Adófizetési kötelezettség zálogjog érvényesítése esetén
Kérdés
Mikor keletkezik adófizetési kötelezettség zálogjog érvényesítése esetén? A teljesítés ideje melyik számlánál mikor van? Ha a zálogtárgy tulajdonosa a felszólításra átadja a zálogtárgyat a zálogjogosultnak, aki vagy akinek a nevében harmadik személy értékesíti? Ha a zálogtárgy tulajdonosa a zálogtárgyat felszólításra nem adja át, a zálogjogosult a végrehajtó által szerzi meg a jogot a zálogtárgyra, és a végrehajtó ezt értékesíti az árverésen? Ha a zálogkötelezett nem ad számlát?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2006. április 13-án (127. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2589
[…] átadás-átvételét a könyvviteli nyilvántartásokban is rögzítni kell, és ezen kötelezettség teljesítésének hiteles bizonylata a számla, indokolt az előbbieket a könyvviteli elszámolás szempontjai figyelembevételével – számviteli követelményekkel kiegészítve - megismételni: A zálogtárgy tulajdonosa a zálogtárgynak a zálogjogosult részére történő átadásakor köteles számlázni, ha a zálogjogosult a zálogtárgyat megtartja magának (nem értékesíti azt harmadik személynek). Ez esetben a számla alapján a zálogtárgy tulajdonosa az eladási árat az értékesítés árbevételeként, a zálogjogosult a vételárat beszerzésként számolja el. A zálogtárgy tulajdonosa a zálogtárgynak a zálogjogosult részére történő átadáskor nem számláz (de az analitikus nyilvántartásban jelölnie kell, hogy a zálogtárgyat idegen helyen, a zálogjogosultnál tárolják!), csak akkor, amikor a zálogjogosult a harmadik személy felé értékesít, a harmadik személynek történő átadáskor. Ez esetben a zálogjogosult számlája alapján a zálogtárgy tulajdonosa az eladási árat az értékesítés árbevételeként, a zálogjogosult a vételárat készletbeszerzésként számolja el. Ezzel egyidejűleg a zálogjogosultnak számláznia kell – a tényleges átadás szerződés szerinti teljesítési időpontjával – a harmadik személy felé a zálogtárgy eladási árát (a harmadik személy felé ő az eladó), a számla alapján számolja el azt az értékesítés árbevételeként, a harmadik személy pedig a vételárat beszerzésként. Ha a zálogtárgy tulajdonosa átadja a zálogtárgyat a zálogjogosultnak, és az átadja egy harmadik személynek értékesítésre, azt kell vizsgálni, hogy a harmadik személy kinek a nevében jár el. Ha a zálogjogosult nevében, az adófizetési kötelezettség az előbbi eset szerint adódik, ha a saját nevében, akkor külön vizsgálandó a zálogjogosult és a harmadik (értékesítő) személy közötti ügylet kapcsán a polgári jogi teljesítési időpont. Ha a zálogjogosultnak átadott zálogtárgyat a zálogjogosult megbízása alapján harmadik személy a saját nevében értékesít, akkor a harmadik személy általi értékesítés teljesítési időpontjával a számlázások láncolata indul meg: a zálogtárgy tulajdonosa számláz a zálogjogosult felé, a zálogjogosult a saját nevében értékesítő (megbízott, bizományos) társaság felé, és az a zálogtárgy […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2006. április 13-án (127. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2589
[…] átadás-átvételét a könyvviteli nyilvántartásokban is rögzítni kell, és ezen kötelezettség teljesítésének hiteles bizonylata a számla, indokolt az előbbieket a könyvviteli elszámolás szempontjai figyelembevételével – számviteli követelményekkel kiegészítve - megismételni: A zálogtárgy tulajdonosa a zálogtárgynak a zálogjogosult részére történő átadásakor köteles számlázni, ha a zálogjogosult a zálogtárgyat megtartja magának (nem értékesíti azt harmadik személynek). Ez esetben a számla alapján a zálogtárgy tulajdonosa az eladási árat az értékesítés árbevételeként, a zálogjogosult a vételárat beszerzésként számolja el. A zálogtárgy tulajdonosa a zálogtárgynak a zálogjogosult részére történő átadáskor nem számláz (de az analitikus nyilvántartásban jelölnie kell, hogy a zálogtárgyat idegen helyen, a zálogjogosultnál tárolják!), csak akkor, amikor a zálogjogosult a harmadik személy felé értékesít, a harmadik személynek történő átadáskor. Ez esetben a zálogjogosult számlája alapján a zálogtárgy tulajdonosa az eladási árat az értékesítés árbevételeként, a zálogjogosult a vételárat készletbeszerzésként számolja el. Ezzel egyidejűleg a zálogjogosultnak számláznia kell – a tényleges átadás szerződés szerinti teljesítési időpontjával – a harmadik személy felé a zálogtárgy eladási árát (a harmadik személy felé ő az eladó), a számla alapján számolja el azt az értékesítés árbevételeként, a harmadik személy pedig a vételárat beszerzésként. Ha a zálogtárgy tulajdonosa átadja a zálogtárgyat a zálogjogosultnak, és az átadja egy harmadik személynek értékesítésre, azt kell vizsgálni, hogy a harmadik személy kinek a nevében jár el. Ha a zálogjogosult nevében, az adófizetési kötelezettség az előbbi eset szerint adódik, ha a saját nevében, akkor külön vizsgálandó a zálogjogosult és a harmadik (értékesítő) személy közötti ügylet kapcsán a polgári jogi teljesítési időpont. Ha a zálogjogosultnak átadott zálogtárgyat a zálogjogosult megbízása alapján harmadik személy a saját nevében értékesít, akkor a harmadik személy általi értékesítés teljesítési időpontjával a számlázások láncolata indul meg: a zálogtárgy tulajdonosa számláz a zálogjogosult felé, a zálogjogosult a saját nevében értékesítő (megbízott, bizományos) társaság felé, és az a zálogtárgy […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
