Kapcsolt vállalkozás magánszemélyeknél


Van két magánszemély, akik több társaságot alapítottak az alábbiak szerint: 1. "A" társaság – Kiss József 50%; Nagy János 50% 2. "B" társaság – Kiss József 50%; Nagy János 50% 3. "C" társaság – Kiss József 50%; Nagy János 50% 4. "D" társaság – Kiss József 100% 5. "E" társaság – Kiss József 33%; Nagy János 33%; Horváth Béla 34%. Kapcsolt vállalkozásnak minősülnek-e a társaságok a számviteli törvény és az adótörvény alapján? Kell-e nekik a szokásos piaciár-nyilvántartást vezetniük? Felmerülhet-e a társaságoknál a konszolidációs kötelezettség?


Megjelent a Számviteli Levelekben 2006. augusztus 10-én (134. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2721

[…] vagy visszahívja, vagy d) a tulajdonosokkal (a részvényesekkel) kötött szerződés (vagy a létesítő okirat rendelkezése) alapján – függetlenül a tulajdoni hányadtól, a szavazati aránytól, a megválasztási és visszahívási jogtól – döntő irányítást, ellenőrzést gyakorol. Az Szt. 3. §-a (2) bekezdésének 2-4. pontja fogalmat ad a leányvállalatra, a közös vezetésű vállalkozásra és a társult vállalkozásra. E fogalmak alapján a kizárólag magánszemélyek által alapított társaságok sem egymással, sem a magánszemélyekkel nem állnak kapcsolt vállalkozási viszonyban, mivel nem minősülnek a Szt. értelmében (Szt. 3. §-ának 2. pontja) vállalkozásnak. Az Szt. szerint a konszolidálásba bevont vállalkozások: az anyavállalat, a konszolidálásba bevont leányvállalat, a konszolidálásba bevont közös vezetésű vállalkozás együttesen. Tekintettel arra, hogy az érintett vállalkozásoknál az anyavállalat nem értelmezhető, konszolidált beszámolót nem kell készíteniük. A Tao-tv. előírásai szerint – 2006. július 1-jéig a Gt. szerinti többségi irányítást jelentő befolyás, 2006. július 1-jétől a Ptk. szerinti többségi befolyás – alapján minősülhetnek az adózók és más személyek (köztük a magánszemély és az adózó is) kapcsolt vállalkozásnak. Mindkét hivatkozott törvény a közvetlen vagy közvetett szavazatok több mint 50%-ához köti a befolyást. Emellett a Tao-tv. (2006. július 1-jétől a Ptk.) megfogalmazza, hogy többségi befolyásnak minősül az is, ha valamely személy jogosult a vezető tisztségviselők, felügyelőbizottsági tagok többségének kinevezésére (megválasztására) vagy leváltására (visszahívására), illetve hogy a többségi befolyás meghatározásához a közeli hozzátartozók szavazati jogát együttesen kell figyelembe venni. Mindezek alapján a példa szerinti esetben A, B, C és E társaság akkor nem áll egyik magánszeméllyel sem, és ily módon egymással sem kapcsolt vállalkozási viszonyban, ha a szavazati joguk azonos a részesedésükkel, és nincs közöttük […]
 
Kapcsolódó címke:
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.