Törzstőkén felüli vagyon alapításkor


Az új Gt. ad arra lehetőséget, hogy a teljes törzstőke apport legyen. Hogyan kezelhető a számvitelben, ha az apportálandó eszköz értéke például 7 millió forint, az alapítók viszont csak 3 millió forintos jegyzett tőkéjű céget szeretnének? Hol a 4 millió másik lába a könyvekben? Mi szerepeljen a cégbíróságnak benyújtandó apportlistán?


Megjelent a Számviteli Levelekben 2006. szeptember 14-én (136. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2760

[…] névértéket. A kft. alapításakor ilyen előírást nem találunk, de a Gt. nem tiltja azt, hogy az egyes tagok vagyoni hozzájárulásának az értéke meghaladja törzsbetéteik értékét, amiből az következik, hogy az összes tag vagyoni hozzájárulásának az értéke meg fogja haladni a törzstőke összegét. Ezt a különbözetet [rt.-nél a kibocsátási érték és a névérték különbözetét, illetve kft.-nél a jegyzési érték és a törzsbetét értéke (az üzletrész névértéke) közötti különbözetet] a Gt. általános előírásaiból következően a számviteli szabályozás az alaptőkén, törzstőkén felüli vagyonnak tekinti, és annak összegét a tőketartalékba kell helyezni. Az Szt. 36. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján a kft.-nél a tulajdonosok (a tagok) által az alapításkor a jegyzési érték és a névérték (a törzsbetét értéke) közötti különbözetként átadott eszközök, pénzeszközök értékét a tőketartalék növekedéseként kell kimutatni. Az apportlista alapításkor a tagok által a társaság rendelkezésére bocsátott (bocsátandó) eszközök leltára. A leltárral szembeni követelményből következik, hogy abban a társaság rendelkezésére bocsátott (bocsátandó) eszközök – az adott esetben – a tagok által megállapított értéken kell, hogy szerepeljenek, függetlenül attól, hogy azok […]
 
Kapcsolódó címke:
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.