Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2005. április 14-én (104. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2114

[…] apportálásának vesztesége (+); – térítés nélkül átadott immateriális javak, tárgyi eszközök, befektetett pénzügyi eszközök miatti veszteség (+); – térítés nélkül átvett immateriális javak, tárgyi eszközök, befektetett pénzügyi eszközök, véglegesen átvett pénzeszközök miatt a rendkívüli bevételek között kimutatott összegek, bevétel (-) stb. 2. Elszámolt amortizáció (+) Az elszámolt terv szerinti értékcsökkenési leírás teljes összegét a pénzügyi eredmény megállapításához azért kell hozzáadni, mert olyan költség elszámolásáról van szó, amely az üzleti évben közvetlenül nem járt pénzeszköz-felhasználással. 3. Elszámolt értékvesztés és visszaírása Amennyiben az adott időszakban elszámolt értékvesztések, terven felüli értékcsökkenés együttes összege meghaladta a visszaírt értékvesztések, viszszaírt terven felüli értékcsökkenés együttes összegét, akkor az előjel (+), ha fordított a helyzet, akkor az előjel (-). Az elszámolt értékvesztés, terven felüli értékcsökkenés, illetve ezek visszaírt összegei olyan eredményt módosító tételek (ráfordítás, illetve bevétel), melyek az üzleti évben közvetlenül nem jártak pénzeszközkiadással. 4. Céltartalékképzés és -felhasználás különbözete Amennyiben az adott időszakban a ráfordításként elszámolt céltartalékképzés összege meghaladta a céltartalék-felhasználás bevételként elszámolt összegét, akkor a különbözet előjele (+), fordított esetben az előjel (-). A céltartalék állományának növekedése (a képzés meghaladta a felhasználást) azt jelenti, hogy olyan többletráfordítást számoltak el, ami nem járt pénzeszköz-felhasználással, ezért (+). A céltartalék állományának csökkenése (a képzést meghaladta a felhasználás) azt jelenti, hogy olyan többletbevételt számoltak el, ami nem járt pénzeszközbevétellel, ezért (-). 5. Befektetett eszközök értékesítésének eredménye Amennyiben az adott időszakban a befektetett eszközök (immateriális javak, tárgyi eszközök, befektetett pénzügyi eszközök) eladási ára (kamatozó értékpapír esetén a felhalmozott kamattal csökkentett eladási ára) meghaladja a könyv szerinti értéket (az értékesítés nyereséges), a különbözet előjele (-), amennyiben az eladási ár kevesebb, mint a könyv szerinti érték (az értékesítés veszteséges), a különbözet előjele (+). 6. Szállítói kötelezettség változása A szállítói kötelezettség megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni a beruházási szállítókat (azok a befektetési tevékenységhez kapcsolódnak). Amennyiben a szállítói kötelezettség év végén meghaladja a nyitó értéket, akkor a különbözet (a változás) előjele (+), fordított esetben (-). A szállítói kötelezettségek növekedése azt jelenti, hogy a kapcsolódóan elszámolt költségek, készletnövekedések meghaladják az azokra történt tényleges pénzeszköz-felhasználást. A szállítói kötelezettségek csökkenése esetén az elszámolt költségek, készletváltozások kisebbek, mint amennyit ilyen címen kifizettek. 7. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek változása Az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek között nem szerepelhet a nyereségadó, továbbá a fizetendő osztalék, részesedés miatti rövid lejáratú kötelezettség, valamint a rövid lejáratú hitelek, kölcsönök miatti tartozások összegei, az átvállalt, pénzügyileg rendezendő kötelezettségek. Itt kell viszont számításba venni a váltótartozásokat, valamint a vevőktől kapott előlegeket. Amennyiben az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek értéke év végén meghaladja a nyitó értéket, akkor a különbözet (a változás) előjele (+), fordított esetben (-). 8. Passzív időbeli elhatárolások változása A passzív időbeli elhatárolások állományváltozásának megállapításakor a halasztott bevételek közül azokat nem szabad számításba venni, amelyek véglegesen átvett pénzeszközökhöz, pénzmozgással nem járó rendkívüli és egyéb bevétel elszámolásához kapcsolódnak. A korrigált passzív időbeli elhatárolások értékének növekedésekor az állományváltozás előjele (+), fordított esetben (-). 9. Vevőkövetelés változása A vevőkövetelésekkel együtt kell számításba venni a váltóköveteléseket, nem tartalmazhatja viszont az immateriális javak, a tárgyi eszközök értékesítéséhez kapcsolódó követeléseket. Amennyiben a vevőkövetelések csökkennek, azt jelenti, hogy az üzleti évben az árbevételt meghaladó összegben realizálódott a pénzeszköz, ezért a különbözet előjele (+). Ebből következően, a vevőkövetelések állományának növekedése esetén a változás előjele (-), a befolyt árbevétel kevesebb, mint az eredménykimutatásban ilyen címen elszámolt öszszeg. 10. Forgóeszközök változása Itt kell kimutatni a készletek, az egyéb követelések, a forgóeszközök között kimutatott értékpapírok változásának a hatását a működési cash flow-ra. A készletek csökkenése valójában azt jelenti, hogy a költségként […]