Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2006. június 8-án (131. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2658

[…] a használat jogát. A Ptk. 158. §-ának (1) bekezdése szerint: szerződés alapján haszonélvezet (használat) azzal keletkezik, hogy a dolgot átadják, az ingatlanra vonatkozó haszonélvezeti jogot (használati jogot) pedig az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzik. A kérdésből nem derül ki egyértelműen, hogy az eladó, illetve a vevő természetes személy, egyéni vállalkozó vagy gazdasági társaság. A válasz további részében úgy tekintjük, hogy mind az eladó, mind a vevő gazdasági társaság. Az eladó az ingatlan tényleges összetételének (telek, épület, egyéb építmény) megfelelően részletezve számlázza áfával a piaci értéket (a 15 millió forintot + áfát), a vevő pedig a számla alapján az ingatlanvételt beruházásként számolja el (T 161, 466 – K 455), a rendeltetésszerű használatbavételkor (a volt tulajdonos részére történő, használatára történő átengedéskor) aktiválja (T 12 – K 161), majd terv szerinti értékcsökkenést számol el. A használatra vonatkozó szerződés alapján az ingatlan vevője valójában használati jogot alapít, amelyet értékesít az ingatlan volt tulajdonosának, számlázza azt 7,5 millió Ft + áfa összegben. A számla alapján a használati jog alapítója az eladási árat árbevételként számolja el: T 311 – K 91-92, 467, de az Szt. 45. §-ának (5) bekezdése alapján az árbevételt halasztott bevételként időbelileg el kell határolnia: T 91-92 – K 4839. Az így elhatárolt halasztott bevételt (a 7,5 millió forintot) az adásvételi szerződésben meghatározott időtartam alatt (az adott esetben 10 év alatt) kell – jellemzően – időarányosan megszüntetni. Az ingatlan volt tulajdonosa mint eladó elszámolja az ingatlanértékesítést a számla alapján árbevételként […]