 – K 441. A társaság az eszközöket 2004. január 1-jével aktiválta, az épületnél 2 százalék, a gépeknél 14,5 százalék értékcsökkenési leírást számolt el. Az így elszámolt értékcsökkenési leírás 2004-ben 400 ezer, illetve 1450 ezer forint, 2005-ben 400 ezer, illetve 1450 ezer forint, 2006-ban 400 […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
