Részesedés új típusú szövetkezetnél
Kérdés
Az új típusú szövetkezetnél a szövetkezet nyereségéből a tagok részesedhetnek. A részesedés fizetése osztalékfizetést jelent? Mit jelent az, hogy a tagokkal folytatott gazdasági együttműködés arányában osztják szét az adózás utáni eredményt? A részjegyre és az üzletrészre egyformán lehet osztalékot fizetni? A magánszemély hogyan adózik a kapott részesedés után?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2005. november 10-én (117. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2407
[…] jogait, illetve kötelezettségeit a részére kiállított okirat (részjegy) tanúsítja. Így csak részjegy van, üzletrész nem lehet még akkor sem, ha szövetkezet alapította az új szövetkezetet. A szövetkezet nem csak a tulajdonában álló vagyoni eszközökkel gazdálkodik, de a tagok vagy mások által használatába adottakkal is. A szövetkezet a tagjaival folytatott gazdasági együttműködés során nem törekszik saját nyereségre. Az új szövetkezeti törvény 58. §-a alapján a közgyűlés az éves beszámoló ismeretében dönt a szövetkezeti tagok részesedéséről. A szövetkezet üzletszerű gazdasági tevékenységéből származó, adózás utáni eredményét a közgyűlés döntése alapján a tagokkal folytatott gazdasági együttműködés arányában osztja ki. A törvény tehát egyértelműen fogalmaz, nem a részjegyek értéke határozza meg a részesedés mértékét. Az új szövetkezeti törvény indokolása szerint, a szövetkezet infrastruktúráját nagyobb mértékben igénybe vevő tag hozzájárul ahhoz, hogy a többi tag is alacsonyabb fajlagos önköltségen vegye igénybe a szövetkezet által nyújtott szolgáltatásokat. A gazdasági együttműködés mérőszámait (ami lehet pénz vagy természetes mértékegység, például a szövetkezet raktárába betárolt termék mennyisége) a szövetkezet maga határozza meg. A mérőszámok kialakításához, nagyságának meghatározásához indokolt figyelembe venni a tag és a szövetkezet közötti gazdasági együttműködés alapszabályban […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2005. november 10-én (117. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2407
[…] jogait, illetve kötelezettségeit a részére kiállított okirat (részjegy) tanúsítja. Így csak részjegy van, üzletrész nem lehet még akkor sem, ha szövetkezet alapította az új szövetkezetet. A szövetkezet nem csak a tulajdonában álló vagyoni eszközökkel gazdálkodik, de a tagok vagy mások által használatába adottakkal is. A szövetkezet a tagjaival folytatott gazdasági együttműködés során nem törekszik saját nyereségre. Az új szövetkezeti törvény 58. §-a alapján a közgyűlés az éves beszámoló ismeretében dönt a szövetkezeti tagok részesedéséről. A szövetkezet üzletszerű gazdasági tevékenységéből származó, adózás utáni eredményét a közgyűlés döntése alapján a tagokkal folytatott gazdasági együttműködés arányában osztja ki. A törvény tehát egyértelműen fogalmaz, nem a részjegyek értéke határozza meg a részesedés mértékét. Az új szövetkezeti törvény indokolása szerint, a szövetkezet infrastruktúráját nagyobb mértékben igénybe vevő tag hozzájárul ahhoz, hogy a többi tag is alacsonyabb fajlagos önköltségen vegye igénybe a szövetkezet által nyújtott szolgáltatásokat. A gazdasági együttműködés mérőszámait (ami lehet pénz vagy természetes mértékegység, például a szövetkezet raktárába betárolt termék mennyisége) a szövetkezet maga határozza meg. A mérőszámok kialakításához, nagyságának meghatározásához indokolt figyelembe venni a tag és a szövetkezet közötti gazdasági együttműködés alapszabályban […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
