Külföldi tulajdonos jövedelmének adóztatása


Magyarországon bejegyzett cég olasz tulajdonosa, ügyvezetője, saját jogú öregségi nyugdíjas Olaszországban, így végzi a tevékenységét a magyar vállalkozásában. Külföldi illetőségigazolással rendelkezik. A társaságtól származó elszámolt jövedelmének nagy része osztalék formájában került kifizetésre. Illetékesség szempontjából (külföldi illetőségigazolás alapján), valamint a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény értelmében (olasz állampolgár) a kifizetett osztalékából 10 százalék szja-t vontunk le. Az osztalék adóját helyesen állapítottuk-e meg? A nevezett személy szóbeli nyilatkozata alapján fél hónapot Magyarországon, fél hónapot Olaszországban tölt. Magyarországon is és Olaszországban is rendelkezik bejelentett lakcímmel. Az illetősége ebben az esetben miként kerül elbírálásra? Ugyanez a kiegészítő tevékenységet folytató nyugdíjas társas vállalkozó személyes közreműködése alapján tagi jövedelmet venne ki a cégből havi rendszerességgel. Ennek alapján a járandóságát a 2007-es jogszabályok alapján nyugdíjjárulék-levonás, 4 százalék egyéni természetbeni egészségbiztosítási járulék, valamint 16 százalék (áprilistól 9 százalék) egészségügyi szolgáltatási járulék terheli. Ugyanakkor megfizettettjük utána az ehót is. Helyes-e a tagi jövedelem utáni adózás, továbbá miután taj-kártyát kért és kapott, alkalmazható-e rá a külföldi illetőség?


Megjelent a Számviteli Levelekben 2007. június 28-án (155. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3193

[…] nemzetközi szerződés, akkor az abban foglaltak szerint kell az adózó illetőségét meghatározni, az Szja-tv. illetőségre vonatkozó rendelkezését figyelmen kívül kell hagyni. Az utóbbit csak nemzetközi szerződés hiányában kell alkalmazni. A magánszemély illetőségének előzőek szerint történt meghatározása képezi a kiindulópontját, hogy a továbbiakban – az adott egyezmény szerint az adott jövedelem hol és hogyan adóztatható; – az Szja-tv. szerint csak a Magyar Köztársaság területén - beleértve a vámszabad területet is – szerzett jövedelme után (külföldi illetőség esetén), vagy az összes jövedelme (magyarországi illetőség esetén) adóköteles; – az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) rendelkezései szerint milyen eljárási szabályok vonatkoznak rá és a jövedelem kifizetőjére. Az adóegyezmények személyi hatálya alá azok a magánszemélyek tartoznak, akiknek az egyik vagy mindkét szerződő államban illetőségük lenne a helyi adószabályok alapján. Az adóegyezmények alkalmazásánál azonban a kettős illetőség nem kezelhető, a belföldi illetőség helye csak az egyik szerződő állam lehet. Ha mindkét szerződő állam belföldi illetőségűnek tekintené a magánszemélyt, az illetőség helyét az adóegyezményben előírt módon, a következők szerint kell meghatározni: – A magánszemély nem számít belföldi illetőségűnek abban az országban, ahol csak az ott lévő forrásokból, vagyonból (pl. ingatlanból, értékpapírból) szerzett jövedelme alapján adóköteles. – A magánszemély abban a szerződő államban belföldi illetőségű, ahol állandó lakóhelye van. – Ha mindkét államban van állandó lakóhelye, akkor ott számít belföldi illetőségűnek, ahol a létérdekeinek központja van. – Amennyiben egyik államban sincs állandó lakóhelye, és azt sem lehet meghatározni, hogy melyik államban van a létérdekeinek központja, akkor abban az államban belföldi illetőségű, ahol szokásos tartózkodási helye van (legalább 183 napon át tartózkodik […]
 
Kapcsolódó címkék:  
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.