Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2004. július 1-jén (86. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1775

[…] támogatás arányát, azaz azt, hogy a beruházás bekerülési értékének milyen hányadát finanszírozza (támogatja) az önkormányzat. (Természetesen, a támogatás összege konkrétan is meghatározható, mondjuk 20 millió forintban. Ez esetben a beruházás tervezett összegéhez a támogatást a kft.-nek kell viszonyítania és meghatározni az arányt. Ha az irodaház-építés tervezett bekerülési értéke 60 millió forint, akkor a támogatás aránya 33,33 százalék.) A beruházás megkezdése után a részteljesítések számlái alapján könyvelni kell a számlázott – áfa nélküli – értéket (T 161 – K 455), de könyvelni kell az előzetesen felszámított áfát is. Könyvelés előtt azonban az előzetesen felszámított áfát meg kell osztani levonható (ez a hivatkozott előírás szerint a nem támogatott hányad, azaz a példa szerint itt 66,7 százalék) és le nem vonható részre. A levonható rész értékét: T 466 – K 455, a le nem vonható rész értékét: T 161 – K 455 könyvelési tétellel kell könyvelni. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a támogatással arányos áfát az irodaház bekerülési értékében kell figyelembe venni. Ha az első részteljesítés számlája 10 millió + áfa (2,5 millió) forintról szól, akkor a fenti arányok mellett levonható áfa 1 666 667 forint, a le nem vonható áfa 833 333 forint, és így a beruházási számlán elszámolt összeg 10 833 333 forint. Ha az irodaház a tervezett adatokkal valósul meg, akkor a 60 millió forintos bekerülési értékre előzetesen felszámított áfa 15 millió forint, amelyből összesen 10 millió forint vonható le, 5 millió forint pedig […]