Támogatások besorolása
Kérdés
Nem látjuk egyértelműnek az adott támogatások számviteli besorolását. Az Szt. 2005. 01. 01-jétől alkalmazandó szabályokhoz kapcsolódó indokolása szerint: "A törvény pontosítja és egyértelművé teszi az előírásokat a tekintetben, hogy a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott, illetve adott támogatást, véglegesen átvett-átadott pénzeszközt mikor kell az egyéb bevételek, illetve az egyéb ráfordítások között, mikor kell a rendkívüli bevételek, illetve a rendkívüli ráfordítások között elszámolni, és ez utóbbiak esetében mikor kell azokat időbelileg elhatárolni." Mi azonban nem látunk egyértelmű helyzetet. Nem kapunk arra iránymutatást, hogy egy támogatást minek a mentén kell megítélni. Egy olyan támogatás, amelyet a vállalkozás egy közhasznú alapítványnak működése során először és utoljára ad, az a rendkívüli ráfordítások fogalmának legalább annyira megfelel, mint az egyéb ráfordítások fogalmának (az az értékesítés nettó árbevételéhez se közvetlenül, se közvetetten nem kapcsolódik). Véleményünk szerint a jogalkotó nem rendezte a kérdést, holott a kiegészítő mellékletben történő bemutatás szempontjából nem mindegy, hogy egyéb ráfordítás, illetve rendkívüli ráfordítás.
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2006. július 20-án (133. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2705
[…] elszámolási szempontból az egyéb ráfordítások, illetve a rendkívüli ráfordítások közötti megkülönböztetés azért szükséges, mert a vállalkozó tevékenysége eredményének alakulása megítélésekor nem mindegy, hogy adott/kapott támogatás az üzemi (üzleti) tevékenység eredményében vagy a rendkívüli eredményben jelenik meg. Az Szt. 81. §-a (2) bekezdésének c) pontja alapján az egyéb ráfordítások között kell elszámolni a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére – visszafizetési kötelezettség nélkül – belföldi vagy külföldi gazdálkodónak az üzleti évhez kapcsolódóan adott támogatás, juttatás összegét. Ilyennek tekintendő az olyan támogatás, amely a támogató és a támogatott közötti megállapodás, szerződés alapján a támogatottnál felmerült költségeket, egyéb ráfordításokat ellentételezi részben vagy egészen. (A támogató átvállalta a támogatott valamely tevékenysége vagy működése költségeinek meghatározott körét, összegét.) Ezen támogatás célja sok esetben a bajba jutott vállalkozás megsegítése, de motiválhatja a jövőbeni üzleti kapcsolat lehetősége is (például műszaki fejlesztés költségeihez való hozzájárulás formájában). A kérdésben szereplő esetben a közhasznú alapítvány működéséhez való hozzájárulás valószínűsíthetően olyan támogatás, amely adománynak minősül, és mint ilyen, nem számolható el az egyéb ráfordítások között. Az Szt. 86. §-a (7) bekezdésének c) pontja szerint a rendkívüli ráfordítások között kell elszámolni a visszafizetési kötelezettség nélkül átadott, pénzügyileg rendezett, a 81. § (2) bekezdésének c) pontja alá nem tartozó támogatás, véglegesen átadott pénzeszközök összegét. Nem tartozik a 81. § (2) bekezdésének c) pontja alá az a támogatás, amelyet nem a költségek, ráfordítások ellentételezésére adnak át, azaz a jogszabályi előíráson, illetve a vállalkozások egymás közötti szerződésén, megállapodásán alapuló, jellemzően a támogatott fejlesztési céljait szolgáló támogatások. Az ilyen támogatások célja is lehet a bajba jutott vállalkozás beruházási finanszírozási forrásainak a megteremtése, de lehet a jövőben üzleti kapcsolatok lehetőségének a megalapozása is. Az adott támogatások értelemszerűen a támogatottnál kapott támogatásként jelennek meg az egyéb bevételek, illetve a rendkívüli bevételek között. [Az Szt. 77. §-a (2) bekezdésének d) pontja, illetve az Szt. 86. §-a (3) bekezdésének i) pontja és (4) bekezdésnek b) pontja szerint.] Amíg az adott támogatások egyéb ráfordításként, illetve rendkívüli ráfordításként elszámolt összegének időbeli elhatároláskénti elszámolása fel sem merülhet, addig a költségek, a ráfordítások ellentételezésére – visszafizetési kötelezettség nélkül – kapott támogatás, juttatás összegének passzív időbeli elhatároláskénti elszámolása az Szt. 44. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2006. július 20-án (133. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2705
[…] elszámolási szempontból az egyéb ráfordítások, illetve a rendkívüli ráfordítások közötti megkülönböztetés azért szükséges, mert a vállalkozó tevékenysége eredményének alakulása megítélésekor nem mindegy, hogy adott/kapott támogatás az üzemi (üzleti) tevékenység eredményében vagy a rendkívüli eredményben jelenik meg. Az Szt. 81. §-a (2) bekezdésének c) pontja alapján az egyéb ráfordítások között kell elszámolni a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére – visszafizetési kötelezettség nélkül – belföldi vagy külföldi gazdálkodónak az üzleti évhez kapcsolódóan adott támogatás, juttatás összegét. Ilyennek tekintendő az olyan támogatás, amely a támogató és a támogatott közötti megállapodás, szerződés alapján a támogatottnál felmerült költségeket, egyéb ráfordításokat ellentételezi részben vagy egészen. (A támogató átvállalta a támogatott valamely tevékenysége vagy működése költségeinek meghatározott körét, összegét.) Ezen támogatás célja sok esetben a bajba jutott vállalkozás megsegítése, de motiválhatja a jövőbeni üzleti kapcsolat lehetősége is (például műszaki fejlesztés költségeihez való hozzájárulás formájában). A kérdésben szereplő esetben a közhasznú alapítvány működéséhez való hozzájárulás valószínűsíthetően olyan támogatás, amely adománynak minősül, és mint ilyen, nem számolható el az egyéb ráfordítások között. Az Szt. 86. §-a (7) bekezdésének c) pontja szerint a rendkívüli ráfordítások között kell elszámolni a visszafizetési kötelezettség nélkül átadott, pénzügyileg rendezett, a 81. § (2) bekezdésének c) pontja alá nem tartozó támogatás, véglegesen átadott pénzeszközök összegét. Nem tartozik a 81. § (2) bekezdésének c) pontja alá az a támogatás, amelyet nem a költségek, ráfordítások ellentételezésére adnak át, azaz a jogszabályi előíráson, illetve a vállalkozások egymás közötti szerződésén, megállapodásán alapuló, jellemzően a támogatott fejlesztési céljait szolgáló támogatások. Az ilyen támogatások célja is lehet a bajba jutott vállalkozás beruházási finanszírozási forrásainak a megteremtése, de lehet a jövőben üzleti kapcsolatok lehetőségének a megalapozása is. Az adott támogatások értelemszerűen a támogatottnál kapott támogatásként jelennek meg az egyéb bevételek, illetve a rendkívüli bevételek között. [Az Szt. 77. §-a (2) bekezdésének d) pontja, illetve az Szt. 86. §-a (3) bekezdésének i) pontja és (4) bekezdésnek b) pontja szerint.] Amíg az adott támogatások egyéb ráfordításként, illetve rendkívüli ráfordításként elszámolt összegének időbeli elhatároláskénti elszámolása fel sem merülhet, addig a költségek, a ráfordítások ellentételezésére – visszafizetési kötelezettség nélkül – kapott támogatás, juttatás összegének passzív időbeli elhatároláskénti elszámolása az Szt. 44. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
