Elszámolás az osztalékelőleggel
Kérdés
Közbenső mérleg alapján 2005. évre osztalékelőleget fizettünk a magánszemély tulajdonosok részére 73, 25, 2 tulajdoni hányad arányában, a 25%-os forrásadó levonása után. Év közben a 25% tulajdoni hányadú tulajdonostól a 73%-os megvette az üzletrészét. Hogyan kell elszámolni az osztalékelőleget és az osztalékot? Ha nem fedezi az adózott eredmény az osztalékelőleget, de van elegendő eredménytartalék? Mivel jár az év közbeni üzletrészeladás miatti tulajdonos-arányváltozás?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2006. február 2-án (122. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2497
[…] eladta üzletrészét. Ez azonban nem változtat azon, hogy a társaságnak vele szemben követelése van, a volt tulajdonosnak pedig kötelezettsége mindaddig, amíg legalább az osztalékelőlegnek megfelelő összegű osztalékot nem kap, vagy ha osztalék nem jár neki, amíg az osztalékelőleget vissza nem fizeti. Az adott esetben a problémát hogyan lehet rendezni? A legegyszerűbb rendezési mód az, ha a volt tulajdonos az osztalékelőleget visszafizeti (T 384, 381 – K 4792), a megfizetett személyi jövedelemadó visszaigénylésével (T 461 – 4792). A másik lehetőség, ha az új tulajdonos átvállalja a volt tulajdonos kötelezettségét, térítés ellenében vagy térítés nélkül. A társaságnál "át kell írni" az új tulajdonosra az osztalékelőleget. Hátrányos lehet ez viszont az új tulajdonosra (úgy jelenik meg, mintha ő kapta volna a volt tulajdonos osztalékelőlegét is), különösen akkor, ha az átvállalás térítés nélkül történik. Természetesen az is járható út, hogy az "átvállalást a csökkentett vételárral rendezik", a vételárba történő beszámítással! Az Szt. 39. §-ának (3) bekezdése szabályozza azt, hogy mikor fizethető osztalék, milyen feltételek mellett. Ezen előírásból egyértelműen következik [az Szt. 37. §-ának (6) bekezdése tételesen is előírja], hogy az adózott eredmény az osztalékfizetéshez kiegészíthető a szabad eredménytartalékkal (könyvelése: T 413 – K 493). A taggyűlés által megállapított osztalékot elő kell írni a tagokkal szembeni kötelezettségként (T 493 – K 4792). Amennyiben a megállapított […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2006. február 2-án (122. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2497
[…] eladta üzletrészét. Ez azonban nem változtat azon, hogy a társaságnak vele szemben követelése van, a volt tulajdonosnak pedig kötelezettsége mindaddig, amíg legalább az osztalékelőlegnek megfelelő összegű osztalékot nem kap, vagy ha osztalék nem jár neki, amíg az osztalékelőleget vissza nem fizeti. Az adott esetben a problémát hogyan lehet rendezni? A legegyszerűbb rendezési mód az, ha a volt tulajdonos az osztalékelőleget visszafizeti (T 384, 381 – K 4792), a megfizetett személyi jövedelemadó visszaigénylésével (T 461 – 4792). A másik lehetőség, ha az új tulajdonos átvállalja a volt tulajdonos kötelezettségét, térítés ellenében vagy térítés nélkül. A társaságnál "át kell írni" az új tulajdonosra az osztalékelőleget. Hátrányos lehet ez viszont az új tulajdonosra (úgy jelenik meg, mintha ő kapta volna a volt tulajdonos osztalékelőlegét is), különösen akkor, ha az átvállalás térítés nélkül történik. Természetesen az is járható út, hogy az "átvállalást a csökkentett vételárral rendezik", a vételárba történő beszámítással! Az Szt. 39. §-ának (3) bekezdése szabályozza azt, hogy mikor fizethető osztalék, milyen feltételek mellett. Ezen előírásból egyértelműen következik [az Szt. 37. §-ának (6) bekezdése tételesen is előírja], hogy az adózott eredmény az osztalékfizetéshez kiegészíthető a szabad eredménytartalékkal (könyvelése: T 413 – K 493). A taggyűlés által megállapított osztalékot elő kell írni a tagokkal szembeni kötelezettségként (T 493 – K 4792). Amennyiben a megállapított […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
